
Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
Aradon még nem tudnak arról, hogy koronavírusos betegeket szállítottak volna Magyarországra, ahol a hatvanszázalékos átoltottság miatt nem számítanak a romániaihoz hasonló drámai helyzetre. Közben egy marosvásárhelyi rezidens orvos elkeseredetten számolt be hamis vakcinaigazolványokról, az oltásellenes, „makacs, szemellenzős székely mentalitásról”.
2021. október 14., 16:212021. október 14., 16:21
2021. október 14., 17:572021. október 14., 17:57
Nincs tudomása az Arad Megyei Közegészségügyi Igazgatóságnak arról, hogy már elkezdődött volna intenzív ápolásra szoruló koronavírusos betegek átszállítása a megyéből Magyarországra. Mint arról már beszámoltunk, a magyar segítségnyújtás keretében ötven beteget szállítanak a szegedi, illetve a debreceni kórházba.
– nyilatkozta a Krónikának Pénzes Gyula, az Arad megyei tisztiorvosi szolgálat aligazgatója.

Csütörtökön szállítják át Magyarországra a válságos állapotban lévő romániai koronavírusos betegek első csoportját.
Magyarországon a hatvanszázalékos átoltottsági aránynak köszönhetően jelenleg a romániainál sokkal kedvezőbben alakul a járványhelyzet. Bár a megfertőződésre vonatkozó adatok ott is emelkednek (csütörtökre 814 új fertőzöttet igazoltak, s tíz koronavírusos beteg vesztette életét), a lakosság többsége az oltásoknak köszönhetően védett a betegség súlyos lefolyásától. Közel egymillióan már a harmadik oltás lehetőségével is éltek.
Eközben a romániai kórházakban zajló drámai helyzetről számolt be a Mandiner magyarországi hírportálnak egy marosvásárhelyi rezidens orvos. „Hamis oltási papírok, Isten tudja, hány fős lakodalmak, keresztelők, úgy viselkednek az emberek, mintha mi sem történne, pedig szörnyű, amin keresztül megyünk” – mondta Tusa Anna.
A rezidens szerint tarthatatlan, hogy bárki bármit kiírhat a közösségi oldalra, és azt mások ész nélkül és büntetlenül oszthatják tovább. „Szélmalomharcot vívtam egy ideig” – idézte fel. – „Próbáltam megmagyarázni az embereknek, hogy ne higgyék el a közösségi oldalakon terjedő álhíreket, részletesen elmondtam, mi van az oltásban, de az olyan elképesztő butaságokra, minthogy a vakcina módosítja az emberek DNS-ét, és tíz év múlva mind meghalunk, egyszerűen már nem tudok mit mondani” – fakadt ki.
A leendő belgyógyász szakorvos szerint elképesztően bosszantó, hogy rendelkezésre áll egy eszköz: a vakcina, amivel a járvány megállítható, de nem használjuk, mert ahelyett, hogy az emberek az orvosokra figyelnének, az álhíreknek hisznek.
– tette hozzá. Véleménye szerint ha nem lennének a közösségi oldalak, videómegosztók, akkor már rég mindenki be lenne oltva. „Nagyon csúnya lesz, amit mondani fogok, de a sajtószabadságnak vesznie kell!” – mondta Tusa Anna. Hozzátette: az emberek inkább fizetnek nem kevés pénzt hamis igazolásokra, minthogy ingyen beoltassák magukat. A portálnak nyilatkozó rezidens orvos teljes mértékben egyetért a kötelező oltással az egészségügyi dolgozók körében.

Magyarország segít Romániának és 50 koronavírusos beteget vesz át intenzív ellátásra – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

A negyedik járványhullám lecsengéséig otthon maradásra biztatja a krónikus betegeket Horea Timiş, az Arad Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) vezetője.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Egyre nagyobb gondot jelent az aszály szilágysági Varsolcon is. Bár a községben egyelőre nincs vízkorlátozás, a zöldségtermesztésből, faiskolákból és szőlőművelésből élő helyi gazdák attól tartanak, hogy bevételeik a termelés költségeit sem fedezik.
Bár Romániában a módszer még gyerekcipőben jár, európai szinten a szerves hulladékból nyert energia már széles körben elterjedt. Temesváron is elkezdték a piacokon összegyűlő romló élelmiszerhulladékot villamos árammá alakítani.
A romániai városoknak 2027. augusztus 25-éig ki kell jelölniük az alacsony vagy zéró kibocsátású övezeteket.
Spontán sztrájkba léptek csütörtök reggel a Romarm tagvállalatának, a brassói Carfil gyárnak az alkalmazottai a fizetésük elmaradása miatt.
Lakossági tiltakozássorozat nyomán ismét a hatóságok figyelmének középpontjába kerültek a Kolozs megyei Erdőfelek községhez tartozó Bányabükk térségében tapasztalható forgalmi és közlekedésbiztonsági problémák.
Míg a profitorientált, világi vállalatok esetében általában szűkebb a tevékenységi kör és sokkal több a gazdasági szakember, addig az egyházak esetében szerteágazóbb a gazdasági tevékenységi kör és kevesebb a szakember.
Nicu Ștefănuță európai parlamenti képviselő, az EP alelnöke budapesti találkozót kezdeményezett Magyar Péter miniszterelnökkel.
1 hozzászólás