Hol sírjaik domborulhatnak. Múlt héten a felek megtekintették a kiszemelt aradi helyszínt
Fotó: Facebook/RMDSZ Arad Megye
Nem a magyar honvédelmi minisztérium illetékesein múlt-múlik, hogy a két világháborúban a mai Románia területén elesett hősök gyűjtőtemetőjét végül nem a Székelyföldön hozzák létre – közölték lapunkkal Magyarország bukaresti nagykövetségének katonai attaséi. A kérdésben illetékes Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal ugyanis a Budapest által javasolt két marosszéki helyszínt, Jobbágytelkét, majd Mezőpanitot sem fogadta el, amit egyaránt sajnálnak a községek polgármesterei. A román fél most Aradot találta megfelelő helyszínnek, amit a magyar fél is elfogad.
2021. április 20., 17:152021. április 20., 17:15
2021. április 20., 17:592021. április 20., 17:59
Váratlanul érte az elmúlt években megkeresett két Maros megyei település polgármesterét a hír, miszerint a régóta tervezett magyar hősi temetőt nem községükben, hanem Aradon hoznák létre. Amint beszámoltunk róla, a magyar Honvédelmi Minisztérium – Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal (ONCE) és az aradi önkormányzat képviselői a múlt héten a határhoz közeli nagyvárosban tárgyaltak a kegyhely létesítésének lehetőségéről.
A városháza a Bodrogi úti Alsótemetőben kínált fel egy parcellát; az említett sírkertben már nyugszanak világháborúban elesett román, magyar, szerb és orosz katonák. A tervek szerint itt lelnének végső nyugalomra azok az 1944 őszén elesett magyar honvédek, akik a Torda környéki csatákban vesztették életüket. A katonák földi maradványait csaknem hat évvel ezelőtt exhumálták a kolozsvári új zsidó temetőben, amelynek az érintett parcellája más rendeltetést kapott. A későbbiekben más, gondozatlan temetőkből is exhumálnák a földi maradványokat, és Aradon temetnék el őket.
Magyar hősi temető létrehozásáról tárgyaltak a héten Aradon a Magyar Honvédelmi Minisztérium – Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal (ONCE) képviselői – számolt be az Arad Hírek portál.
Az eredeti elképzelés szerint a Székelyhodoshoz tartozó Jobbágytelkén kellett volna újratemetni a hősöket. A település elöljárója, Barabási Ottó a Krónikának felelevenítette, hogy hosszú évekkel ezelőtt a honvédelmi minisztérium budapesti illetékesei a hodosi és a jobbágytelki római katolikus temető közül az utóbbit találták megfelelőbbnek. Itt egy körülbelül 2400 négyzetméteres telken 360 sírt alakítottak volna ki egy kisebb mauzóleummal együtt.
Szép helyen szép létesítmény lett volna” – foglalta össze a történteket, illetve a véleményét a színmagyar község polgármestere. Mint mondta, az önkormányzat kész tényként kezelte a szándékot, a tervet, és a faluban mindenkit meghatott a kezdeményezés. Barabási Ottó úgy emlékszik, a magyarországi illetékesek akkor még arról beszéltek, hogy a Házsongárdi temetőből és az ország más sírkertjeiből kihantolt maradványokat szállítják Jobbágytelkére. „Utólag értesültem, hogy a terv dugába dőlt, és az illetékesek a mezőpaniti polgármester kollégámhoz fordultak segítségért” – idézte fel.
A magyar honvédelmi minisztérium egyik illetékese csak annyit közölt annak idején a Kolozsváron megjelenő Szabadság című napilappal, hogy nem várják meg a jobbágytelki központi gyűjtőtemető elkészülését, így Mezőpanitban lesz az újratemetés. Ennek mind a paniti hatóságok, mind a református egyház képviselői örültek. Mint megtudtuk, itt egy újabb kivitelezési terv készült, amely jóval szerényebb volt az elsőnél.
– idézte fel a kétezer-tízes évek második felében történteket Bodó Előd Barna. Mezőpanit polgármesterének most egyik szeme sír, a másik nevet. Sajnálja, hogy végül nem szülőfaluja ad helyet a hősi halált halt katonák földi maradványainak, ugyanakkor örül annak, hogy a kormányközi egyezménynek megfelelően az elesettek végre méltó körülmények közt lelhetnek örök nyugalomra.
Az úzvölgyihez hasonló magyar haditemető-parcella jöhet létre Aradon (képünk illusztráció)
Fotó: Pinti Attila
Nagy György alezredes, Magyarország bukaresti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja lapunknak elmondta, hogy a két Maros megyei helyszín csak javaslat formájában merült fel.
– vélekedett a diplomata jogállással rendelkező katonai attasé.
Felettese, Kiss László ezredes is azon a véleményen van, hogy értékelni kell az ügy holtpontról való kimozdulását. A román oldal ugyanis 2012 óta halogatta a probléma megoldását. Kérdésünkre, hogy mennyire lehet komolyan venni az aradi önkormányzat, illetve az ONCE javaslatát, a román fél újabban tanúsított hozzáállásából ítélve az ezredes úgy vélekedett, hogy mindenképpen komolyan lehet venni.
A budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum vezetői egy közel ezer négyzetméteres területet igényeltek, ennek a fele már most biztosítottnak tűnik, de a helyszínen dokumentálódó Kiss László szerint a terjeszkedésre is lehetőség van. Budapest elképzelése szerint a majdani katonai temetőbe több száz hős földi maradványa kerülne. Egyelőre nem tudni, ezeket hány gondozatlan sírkertből gyűjtenék be. Ami egyelőre biztos, hogy a 2015-ben Kolozsváron kihantolt csontok jelenleg a mezőpaniti temető ravatalozójában, felcímkézett kis zsákokban várnak elszállításra, örök nyugalomra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!