Nepáli utcaseprők Kolozsváron. Elégedettek a romániai munkalehetőséggel, hosszabb ideig itt dolgoznának
Fotó: Kiss Judit
Erdély-szerte egyre több távol-keleti vendégmunkással találkozunk. A hazai cégek főnyereménynek tartották a tömegesen érkező külföldi munkavállalókat, mára azonban kiderült, hogy hetvenöt százalékukkal elégedetlenek a vállalkozók. Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-foglalkoztató hivatal vezetője a Krónikának elmondta, az ellenőrizetlenné váló munkaerőimport nem tesz jót a hazai munkaerőpiacnak, ahonnan a nagyobb bérek reményében továbbra is Nyugat-Európába vándorolnak a hazai munkavállalók. Összeállításunkban Kolozsváron dolgozó nepáli vendégmunkások vallanak a romániai munkakörülményekről.
2023. március 24., 17:362023. március 24., 17:36
2023. március 24., 17:432023. március 24., 17:43
Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal (AJOFM) igazgatója két évvel ezelőtt azt nyilatkozta a helyi sajtónak, hogy Háromszéken az alkalmazottak 72 százaléka minimálbéres munkaszerződéssel dolgozik. Elszólása nagy felzúdulást váltott ki a székelyföldi megyéket igazgató politikusok és vállalkozók körében, mert olyan személy mondta ki a lesújtó munkaerőpiaci valóságot, akit nehéz megcáfolni. A háromszéki ,,minimálbéres világ” nem székelyföldi sajátosság, hanem Erdély szegényebb megyéiben és a Kárpátokon túl is bőven van rá példa. A munkaerőpiaci helyzet az elmúlt két esztendőben gyökeresen mégsem változott.
,,Miután megtettem a bejelentést – amivel a politikum szemében megtűrt intézményvezető lettem –,
Igaz, ebből sokat nem láttak az alkalmazottak, de papíron jobban mutatott a statisztika” – idézte fel az akkori történéseket a Krónikának a Kovászna megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal vezetője.
A háromszéki szakember szerint a nyugat-európai és a romániai vállalkozói attitűd merőben különbözik egymástól. Míg Nyugat-Európában létezik egy kiegyensúlyozottság a cégprofit és az alkalmazottak anyagi megbecsülése között, nálunk sok vállalkozó mindent a nyereség hajszolásának rendel alá, ami rányomja a bélyegét a munkaerőpiacra. Az igazgató a kialakult munkaerőpiaci állapot mögött politikai okokat lát. A román törvényhozásban nem prioritás, hogy olyan törvényi háttere legyen a munkavállalásnak, ami motiválja és rákényszeríti a munkáltatói szférát arra, hogy a munkavállalók átlátható, törvényes módon kapjanak magasabb bért.
Ami az évek során az alkalmazottak egy részének (is) jó, de a nyugdíjazási korhatár elérkezésekor jön a hidegzuhany, amikor kiderül, hogy 3-4 évtizednyi nehéz fizikai munka után ezer lejt alig meghaladó nyugdíjt kapnak. Ez azért van, mert a munkavállaló évekig feketén kapta fizetésének egy részét. Kelemen Tibor nem lát arra esélyt, hogy a munkaadói környezet a következő években gyökeresen megváltozzon, ezért az alacsony hazai fizetések miatt továbbra is sokan Nyugat-Európába mennek dolgozni.
Míg a romániai munkavállalók Nyugat-Európában keresik tömegesen a boldogulásukat, a munkaerőhiányt a Távol-Keletről kell pótolni
Fotó: Beliczay László
Noha Székelyföldön egyelőre nem annyira elterjedt jelenség, ott is egyre több vállalkozó játszik el a gondolattal, hogyha az általa kínált alacsony fizetésért nem talál helyi alkalmazottat, a Távol-Keletről importált munkaerővel pótolja a hiányt. Főleg, amióta a bukaresti kormány az összes – a bérre és a lakhatási körülményekre vonatkozó – megszorítást törölte a vendégmunkások romániai munkavállalása kapcsán. Az igazgató szerint egy romániai cég részéről ma az egyetlen követelmény az, hogy a munkát vállaló külföldinek is legalább minimálbért biztosítson. ,,Megszűnt a Román Bevándorlási Hivatal korábbi törekvése, hogy bizonyos kritériumok szerint válogassa ki a hazai munkavállalásra érkezőket. A munkaerő-közvetítéssel foglalkozó bukaresti, konstancai vagy krajovai cégek nagy örömére
Nem vitás, hogy a nagyarányú munkaerőimport mögött komoly pénzügyi érdekek állnak” – mutatott rá portálunknak a háromszéki intézményvezető.
Közel 110 ezer munkavállalási engedélyt bocsátott ki tavaly a Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) külföldi munkavállalók számára – derül ki a legfrissebb kimutatásokból.
Kelemen Tibor szerint a Srí Lanka-i, pakisztáni, indiai, nepáli és más ázsiai országból érkező vendégmunkások romániai megítélése a vállalkozók körében sokat változott az elmúlt időszakban.
Gyakori gond, hogy nem tudnak értekezni egymással, másrészt a munkások nem rendelkeznek azokkal a minimális szakmai kompetenciákkal sem, amire a munkaadó számított. A nyelvi akadályok miatt nehezen képezhetőek, emiatt több cég felmondja a munkaszerződésüket. Ilyen esetben a külföldi munkavállalónak azonnal jelentkeznie kell a munkaerő-foglalkoztatási hivatalnál, hogy nyilvántartásba vegyék és más munkahelyet ajánljanak számára, különben a bevándorlási hivatal eljárása nyomán záros határidőn belül kiutasíthatják az országból.
Az igazgató azt is nehezményezi, hogy míg korábban a bevándorlási hivatal figyelembe vette a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatalok visszajelzéseit – hogy a megyében meghirdetett állásokra van-e helyi jelentkező vagy potenciális munkaerő –, addig az utóbbi hónapokban erre már nem tartanak igényt.
,,Nem minősítem sem jónak, sem rossznak az egyre nagyobb számban érkező külföldi vendégmunkásokat. Romániában valóban munkaerőhiány van, de nem akkora, hogy mindenféle eddigi megkötöttséget felülírjon a vendégmunkások behozatalával és közvetítésével foglalkozó cégek tevékenysége” – érvel a háromszéki szakember.
Srí Lanka-i pékek Gyergyóditróban. Székelyföldre is érkeznek a vendégmunkások
Fotó: Beliczay László
A romániai munkaerőpiac nagy gondjai között a sepsiszentgyörgyi intézményvezető a hiányos szakképzést is kiemeli. Portálunknak elmondta, hogy legalább huszonöt éve folynak tárgyalások a munkaerő-foglalkoztató hivatal, a megyei tanfelügyelőség és a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal között a szakiskolai és a szaklíceumi szakképzésről. Habár vannak biztató előrelépések a duális szakképzés terén, Kovászna megyében is ugyanaz a gond, mint az ország többi részén: sok cég nem akar részt venni a gyakorlati képzésben, másrészt a szakoktatás iskolai része is jóval nagyobb beruházást igényel, amihez viszont ma már jelentős uniós források állnak az oktatási intézmények rendelkezésére.
Huszonöt ázsiai vendégmunkást alkalmaz személyzethiánnyal küzdő szovátai szállodáiba az Ensana Health Spa Hotels - nyilatkozta hétfőn a sajtónak Fülöp-Nagy Róbert, a szállodalánc műveleti igazgatója.
A gyökeres váltás egyelőre a Székelyföldön is várat magára, ennek hiányában pedig a felnőttképzés próbálja pótolni a gyenge lábakon álló iskolai szakképzést. Ez utóbbira is van pályázati lehetőség, és egyre többen élnek is vele. Ma már sok cég beszáll a munkahelyi képzésbe is, mert rájött, csak akkor lesz megfelelő alkalmazotti gárdája, ha a szakmunkásait maga neveli ki. Ehhez próbálnak hatékony segítséget nyújtani a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatalok is a szakképesítési tanfolyamokkal.
Nepáli vendégmunkások Kolozsváron: még évekig itt szeretnének dolgozni
Nyugodtak, kiegyensúlyozottak és elégedettek – ez volt a benyomásunk arról a hét nepáli vendégmunkásról, akik valószínűleg sok száz, külföldről érkezett munkavállalóhoz hasonlóan utcai takarítóként dolgoznak Kolozsváron.
Vasárnap éppen az egyik belvárosi utcát, a Sora üzletház mögötti Brassai Sámuel utcát sepregették komótosan a napsütésben, és amikor hozzájuk fordultunk, készségesen, udvariasan válaszolgattak kérdéseinkre. Angolul elemi- vagy középkezdő szinten beszélnek. Mint mondták, valamivel több mint egy hónapja tartózkodnak Romániában, de már tanulgatnak románul.
Az Indiától észak-keletre, a nagyrészt a Himalájában fekvő országból érkezett, 20 és 40 év közötti férfiak egybehangzóan úgy nyilatkoztak, nagyon elégedettek azzal, hogy Romániában dolgozhatnak, az ország és a kincses város, de az itteni étel is módfelett elnyerte a tetszésüket.
Az egyik munkás, aki Krisna néven mutatkozott be, úgy nyilatkozott kérdésünkre, ahogyan most látja, még évekig, legalább két-három évig szeretne itt dolgozni, hiszen megfogalmazása szerint jól keres. Mind a heten megerősítették, hogy fejenként 2500 lej a havi nettó fizetésük, és kivétel nélkül azt mondták, hosszú ideig szeretnének itt dolgozni. Azt is elárulták, hogy ők heten egyazon bérelt helyen laknak, közösen vásárolnak és főznek – így valószínűleg lehetőségük nyílik félretenni a fizetésükből.
A fizetések.hu bérkalkulátor honlapja listázza a világ 20 országát, ahol a legalacsonyabbak a bérek. A legalacsonyabb a fizetés Kubában – átlagosan 233 lejnek felel meg, majd Kongó és Tádzsikisztán következik a listán. Nepál a sorban a 13. helyen áll – a bérkalkulátor szerint az ottani átlagos bruttó jövedelem átszámítva 1350 lejnek felel meg. Vagyis egy Nepálból érkező, valószínűleg szakképzetlen munkás számára megéri, hogy a romániai, 2500 lejes bérért dolgozzon havonta.
Krisna és társai szemmel láthatóan elégedettek Kolozsváron a sorsukkal: felfelé mutató hüvelykujjukkal mutatták, hogy nagyon tetszik nekik az itteni élet, örülnek, hogy itt lehetnek. Büszkén viselik az útkarbantartók, utcaseprők egységes, virító narancssárga mellényét. Talán az Ázsiában sok helyre, többek között Nepálra is jellemző hindu és/vagy buddhista mentalitás következménye, hogy a Kolozsvár utcáin is érzékelhető, Kelet-Európára jellemző idegesség, rohanás, izgágaság nem érződik rajtuk, ehelyett békés hangulatban dolgoznak, szemmel láthatóan türelemmel és nyugodtan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!