Autonómiatervezet, EP-megmérettetés: az RMDSZ nem sieti el a választ az MPP felvetéseire

– hangoztatta a háromszéki politikus. Hozzátette, az RMDSZ álláspontjának függvényében tervezik meg a további lépéseket. „Ilyen megfontolásból még korai határidőt leszögezni, vagy arról beszélni, hogy melyik statútumot nyújtjuk be” – válaszolta arra a kérdésünkre, hogy az SZNT, vagy pedig az MPP és az RMDSZ közös autonómiatervezete kerül terítékre.

Elvi viták az RMDSZ-ben

Korodi Attila megkeresésünkre elmondta,

A szövetség képviselőházi frakcióvezetője emlékeztetett, jelen pillanatban is szerepel a parlament napirendjén egy törvénytervezet, amely a Gyulafehérvári nyilatkozat elfogadására vonatkozik és amelyben szerepelnek az önrendelkezést szabályozó kitételek is.

Korodi ugyanakkor felidézte, hogy két autonómia-statútum is létezik: az SZNT tervezete, valamint az RMDSZ víziója, amelynek megszövegezésekor egyeztettek a polgári párttal, és amely a dél-tiroli modellen alapszik, és alkotmányos reformhoz kötődik. A politikus közölte, január végén, a parlamenti ülésszak megkezdése előtt rendeznek frakcióülést, az MPP-s képviselőkkel is tárgyalnak, és ezután „tisztábban látnak” ebben a kérdésben.

Arra a kérdésünkre, hogy a nem székelyföldi képviselők esetleg nem fogják támogatni a tervezet benyújtását, Korodi Attila kifejtette, a szövetség teljes erdélyi körképet képvisel a bukaresti törvényhozásban, ugyanolyan erővel van jelen a területi önrendelkezés és a kulturális autonómia igényrendszere. „Elvi viták vannak, nem az a kérdés, hogy melyik fontosabb, hanem hogy miként tudjuk ezeket minél józanabbul gyakorlatba ültetni” – jelentette ki a politikus.

Székelyföld-centrikusabb politikát szorgalmaznak

„Az autonómia ügyét napirenden kell tartani, ám a kezdeményezés mögé a teljes RMDSZ-frakciónak fel kellene zárkóznia” – szögezte le lapunk megkeresésére Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ városi szervezetének elnöke elmondta, a szövetség által kidolgozott autonómia-statútum beterjesztését szerencsésebbnek tartja, hiszen az a dél-tiroli autonómiamodellt ültetné át, ezért nehezebb rajta „fogást találni”, az Európai Unióban már működő jogi konstrukciót alakítja a romániai viszonyokhoz, a székelyföldi közösség helyzetéhez.

„Az autonómia-statútum folyamatos benyújtása azért is fontos, mert bebizonyosodott, hogy az egyik beterjesztéstől a másikig változik a Törvényhozási Tanács véleményezése, és változhat a román politikusok álláspontja is.

– részletezte a politikus. Kifejtette, ha egy képviselő nyújtja be a tervezetet és nem harminc, olyan üzenete lehet, hogy ez csak neki fontos, és nem az egész közösségnek. „Ez a kezdeményező egyetlen politikus, másrészt a szervezet felelőssége is. Nem szólhat arról a történet, hogy egy ember mennyire kemény, vállalja, hogy beterjeszti a statútumot, a tervezet mögé a teljes RMDSZ-frakciónak fel kellene zárkóznia” – mondta Antal Árpád.

A sepsiszentgyörgyi politikus elmondta, a következőkben Székelyföld-centrikusabb RMDSZ-politikát szeretne. „Nyilván az Erdély-központúság áll az első helyen, ám ezen belül Székelyföldre is összpontosítani kell. Természetes, hogy az RMDSZ nyelvhasználati-küszöböt érintő kezdeményezése mögé a székelyföldi képviselők-szenátorok is felsorakoznak, holott például Háromszéken egyetlen települést sem érint, teljesen mindegy, hogy 15 vagy 20 százalékos a küszöb. Ugyanakkor egyesek számára nem természetes, hogy a székelyföldi autonómia ügyében tett lépések során a Székelyföldön kívüli képviselők-szenátorok aláírása is szerepeljen a kezdeményezésen. Ezt rendbe kell tenni az RMDSZ-en belül” – részletezte Antal Árpád.

EP-választások: befutóhely az MPP-nek?

Az MPP választmánya elhatározta azt is, hogy tárgyalásokat kezdeményez az RMDSZ-szel az európai parlamenti választásokon való közös részvételről. Az alakulat befutóhelyet kér az RMDSZ jelöltlistáján jelöltjének, Márton Zsuzsannának, aki jelenleg a Szatmár megyei Egri község polgármesteri tisztségét tölti be. Kérdésünkre Korodi Attila kifejtette,

Ugyanakkor emlékeztetett, hogy 2014-ben az EP-választások előtt kezdődött el az együttműködés az MPP-vel, az RMDSZ már akkor egyértelművé tette, hogy fontosnak és hasznosnak tartja az erdélyi politikában az együttgondolkodást, de ezt globális összefüggésben kezeli. „Mi nem az EP-választásokról egyeztetünk az MPP-vel, hanem az erdélyi magyar képviseleti rendszerről, ebbe beletartozik az EP-, a parlamenti és az önkormányzati választás is” – szögezte le Korodi Attila.

Az RMDSZ és az ellenzékeként megalakult MPP 2014 óta együttműködnek. Ennek eredményeként az MPP két politikusa jutott be az RMDSZ jelöltlistáján a román parlament alsóházába. Az MPP-s politikusok RMDSZ-es választási listán való szereplését az teszi lehetővé, hogy az MPP pártként, az RMDSZ pedig civil szervezetként van bejegyezve. Így ugyanaz a politikus egy időben mindkettő tagja lehet. Az RMDSZ 2009-ben három, 2014-ben két képviselőt juttatott be az európai parlamentbe.