Bognár Levente helyezte el Arad város koszorúját a forradalom egyetlen magyarországi áldozatának kopjafájánál
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Halálának 36. évfordulóján, kedd délben Aradon megkoszorúzták az 1989-es romániai forradalom egyetlen magyarországi áldozatának, a Tóth Sándornak emléket állító kopjafát a Maros-parti sétányon. A hódmezővásárhelyi gépkocsivezető segélyszállítmányokat vitt a temesvári forradalomban résztvevőknek a lakosságnak, ám a szállítmány nem ért célba, mert az aradi várhíd közelében 1989. december 23-án hajnalban tüzet nyitottak a teherautóra, és az akkor 44 éves Tóth Sándor a helyszínen életét vesztette.
2025. december 23., 15:272025. december 23., 15:27
Már halálának első évfordulóján kopjafát állítottak az emlékére a tragédia helyszínének közelében, Tóth Sándor áldozata pedig összekapcsolta az azóta testvárosi együttműködésre lépett Aradot és Hódmezővásárhelyt. A romániai forradalom egyetlen magyarországi áldozatának emlékét román és magyar nyelvű márványtáblák őrzik az egyik háztömb falán, és az ő nevét viseli a Maros-parti sétány érintett szakasza.
A kedd délben tartott megemlékezésen elhelyezték koszorúikat az aradi forradalmárszervezetek, a prefektúra, a megyei önkormányzat és az RMDSZ képviselői. Arad városának nevében Bognár Levente, korábbi RMDSZ-es alpolgármester koszorúzott.
– fogalmazott a Krónikának a koszorúzás után Bognár Levente, aki 1989 decemberében maga is aktív résztvevője volt az aradi eseményeknek.
„Ez egy olyan felejthetetlen esemény – lévén, hogy ő az egyedüli nem romániai áldozata a forradalomnak –, amelyet mi megtartunk, emlékezünk rá, és minden évben itt vagyunk, ameddig tehetjük, és remélem a jövő generáció is ezt fogja tenni, mert ez Arad számára egy nemes kötelesség” – jelentette ki a korábbi alpolgármester.
a kommunista rendszert megdöntő, Temesvárról, a Tőkés László református lelkész melletti szimpátiatüntetésből átcsapó népfelkelésnek. Eddig nem derült ki, hogy ki a felelős az elesettek – köztük Tóth Sándor – haláláért. „Ez nagyon nehéz kérdés, nem tudjuk pontosan, hogy kik voltak azok, akik végül is rájuk lőttek azokban a napokban. Nagyon kevés esetben tudták kideríteni a felelősöket, vagy legalábbis nagyon kevés esetben volt meg az akarat arra, hogy ezeket a kérdéseket tisztázzák és feltárják” – fűzte hozzá Bognár Levente.
Márványtáblák és utcanév is őrzi Tóth Sándor emlékét Aradon
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A koronavírus-járvány éveit (2020-at és 2021-et) leszámítva nem hiányzott az aradi megemlékezésről Hódmezővásárhely küldöttsége, illetve Tóth Sándor özvegye, Nóra asszony sem, de idén nem jöttek el. Bognár Levente szerint egymásra tevődött a hódmezővásárhelyi és az aradi főhajtás, és Aradról egy önkormányzati küldöttség elutazott megkoszorúzni Tóth Sándor sírját a Csongrád-Csanád vármegyei városba.
Bognár Levente szólt arról is, hogy az aradi forradalmárokat érzékenyen érintette az, hogy 2014-ben az akkori Victor Ponta-kormány egy rendelettel megvonta Aradtól és több más várostól is a mártírváros státust. „Ez számunkra érthetetlen volt. Gyakorlatilag olyanok döntöttek ebben a kérdésben, akiknek fogalmuk sem volt arról, hogy mit éltünk meg mi itt. Nem élték át a forradalmat, és ezért valószínűleg az ő felfogásukban és gondolatvilágukban a mártíromság nem is létezett, hogyha nem voltak ott, ahol nehéz pillanatokat éltek meg mások” – jelentette ki.
Matekovics Mihály nyugalmazott pedagógus, volt Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes is megemlékezett Tóth Sándorról. Felidézte, hogy az első évfordulón ő mondta a megemlékező beszédet.
A Tóth Sándor-kopjafa megkoszorúzása az aradi forradalmi megemlékezések záró mozzanata volt. A programsorozat szombaton és vasárnap zajlott a forradalom aradi eseményeinek főbb helyszínein, például az egykori óramű- és esztergapadgyárnál, amelyek munkásai elsőkként vonultak utcára 1989. december 21-én. Megemlékeztek Valentin Voicilă színészről is, az aradi események emblematikus alakjáról, a forradalmi eszmék és a kommunista visszarendeződés elleni küzdelem hajthatatlan képviselőjéről is, aki néhány héttel ezelőtt, 65 éves korában hunyt el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
A Kolozs Megyei Tanács nem kíván döntést hozni, miután egy egyesület hivatalosan kérte az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését azzal az indokkal, hogy a volt politikus és költő antiszemita volt.
Aláírták Nagybánya új fürdőközpontjának kivitelezési szerződését, így megkezdődhet a régóta tervezett beruházás megvalósítása.
Nem használható a kályha a Kolozs megyei Kiskalota rendőrőrsének egyik helyiségében, mivel a hozzá tartozó kémény tetejére gólyák raktak fészket.
A piski csata évfordulója alkalmából a Hunyad megyei Ópiskin megemlékeztek a 177 évvel ezelőtti ütközet áldozatairól, és megkoszorúzták a több mint száz éve lebontott, de Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére tavaly újraállított kőobeliszket.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
A román szenátus szerdán megszavazta az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája.
Hiába írták alá tavaly év végén a kivitelezési szerződést, várhatóan csak jövőre kezdődhet el a Szatmárnémetit Óvárival összekötő, a magyar határig tartó gyorsforgalmi út építése.
Két személy megsérült kedden este egy sepsiszentgyörgyi lakástűzben – közölte a Kovászna megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
A legnagyobb csángóföldi hagyományőrző eseményre készül a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (McsMSz), amely Bákóban tartja a farsangzáró, azaz húshagyó bált február 14-én.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!