Gabonapiaci válság: bő termésre és olcsó értékesítési árakra lehet számítani

Sok gazda kétségbeesetten várja a bukaresti mezőgazdasági minisztérium gyors beavatkozását, de a román kormány – Brüsszeltől tartva – nem meri követni a lengyel, magyar, cseh és szlovák példát, és leállítani az ukrán gabonaexportot. Az európai uniós költségvetésből kapott tízmillió eurós összeget Bukarest megduplázta, de mezőgazdasági szakemberek szerint a május 10-éig igényelhető kártérítés aprópénz lesz a több millió tonnát kitevő gabonakészletek miatt, miközben az uniós segély nem oldja meg a gabonasilók kiürítését.

A tavalyi gyenge év után idén rekordtermés várható

A gabonaválság leginkább azokat a tőkeerős nagy farmokat sújtja, ahol az elmúlt években tárolási kapacitásokba fektettek. Mivel az aratás idején értékesítésre kerülő gabona évtizedek óta alacsony áron talál vevőre, a nagytermelők arra törekedtek, hogy önerőből vagy uniós pályázati forrásból gabonasilókat építsenek, amelyben a téli, tavaszi magasabb árak reményében lehet kiteleltetni a termést. Idén azonban nem jött be a szokásos forgatókönyv.

Sokan azonban arra panaszkodnak, hogy nagy tételben, tonnánként 900 lejért sem talál vevőre a kiváló minőségű közép-erdélyi, partiumi vagy bánsági kenyérgabona.

Az Arad megyei Pécskán ezer hektáron gazdálkodó Dancu család számára is a betárolt és eladatlan búzakészletei okozzák a legnagyobb fejfájást. „Elszámoltuk magunkat, mert tavaly ősszel a drágán megvásárolt műtrágyával, vetőmaggal és növényvédő szerekkel láttunk hozzá az őszi vetéshez, abban a reményben, hogy a plusz kiadások egy részét fedezni tudjuk a betárolt gabona értékesítéséből. Ebből az elképzelésből sajnos már nem lesz semmi” – panaszolja Dancu Angéla agrárvállalkozó. A pécskai farmot az is megviselte, hogy az ötszáz hektáron termesztett kukoricából a nagy szárazság miatt tavaly alig takarítottak be termést, így a másik ötszáz hektáron termesztett búza és repce jövedelméből kellett volna fedezni a kiadásokat.

A sok gond ellenére reménykedésre ad okot, hogy idén kiváló – hektáronként akár 7-8 ezer kilós – búzatermésre van kilátás. Az őszi vetésű szalmás gabona szépen fejlődött, a kedvező esős tavasz pedig gazdag termést ígér. A Dancu család abban reménykedik, hogy magas hektárátlagok mellett alacsonyabb felvásárlási áron is kifizetődővé tehető a gabonatermesztés, így nem kell két év ráfizetését görgetni maguk előtt.

Ványi Attila szerint aratáskor azonban a mostanihoz képest is alacsonyabb felvásárlási árak várhatóak, hiszen sok gazda nincs hol tárolja a gabonát, így olyan áron fogja értékesíteni, amit éppen kínálnak érte. „Ma ott tartunk, hogy hatezer kilós hektárátlag alatt nem lehet, nem érdemes gabonát termelni, annyira megugrott az önköltsége. Várható jövedelem csak ennél magasabb hektárátlagoknál számolható” – érvel az érsemjéni agrárvállalkozó.

A kiszámíthatatlanság miatt nem tudnak tervezni a gazdák

A kiszámíthatatlanságot tartja a romániai gazdák legnagyobb gondjának Kozma Béla, a Kovászna megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Az uniós piacokat elárasztó vámmentes ukrajnai gabona átláthatatlanná tette az eddig viszonylag stabilan és kiszámíthatóan működő európai piacokat. Kozma szerint a legnagyobb gond, hogy a közelgő aratási idényig nem ürülnek ki a gabonasilók, így a termelők kiszolgáltatottá válnak.

Ezen sajnos nem segít az uniós gyorssegély sem” – nyilatkozta a Krónikának a háromszéki mezőgazdasági szakember.

A bukaresti mezőgazdasági minisztérium megbízásából az elmúlt hetekben valamennyi megyei mezőgazdasági igazgatóság feladatként kapta, hogy országszerte mérjék fel, mekkora a beraktározott ukrajnai gabonakészlet. A Kovászna megyei ellenőrések során kiderült, hogy a székelyföldi megyébe nem érkezett, nem vásároltak ukrajnai gabonát, ennek ellenére az itteni termelők is jelentős készletet halmoztak fel, amit nem sikerült értékesíteniük.

Eközben Laskovics István érmelléki falugazdász, agrármérnök úgy véli, a tavaly jó áron eladott gabona egyszeri alkalom volt, miközben az őszi vetéshez már új, megugrott árakon kellett a gazdáknak beszerezniük az inputanyagokat. „Míg tavaly ősszel közel négyezer lejért lehetett egy tonna műtrágyát vásárolni, idén tavaszra a mesterséges termésfokozó ára ezer lejjel csökkent, de ez nem boldogítja azokat a termelőket, akik már tavaly ősszel, magas áron bevásároltak. Kérdés, miből lehet kigazdálkodni a vetéssel járó befektetés költségeit, ha folyamatosan csökken a szalmásgabona és a kukorica felvásárlási ára” – fogalmaz a Bihar megyei mezőgazdasági szakember.