Folytatják az egyeztetéseket. Az RMDSZ január végén tart frakcióülést, amelyen az MPP-s képviselőkkel is tárgyalnak, hogy „tisztábban lássanak” (archív felvétel)
Fotó: Gergely Imre
Az RMDSZ ezúttal sem támogatja határozottan az önrendelkezés kérdésének törvényhozási feszegetését, de az európai parlamenti választások kapcsán is egyeztetést ígér azok után, hogy az autonómiastatútum parlamenti beterjesztéséről döntött a Magyar Polgári Párt választmánya, amely ezen kívül befutóhelyet is kér az EP-jelöltlistán a szövetségtől.
2019. január 15., 13:282019. január 15., 13:28
2019. január 15., 17:412019. január 15., 17:41
Amint arról beszámoltunk, az MPP országos választmánya a Székelyföld területi autonómiája törvénytervezetének idei újbóli parlamenti beterjesztéséről döntött a hét végén tartott székelyudvarhelyi ülésén. A választmány tagjai egyöntetűen kinyilvánították, újra és újra a törvényhozók elé terjesztik a tervezetet annak érdekében, hogy életben tartsák a székelyföldi törekvést a román törvényhozásban.
Székelyföld területi autonómiája törvénytervezetének idei újbóli parlamenti beterjesztéséről döntött a hét végén tartott székelyudvarhelyi ülésén a Magyar Polgári Párt (MPP) országos választmánya – közölte hétfőn az alakulat.
A statútum benyújtása kapcsán Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő tárgyalásokat kezdeményez a magyar politikai pártokkal, elsősorban az RMDSZ-szel. A szövetség színeiben mandátumot szerzett honatya a Krónikának elmondta, az MPP országos választmányán ő kezdeményezte, hogy idén újra nyújtsák be a parlamentbe az autonómiatervezetet, és ezt a párt egyöntetűen támogatta.
– hangoztatta a háromszéki politikus. Hozzátette, az RMDSZ álláspontjának függvényében tervezik meg a további lépéseket. „Ilyen megfontolásból még korai határidőt leszögezni, vagy arról beszélni, hogy melyik statútumot nyújtjuk be” – válaszolta arra a kérdésünkre, hogy az SZNT, vagy pedig az MPP és az RMDSZ közös autonómiatervezete kerül terítékre.
Korodi Attila megkeresésünkre elmondta,
A szövetség képviselőházi frakcióvezetője emlékeztetett, jelen pillanatban is szerepel a parlament napirendjén egy törvénytervezet, amely a Gyulafehérvári nyilatkozat elfogadására vonatkozik és amelyben szerepelnek az önrendelkezést szabályozó kitételek is.
Korodi ugyanakkor felidézte, hogy két autonómia-statútum is létezik: az SZNT tervezete, valamint az RMDSZ víziója, amelynek megszövegezésekor egyeztettek a polgári párttal, és amely a dél-tiroli modellen alapszik, és alkotmányos reformhoz kötődik. A politikus közölte, január végén, a parlamenti ülésszak megkezdése előtt rendeznek frakcióülést, az MPP-s képviselőkkel is tárgyalnak, és ezután „tisztábban látnak” ebben a kérdésben.
Arra a kérdésünkre, hogy a nem székelyföldi képviselők esetleg nem fogják támogatni a tervezet benyújtását, Korodi Attila kifejtette, a szövetség teljes erdélyi körképet képvisel a bukaresti törvényhozásban, ugyanolyan erővel van jelen a területi önrendelkezés és a kulturális autonómia igényrendszere. „Elvi viták vannak, nem az a kérdés, hogy melyik fontosabb, hanem hogy miként tudjuk ezeket minél józanabbul gyakorlatba ültetni” – jelentette ki a politikus.
„Az autonómia ügyét napirenden kell tartani, ám a kezdeményezés mögé a teljes RMDSZ-frakciónak fel kellene zárkóznia” – szögezte le lapunk megkeresésére Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ városi szervezetének elnöke elmondta, a szövetség által kidolgozott autonómia-statútum beterjesztését szerencsésebbnek tartja, hiszen az a dél-tiroli autonómiamodellt ültetné át, ezért nehezebb rajta „fogást találni”, az Európai Unióban már működő jogi konstrukciót alakítja a romániai viszonyokhoz, a székelyföldi közösség helyzetéhez.
„Az autonómia-statútum folyamatos benyújtása azért is fontos, mert bebizonyosodott, hogy az egyik beterjesztéstől a másikig változik a Törvényhozási Tanács véleményezése, és változhat a román politikusok álláspontja is.
– részletezte a politikus. Kifejtette, ha egy képviselő nyújtja be a tervezetet és nem harminc, olyan üzenete lehet, hogy ez csak neki fontos, és nem az egész közösségnek. „Ez a kezdeményező egyetlen politikus, másrészt a szervezet felelőssége is. Nem szólhat arról a történet, hogy egy ember mennyire kemény, vállalja, hogy beterjeszti a statútumot, a tervezet mögé a teljes RMDSZ-frakciónak fel kellene zárkóznia” – mondta Antal Árpád.
A sepsiszentgyörgyi politikus elmondta, a következőkben Székelyföld-centrikusabb RMDSZ-politikát szeretne. „Nyilván az Erdély-központúság áll az első helyen, ám ezen belül Székelyföldre is összpontosítani kell. Természetes, hogy az RMDSZ nyelvhasználati-küszöböt érintő kezdeményezése mögé a székelyföldi képviselők-szenátorok is felsorakoznak, holott például Háromszéken egyetlen települést sem érint, teljesen mindegy, hogy 15 vagy 20 százalékos a küszöb. Ugyanakkor egyesek számára nem természetes, hogy a székelyföldi autonómia ügyében tett lépések során a Székelyföldön kívüli képviselők-szenátorok aláírása is szerepeljen a kezdeményezésen. Ezt rendbe kell tenni az RMDSZ-en belül” – részletezte Antal Árpád.
Az MPP választmánya elhatározta azt is, hogy tárgyalásokat kezdeményez az RMDSZ-szel az európai parlamenti választásokon való közös részvételről. Az alakulat befutóhelyet kér az RMDSZ jelöltlistáján jelöltjének, Márton Zsuzsannának, aki jelenleg a Szatmár megyei Egri község polgármesteri tisztségét tölti be. Kérdésünkre Korodi Attila kifejtette,
Ugyanakkor emlékeztetett, hogy 2014-ben az EP-választások előtt kezdődött el az együttműködés az MPP-vel, az RMDSZ már akkor egyértelművé tette, hogy fontosnak és hasznosnak tartja az erdélyi politikában az együttgondolkodást, de ezt globális összefüggésben kezeli. „Mi nem az EP-választásokról egyeztetünk az MPP-vel, hanem az erdélyi magyar képviseleti rendszerről, ebbe beletartozik az EP-, a parlamenti és az önkormányzati választás is” – szögezte le Korodi Attila.
Az RMDSZ és az ellenzékeként megalakult MPP 2014 óta együttműködnek. Ennek eredményeként az MPP két politikusa jutott be az RMDSZ jelöltlistáján a román parlament alsóházába. Az MPP-s politikusok RMDSZ-es választási listán való szereplését az teszi lehetővé, hogy az MPP pártként, az RMDSZ pedig civil szervezetként van bejegyezve. Így ugyanaz a politikus egy időben mindkettő tagja lehet. Az RMDSZ 2009-ben három, 2014-ben két képviselőt juttatott be az európai parlamentbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás