Aratási kilátások. Az idei termést nincs hol tárolni, ezért aprópénzért fog elkelni
Fotó: Veres Nándor
Teljes káosz uralkodik az európai gabonapiacokon: a nagy tételben érkezett vámmentes ukrán termékek miatt az uniós tagállamok gazdái nem tudják értékesíteni tavalyi készleteiket. A legnagyobb gond az Ukrajnával határos néhány országban, elsősorban Romániában alakult ki. A Krónika által megkérdezett gazdák és mezőgazdasági szakemberek szerint a tavalyi magas gabonaár egyszeri alkalom volt. Az eladhatatlan tavalyi készletekkel feltelt gabonasilókban nem lehet tárolni az idén nyáron betakarításra kerülő szalmásgabonát, ami a felvásárlási árak további csökkenéséhez vezet.
2023. április 27., 09:052023. április 27., 09:05
Hetek óta a gabonatermesztő gazdák gondjai foglalkoztatják a kelet-európai országok közéletét. Az Európai Unió az ukrajnai háború kirobbanása után, tavaly júniusban feloldotta az ukrajnai mezőgazdasági termékekre és a feldolgozott élelmiszerekre vonatkozó vámokat az uniós tagállamok piacán, ami elsősorban a kelet-európai országok termelőinek okozott tetemes károkat.
A Brüsszelben tranzitként elképzelt ukrajnai szállítmányok az előzetes tervek ellenére nem EU-n kívüli országokba kerültek, hanem jelentős részük a lengyel, szlovák, cseh, magyar, román és bolgár piacon landolt. A piaci árak feléért vagy 60 százalékáért kínált gyenge minőségű, de olcsó ukrán gabona nagy tételekben lelt gazdára a gabonakereskedőknél, akik nagy üzletet láttak a behozatalban, és ezzel rövid idő alatt lecsökkentek a felvásárlási árak.
Sok gazda kétségbeesetten várja a bukaresti mezőgazdasági minisztérium gyors beavatkozását, de a román kormány – Brüsszeltől tartva – nem meri követni a lengyel, magyar, cseh és szlovák példát, és leállítani az ukrán gabonaexportot. Az európai uniós költségvetésből kapott tízmillió eurós összeget Bukarest megduplázta, de mezőgazdasági szakemberek szerint a május 10-éig igényelhető kártérítés aprópénz lesz a több millió tonnát kitevő gabonakészletek miatt, miközben az uniós segély nem oldja meg a gabonasilók kiürítését.
A gabonaválság leginkább azokat a tőkeerős nagy farmokat sújtja, ahol az elmúlt években tárolási kapacitásokba fektettek. Mivel az aratás idején értékesítésre kerülő gabona évtizedek óta alacsony áron talál vevőre, a nagytermelők arra törekedtek, hogy önerőből vagy uniós pályázati forrásból gabonasilókat építsenek, amelyben a téli, tavaszi magasabb árak reményében lehet kiteleltetni a termést. Idén azonban nem jött be a szokásos forgatókönyv.
Sokan azonban arra panaszkodnak, hogy nagy tételben, tonnánként 900 lejért sem talál vevőre a kiváló minőségű közép-erdélyi, partiumi vagy bánsági kenyérgabona.
Az Arad megyei Pécskán ezer hektáron gazdálkodó Dancu család számára is a betárolt és eladatlan búzakészletei okozzák a legnagyobb fejfájást. „Elszámoltuk magunkat, mert tavaly ősszel a drágán megvásárolt műtrágyával, vetőmaggal és növényvédő szerekkel láttunk hozzá az őszi vetéshez, abban a reményben, hogy a plusz kiadások egy részét fedezni tudjuk a betárolt gabona értékesítéséből. Ebből az elképzelésből sajnos már nem lesz semmi” – panaszolja Dancu Angéla agrárvállalkozó. A pécskai farmot az is megviselte, hogy az ötszáz hektáron termesztett kukoricából a nagy szárazság miatt tavaly alig takarítottak be termést, így a másik ötszáz hektáron termesztett búza és repce jövedelméből kellett volna fedezni a kiadásokat.
A sok gond ellenére reménykedésre ad okot, hogy idén kiváló – hektáronként akár 7-8 ezer kilós – búzatermésre van kilátás. Az őszi vetésű szalmás gabona szépen fejlődött, a kedvező esős tavasz pedig gazdag termést ígér. A Dancu család abban reménykedik, hogy magas hektárátlagok mellett alacsonyabb felvásárlási áron is kifizetődővé tehető a gabonatermesztés, így nem kell két év ráfizetését görgetni maguk előtt.
A Dancu család pécskai gabonasilóiban is bőven van értékesítésre váró búza
Fotó: Makkay József
Ezzel szemben a kisebb területen termelő gazdák szerencsésebb helyzetben vannak, mert tárolási kapacitások híján tavaly nyáron vagy ősszel magas áron tudták értékesíteni a gabonát. A román–magyar határ mentén fekvő Érsemjénben gazdálkodó Ványi Attila tavaly 120 hektáron termelt búzát, repcét, kukoricát és napraforgót. A kukorica kivételével mindent betakarításkor értékesített, így jól járt.
