Hirdetés

Ana Blandiana: a magyaroknak jobb politikusai vannak, mint nekünk

Ana Blandiana

Ana Blandiana a kultúrharc, a kulturális ellenállás egyik megtestesítője

Fotó: Mathias Corvinus Collegium

Ana Blandiana, a romániai rendszerváltás előtti irodalmi élet kulcsfigurája, a kultúrharc, a kultúra általi ellenállás egyik vezéralakja Kolozsvárra látogatott, ahol az aktuálpolitika legégetőbb kérdéseiről beszélt a Krónikának. Ana Blandiana Herder-díjas költő, író – aki a Mathias Corvinus Collegium egyik rendezvényén vett részt a kincses városban – kendőzetlenül elmondta véleményét lapunknak a magyar és román politikusokról, elárulva többek közt, hogy kiben bízik leginkább.

Tóth Gödri Iringó

2024. december 13., 18:562024. december 13., 18:56

– Hogyan látja az irodalom szerepét a politikai szabadságért folytatott küzdelemben ma, amikor az autoriter tendenciák látszólag újra teret nyernek a világ különböző részein? Úgy tűnik, nálunk is. Van még ereje az irodalomnak?

– Nyilvánvalóan egyre kevesebb, de ugyanilyen nyilvánvaló az is, hogy végső soron a szerzőktől is függ, nemcsak az olvasóktól, hogy az irodalom átjusson ezen a nehéz időszakon. Úgy gondolom, ez attól is függ, hogy valóban érződik-e annak szükségessége, megvan-e az igény, hogy valami történjen, hogy nehogy a kultúra nélküliség, a sekélyesség útjára lépjünk.

Hirdetés

A kilencvenes években nagy vita volt arról, hogy létezett-e, létezik-e kulturális ellenállás, a kultúra általi ellenállás. Akkor azt mondtam, hogy igen, létezik, és most még inkább úgy érzem, hogy léteznie kell.

Meglehet, úgy tűnik, nagy szavakat használok, de valóban úgy gondolom, hogy az emberiség megoldása éppen a kulturális ellenállás, illetve a kultúra visszahozása az emberek érdeklődésének középpontjába. Mert egyértelmű, hogy az irodalom hanyatlása nem azért következett be, mert rosszabb művek születtek – bár a hermetizmus (légmentesen elzárt, hozzáférhetetlen – szerk. megj.) hozzájárult ehhez is –, hanem egyszerűen az embereket eltolták egy olyan irányba, ahol a kultúrát szórakozással helyettesítették. Így az emberek egyre manipulálhatóbbá váltak, és a butaságot kezdték el számukra termelni az intelligencia helyett.

– Miként lehetne a fiatalabb generációkat arra ösztönözni, hogy jobban megértsék a múlt tanulságait, hogy tanuljanak a történelemből?

– Ez nagyon nehéz, szinte lehetetlen. De biztosan állíthatjuk, hogy a tanároknak és az iskolának óriási szerepük van ebben. Úgy vélem azonban, hogy a ti generációtok, az értelmes fiatalok – akik tisztában vannak azzal, hogy mi történik a világban – képesek ellenállást tanúsítani a vulgaritással, az önzéssel és a világ minden bajával szemben. Úgy gondolom, hogy a fiataloknak egymást kellene inspirálniuk. Például ha egy értelmes fiatal azt mondja egy másiknak: „Nagyon tetszett egy könyv, kérlek, olvasd el te is!” –, az sokkal hatásosabb, mintha egy idősebb próbálná ugyanezt elmondani. Tehát azt hiszem, hogy egy ilyen mozgalmat kellene indítani a fiatalok körében.

– Úgy gondolja, hogy csak az iskolák és az oktatási rendszer hibája, hogy a mai generációk a TikTokról szerzik az információikat, hogy hiszékenyek és látszólag nem is akarnak tájékozódni?

– Elsősorban a politikusoké a felelősség, mert az emberek elvesztették a politikába vetett bizalmukat, és tény, hogy nem is volt okuk bízni. Nincsenek érvek, amelyekkel ezt cáfolni lehetne. Ugyanakkor világos, hogy nem szabad túlzásokba esnünk. Ez a katasztrofális eredmény (az államfőválasztás első fordulójáé – szerk. megj.) nem normális, és nem tükrözi pontosan a valóságot, hiszen minden manipulálva volt. Rendkívüli eszközökkel és rendkívüli erők által történt mindez. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne megoldás. Most egy rendkívül érdekes pillanatot élünk. Például az én szemszögemből nézve a román politikai színtéren az egyetlen ember, akiben megbízhatnék, az Ilie Bolojan (a Bihar megyei önkormányzat vezetője, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke). Ő az, akit Nagyváradról ismerek, és tudom, mit tett ott. Nem ismerem személyesen, de nagyon határozottan megmondta, mit kellene tenni. És amit ő mond, az valóban az egyetlen megoldás. Ha a többiek egyetértenének vele... bár én már nem hiszem, hogy ez megtörténhet. Hamarosan úgyis kiderül. Szerintem rövid időn belül Bolojan visszatér Nagyváradra. Mindent otthagy, mert még a saját pártja sem fogja támogatni. Nem érdekük ugyanis olyan dolgokat támogatni, amelyek megmentik az országot, de közben nekik problémát okoznak.

Ana Blandiana Galéria

Ana Blandiana az MCC kolozsvári rendezvényén

Fotó: Mathias Corvinus Collegium

– Tehát ön szerint az államfőválasztás eredményének eltörlése helyes döntés volt, és ad némi reményt?

– Ez egy borzalmas pillanat volt! Rengeteg esély volt arra, hogy veszítsen Elena Lasconi asszony, és én nem tudtam elképzelni, mi következhet. Aztán hallottuk az újságírókat beszélni gazdasági problémákról, arról, hogy a szólásszabadság odalesz, és minden összeomlik, és ez valóban rémisztő volt. Nyilvánvaló, hogy a választások eltörlése nem demokratikus lépés, bár úgy tűnik, hogy nem is törvénytelen. Meg is kérdeztem egy híres ügyvédet, egy volt igazságügyi minisztert, híres jogászt, mivel én azt hittem, hogy nem volt helyes, hogy nem volt törvényes, de ő azt mondta, igenis törvényes egy ilyen döntés szélsőséges helyzetekben. És ez valóban szélsőséges helyzet volt. Csakhogy... ez nem megoldás. Különösen úgy, hogy teljesen nyilvánvalóan húzták az időt, nem tették meg azonnal, amit kellett volna.

Szerintem a román politikai osztály mindig is védte a szélsőségeseket, ahogyan Iliescu védte Vadim Tudort. Mert őket használni tudták.

Elég, ha arra gondolsz, hogy az AUR vezetője, George Simion két szomszédos országban persona non grata, de nálunk úgy tettek, mintha nem tudnának róla. Ez tényleg hihetetlen volt, de egyúttal világos is. Miközben botrányt keltett és rendkívül vulgáris volt a parlamentben, már csak ezért is meg kellett volna találni ellene a megoldást. Nyilvánvaló, hogy minden csak egy játék volt. Az is nyilvánvaló, hogy titokban még élvezték is ezt a kavarodást, amit Călin Georgescu okozott, mintsem hogy valódi megoldásokat találtak volna. De úgy tűnik, a végén mégis rájöttek, hogy mindent elveszíthetnek…

Nem tudom, hogy ha nem támogatják Bolojant, akkor mit akarnak csinálni. Például

nyilvánvaló, hogy nem fogadják be az USR tagjait a kormányba. Azért nem fogadják be, mert nem bírják őket. Bár igaz, hogy nem elég szorgalmasak, nem elég szenvedélyesek, nem elég komolyak.

De egyébként más kategóriába tartoznak, és ez látszik rajtuk fizikailag is. Ezért nem fogadják be őket, mert nincsenek közös bűnrészességek, és anélkül nem tudnak működni. Csak a saját bűnrészességük alapján takargatják egymást. Szóval nem látom az esélyt. De lásd, szinte abszurd módon Nicușor Dan főpolgármester megnyerte Bukarestet. Ő egy becsületes ember. Talán megtörténhet, hogy van, amikor az Isten is közbeavatkozik.

– Sok erdélyi magyar barátja volt a rendszerváltás előtt, gondolom, van most is. Azonos érdekek, eszmék mentén álltak ellen, tartottak ki. Ma lenne valamilyen üzenete az erdélyi magyarok számára? Számunkra, akik bár megszereztük a helyünket a parlamentben, az egyszerű emberek szintjén gyakran frusztráltak vagyunk.

– De hát az RMDSZ nagyon hosszú ideig kormányon volt, honnan ered ez a frusztráció? Másfelől viszont

világos, hogy Önöknek jobb politikusai vannak, mint nekünk. És jobban beszélnek románul, ami azért valami, nem?

Ezért mindig meglepett a frusztráció, amit sokszor hallottam már. De valójában

nem vagyok biztos abban, hogy a magyar pártok valóban képviselik a magyar választókat. Szavazni persze szavaznak rájuk...

Például Markó Béla rendkívüli intellektus és kiváló politikus, legalábbis szellemi szempontból. Nem tudom, hogy amit mond vagy tesz, tett, az mennyire tükrözi a választói akaratot. Őszintén szólva nem értek a politikához, és maga a politika unalmasnak, sőt degradálónak tűnik számomra. Mégis, demokrácia nélkül nem létezhetünk, ezért kell ezekről a dolgokról beszélnünk. Őszintén örülnék, ha például együtt dolgoznának, még úgy is, hogy nem vagyok nagy rajongója az USR-nek.

Viszont a magyar politikusok jobbak, mint a románok. Szeretném, ha együtt dolgoznának, de ez eddig ritkán történt meg. Az RMDSZ-t a hatalmi struktúrák kötik, miközben jó politikusaik vannak, csak hát... nem mindenki politikus alkat.

Nem válaszoltam egyértelműen, igaz?

– A frusztrációt úgy értettem, hogy erdélyi magyarként frusztráltak sokan, Bukarest, Budapest, a FIDESZ, az RMDSZ, stb. között. És állandóan próbálják, próbáljuk rendbe tenni az emberek fejében, hogy mi erdélyi magyarok vagyunk, nem románok, továbbá nem egyszerűen magyarok, hogy nem eszmék, hanem emberek, egyszerű emberek vagyunk.

– Jogos. Mostanában gyakran gondoltam az erdélyi magyarokra: úgy hiszem, nagyon nehéz a helyzetük most, ahogy Orbán egyre inkább Putyin oldalára sodródik. Ez Önöknek is nehéz, hiszen ő korábban pozitív figura volt nemcsak Önök számára, hanem számunkra is. Most viszont rendkívül nehéz eldönteni, mit tegyenek. Minden változik, és nem tudom, mennyire ragaszkodunk túl makacsul bizonyos dolgokhoz. Ez az egész Putyin-kérdés... Nem lehet csak úgy átmenni egyik oldalról a másikra. Vannak érvek az Európai Unióval szemben, de én azt gondolom, hogy belülről kell változtatni, ahogy a lengyelek is próbálják. Minden borzasztóan bonyolult.

– Szóval a nekünk, magyaroknak szóló üzenete az, hogy ne legyünk frusztráltak?

– Hiszem, hogy minden magyar és minden román olyan néphez tartozik, amely mindig is európai akart lenni, és ezért erőfeszítéseket tett, még ha nem is mindig sikerrel. És ezt most nem hagyhatjuk abba, még akkor sem, ha Európa jelenleg lassítani látszik. Mert mindenki más sokkal rosszabb. Úgy vélem, az a feladatunk, hogy jobbá tegyük Európát és az Európai Uniót – de nem szabad, hogy túlzottan hagyjuk magunkat elragadtatni a progresszív ideológiáktól, mert ez gyakran olyan, mintha öngyilkosságot követnénk el.

Ana Blandiana (Temesvár, 1942. március 25.) Herder-díjas román költő, író, újságíró, a romániai PEN Club elnöke. Középiskolai tanulmányait Nagyváradon végezte, majd a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen bölcsészdiplomát szerzett. