Hol sírjaik domborulhatnak. Múlt héten a felek megtekintették a kiszemelt aradi helyszínt
Fotó: Facebook/RMDSZ Arad Megye
Nem a magyar honvédelmi minisztérium illetékesein múlt-múlik, hogy a két világháborúban a mai Románia területén elesett hősök gyűjtőtemetőjét végül nem a Székelyföldön hozzák létre – közölték lapunkkal Magyarország bukaresti nagykövetségének katonai attaséi. A kérdésben illetékes Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal ugyanis a Budapest által javasolt két marosszéki helyszínt, Jobbágytelkét, majd Mezőpanitot sem fogadta el, amit egyaránt sajnálnak a községek polgármesterei. A román fél most Aradot találta megfelelő helyszínnek, amit a magyar fél is elfogad.
2021. április 20., 17:152021. április 20., 17:15
2021. április 20., 17:592021. április 20., 17:59
Váratlanul érte az elmúlt években megkeresett két Maros megyei település polgármesterét a hír, miszerint a régóta tervezett magyar hősi temetőt nem községükben, hanem Aradon hoznák létre. Amint beszámoltunk róla, a magyar Honvédelmi Minisztérium – Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal (ONCE) és az aradi önkormányzat képviselői a múlt héten a határhoz közeli nagyvárosban tárgyaltak a kegyhely létesítésének lehetőségéről.
A városháza a Bodrogi úti Alsótemetőben kínált fel egy parcellát; az említett sírkertben már nyugszanak világháborúban elesett román, magyar, szerb és orosz katonák. A tervek szerint itt lelnének végső nyugalomra azok az 1944 őszén elesett magyar honvédek, akik a Torda környéki csatákban vesztették életüket. A katonák földi maradványait csaknem hat évvel ezelőtt exhumálták a kolozsvári új zsidó temetőben, amelynek az érintett parcellája más rendeltetést kapott. A későbbiekben más, gondozatlan temetőkből is exhumálnák a földi maradványokat, és Aradon temetnék el őket.
Magyar hősi temető létrehozásáról tárgyaltak a héten Aradon a Magyar Honvédelmi Minisztérium – Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal (ONCE) képviselői – számolt be az Arad Hírek portál.
Az eredeti elképzelés szerint a Székelyhodoshoz tartozó Jobbágytelkén kellett volna újratemetni a hősöket. A település elöljárója, Barabási Ottó a Krónikának felelevenítette, hogy hosszú évekkel ezelőtt a honvédelmi minisztérium budapesti illetékesei a hodosi és a jobbágytelki római katolikus temető közül az utóbbit találták megfelelőbbnek. Itt egy körülbelül 2400 négyzetméteres telken 360 sírt alakítottak volna ki egy kisebb mauzóleummal együtt.
Szép helyen szép létesítmény lett volna” – foglalta össze a történteket, illetve a véleményét a színmagyar község polgármestere. Mint mondta, az önkormányzat kész tényként kezelte a szándékot, a tervet, és a faluban mindenkit meghatott a kezdeményezés. Barabási Ottó úgy emlékszik, a magyarországi illetékesek akkor még arról beszéltek, hogy a Házsongárdi temetőből és az ország más sírkertjeiből kihantolt maradványokat szállítják Jobbágytelkére. „Utólag értesültem, hogy a terv dugába dőlt, és az illetékesek a mezőpaniti polgármester kollégámhoz fordultak segítségért” – idézte fel.
A magyar honvédelmi minisztérium egyik illetékese csak annyit közölt annak idején a Kolozsváron megjelenő Szabadság című napilappal, hogy nem várják meg a jobbágytelki központi gyűjtőtemető elkészülését, így Mezőpanitban lesz az újratemetés. Ennek mind a paniti hatóságok, mind a református egyház képviselői örültek. Mint megtudtuk, itt egy újabb kivitelezési terv készült, amely jóval szerényebb volt az elsőnél.
– idézte fel a kétezer-tízes évek második felében történteket Bodó Előd Barna. Mezőpanit polgármesterének most egyik szeme sír, a másik nevet. Sajnálja, hogy végül nem szülőfaluja ad helyet a hősi halált halt katonák földi maradványainak, ugyanakkor örül annak, hogy a kormányközi egyezménynek megfelelően az elesettek végre méltó körülmények közt lelhetnek örök nyugalomra.
Az úzvölgyihez hasonló magyar haditemető-parcella jöhet létre Aradon (képünk illusztráció)
Fotó: Pinti Attila
Nagy György alezredes, Magyarország bukaresti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja lapunknak elmondta, hogy a két Maros megyei helyszín csak javaslat formájában merült fel.
– vélekedett a diplomata jogállással rendelkező katonai attasé.
Felettese, Kiss László ezredes is azon a véleményen van, hogy értékelni kell az ügy holtpontról való kimozdulását. A román oldal ugyanis 2012 óta halogatta a probléma megoldását. Kérdésünkre, hogy mennyire lehet komolyan venni az aradi önkormányzat, illetve az ONCE javaslatát, a román fél újabban tanúsított hozzáállásából ítélve az ezredes úgy vélekedett, hogy mindenképpen komolyan lehet venni.
A budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum vezetői egy közel ezer négyzetméteres területet igényeltek, ennek a fele már most biztosítottnak tűnik, de a helyszínen dokumentálódó Kiss László szerint a terjeszkedésre is lehetőség van. Budapest elképzelése szerint a majdani katonai temetőbe több száz hős földi maradványa kerülne. Egyelőre nem tudni, ezeket hány gondozatlan sírkertből gyűjtenék be. Ami egyelőre biztos, hogy a 2015-ben Kolozsváron kihantolt csontok jelenleg a mezőpaniti temető ravatalozójában, felcímkézett kis zsákokban várnak elszállításra, örök nyugalomra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!