Hol sírjaik domborulhatnak. Múlt héten a felek megtekintették a kiszemelt aradi helyszínt
Fotó: Facebook/RMDSZ Arad Megye
Nem a magyar honvédelmi minisztérium illetékesein múlt-múlik, hogy a két világháborúban a mai Románia területén elesett hősök gyűjtőtemetőjét végül nem a Székelyföldön hozzák létre – közölték lapunkkal Magyarország bukaresti nagykövetségének katonai attaséi. A kérdésben illetékes Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal ugyanis a Budapest által javasolt két marosszéki helyszínt, Jobbágytelkét, majd Mezőpanitot sem fogadta el, amit egyaránt sajnálnak a községek polgármesterei. A román fél most Aradot találta megfelelő helyszínnek, amit a magyar fél is elfogad.
2021. április 20., 17:152021. április 20., 17:15
2021. április 20., 17:592021. április 20., 17:59
Váratlanul érte az elmúlt években megkeresett két Maros megyei település polgármesterét a hír, miszerint a régóta tervezett magyar hősi temetőt nem községükben, hanem Aradon hoznák létre. Amint beszámoltunk róla, a magyar Honvédelmi Minisztérium – Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal (ONCE) és az aradi önkormányzat képviselői a múlt héten a határhoz közeli nagyvárosban tárgyaltak a kegyhely létesítésének lehetőségéről.
A városháza a Bodrogi úti Alsótemetőben kínált fel egy parcellát; az említett sírkertben már nyugszanak világháborúban elesett román, magyar, szerb és orosz katonák. A tervek szerint itt lelnének végső nyugalomra azok az 1944 őszén elesett magyar honvédek, akik a Torda környéki csatákban vesztették életüket. A katonák földi maradványait csaknem hat évvel ezelőtt exhumálták a kolozsvári új zsidó temetőben, amelynek az érintett parcellája más rendeltetést kapott. A későbbiekben más, gondozatlan temetőkből is exhumálnák a földi maradványokat, és Aradon temetnék el őket.
Magyar hősi temető létrehozásáról tárgyaltak a héten Aradon a Magyar Honvédelmi Minisztérium – Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal (ONCE) képviselői – számolt be az Arad Hírek portál.
Az eredeti elképzelés szerint a Székelyhodoshoz tartozó Jobbágytelkén kellett volna újratemetni a hősöket. A település elöljárója, Barabási Ottó a Krónikának felelevenítette, hogy hosszú évekkel ezelőtt a honvédelmi minisztérium budapesti illetékesei a hodosi és a jobbágytelki római katolikus temető közül az utóbbit találták megfelelőbbnek. Itt egy körülbelül 2400 négyzetméteres telken 360 sírt alakítottak volna ki egy kisebb mauzóleummal együtt.
Szép helyen szép létesítmény lett volna” – foglalta össze a történteket, illetve a véleményét a színmagyar község polgármestere. Mint mondta, az önkormányzat kész tényként kezelte a szándékot, a tervet, és a faluban mindenkit meghatott a kezdeményezés. Barabási Ottó úgy emlékszik, a magyarországi illetékesek akkor még arról beszéltek, hogy a Házsongárdi temetőből és az ország más sírkertjeiből kihantolt maradványokat szállítják Jobbágytelkére. „Utólag értesültem, hogy a terv dugába dőlt, és az illetékesek a mezőpaniti polgármester kollégámhoz fordultak segítségért” – idézte fel.
A magyar honvédelmi minisztérium egyik illetékese csak annyit közölt annak idején a Kolozsváron megjelenő Szabadság című napilappal, hogy nem várják meg a jobbágytelki központi gyűjtőtemető elkészülését, így Mezőpanitban lesz az újratemetés. Ennek mind a paniti hatóságok, mind a református egyház képviselői örültek. Mint megtudtuk, itt egy újabb kivitelezési terv készült, amely jóval szerényebb volt az elsőnél.
– idézte fel a kétezer-tízes évek második felében történteket Bodó Előd Barna. Mezőpanit polgármesterének most egyik szeme sír, a másik nevet. Sajnálja, hogy végül nem szülőfaluja ad helyet a hősi halált halt katonák földi maradványainak, ugyanakkor örül annak, hogy a kormányközi egyezménynek megfelelően az elesettek végre méltó körülmények közt lelhetnek örök nyugalomra.
Az úzvölgyihez hasonló magyar haditemető-parcella jöhet létre Aradon (képünk illusztráció)
Fotó: Pinti Attila
Nagy György alezredes, Magyarország bukaresti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja lapunknak elmondta, hogy a két Maros megyei helyszín csak javaslat formájában merült fel.
– vélekedett a diplomata jogállással rendelkező katonai attasé.
Felettese, Kiss László ezredes is azon a véleményen van, hogy értékelni kell az ügy holtpontról való kimozdulását. A román oldal ugyanis 2012 óta halogatta a probléma megoldását. Kérdésünkre, hogy mennyire lehet komolyan venni az aradi önkormányzat, illetve az ONCE javaslatát, a román fél újabban tanúsított hozzáállásából ítélve az ezredes úgy vélekedett, hogy mindenképpen komolyan lehet venni.
A budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum vezetői egy közel ezer négyzetméteres területet igényeltek, ennek a fele már most biztosítottnak tűnik, de a helyszínen dokumentálódó Kiss László szerint a terjeszkedésre is lehetőség van. Budapest elképzelése szerint a majdani katonai temetőbe több száz hős földi maradványa kerülne. Egyelőre nem tudni, ezeket hány gondozatlan sírkertből gyűjtenék be. Ami egyelőre biztos, hogy a 2015-ben Kolozsváron kihantolt csontok jelenleg a mezőpaniti temető ravatalozójában, felcímkézett kis zsákokban várnak elszállításra, örök nyugalomra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!