„A 38 hektáron megtermelt búza tonnájáért tavaly nyáron, aratáskor 1700 lejt fizetett a nagybani felvásárló. Sajnos a kukoricát nem adtam el, pedig 1,50 lejt kínáltak kilójáért. Most 90 baniért tudom értékesíteni a faluban a helyi állattartóknak” – magyarázza a Bihar megyei gazda.
Ványi Attila szerint aratáskor azonban a mostanihoz képest is alacsonyabb felvásárlási árak várhatóak, hiszen sok gazda nincs hol tárolja a gabonát, így olyan áron fogja értékesíteni, amit éppen kínálnak érte. „Ma ott tartunk, hogy hatezer kilós hektárátlag alatt nem lehet, nem érdemes gabonát termelni, annyira megugrott az önköltsége. Várható jövedelem csak ennél magasabb hektárátlagoknál számolható” – érvel az érsemjéni agrárvállalkozó.
A kiszámíthatatlanságot tartja a romániai gazdák legnagyobb gondjának Kozma Béla, a Kovászna megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Az uniós piacokat elárasztó vámmentes ukrajnai gabona átláthatatlanná tette az eddig viszonylag stabilan és kiszámíthatóan működő európai piacokat. Kozma szerint a legnagyobb gond, hogy a közelgő aratási idényig nem ürülnek ki a gabonasilók, így a termelők kiszolgáltatottá válnak.
Ezen sajnos nem segít az uniós gyorssegély sem” – nyilatkozta a Krónikának a háromszéki mezőgazdasági szakember.
A bukaresti mezőgazdasági minisztérium megbízásából az elmúlt hetekben valamennyi megyei mezőgazdasági igazgatóság feladatként kapta, hogy országszerte mérjék fel, mekkora a beraktározott ukrajnai gabonakészlet. A Kovászna megyei ellenőrések során kiderült, hogy a székelyföldi megyébe nem érkezett, nem vásároltak ukrajnai gabonát, ennek ellenére az itteni termelők is jelentős készletet halmoztak fel, amit nem sikerült értékesíteniük.
Eközben Laskovics István érmelléki falugazdász, agrármérnök úgy véli, a tavaly jó áron eladott gabona egyszeri alkalom volt, miközben az őszi vetéshez már új, megugrott árakon kellett a gazdáknak beszerezniük az inputanyagokat. „Míg tavaly ősszel közel négyezer lejért lehetett egy tonna műtrágyát vásárolni, idén tavaszra a mesterséges termésfokozó ára ezer lejjel csökkent, de ez nem boldogítja azokat a termelőket, akik már tavaly ősszel, magas áron bevásároltak. Kérdés, miből lehet kigazdálkodni a vetéssel járó befektetés költségeit, ha folyamatosan csökken a szalmásgabona és a kukorica felvásárlási ára” – fogalmaz a Bihar megyei mezőgazdasági szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több intézkedést rendelt el a Temes megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság Csene (Cenei) községben, ahol három kiskorú megölte egy 15 éves iskolatársukat.
Gyarapodnak az aradi gépkocsivezetők panaszai a megye főbb útjain keletkezett kátyúk okozta defektek miatt. A közösségi oldalakat napok óta elárasztják a videók, fotók és felháborodott kommentek a megye úthálózatának állapotáról.
Fogdába került egy 37 éves bölönpataki férfi, aki részegen egy spontán szóváltásba keveredve fizikailag bántalmazott egy házaspárt. A rendőrség magánlaksértés, testi erőszak és fenyegetés miatt indított büntetőeljárást.
Újragondoljuk és átdolgozzuk az adópolitikát – jelentette be csütörtökön Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki szerint így okafogyottá vált a napokban belebegtetett népszavazás kiírása.
Marosvásárhely polgármestere csütörtökön a közösségi oldalán hivatalosan bejelentette, hogy ki készíti el a városhoz kötődő jeles magyar és román személyiségeknek emléket állító köztéri szobrokat.
A bukaresti kormány hivatalosította Nyárádszereda zászlaját – jelentette be Cseke Attila RMDSZ-es fejlesztési és közigazgatási miniszter, a javaslatot felterjesztő tárca vezetője.
A gyanú szerint nem spontán gyilkosság történt a Temes megyei Csene községben, ahol egy ház udvarán találták meg elásva egy 15 éves fiú holttestét, hanem a szintén kiskorú gyanúsítottak előre eltervelték tettüket.
Az otopeni Henri Coandă repülőtéren került sor szerdán egy nemzetközileg körözött, háromtagú bűnbanda utolsó tagjának átadására, akit a román rendőrség szállított haza, miután január 15-én Indonéziában azonosították és őrizetbe vették.
Hatodszor is a parlament elé terjeszti Székelyföld autonómiastatútumát Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, de ezt megelőzően a Székely Nemzeti Tanács széleskörű társadalmi vitát kezdeményez a kérdésben.
A kolozsvári járványkórház páciensei ingyenes opera- és múzeumlátogatásokon vehetnek részt a kiegészítő kultúraterápia keretében. Az országos premiernek számító projektben mintegy 300 beteg vehet részt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás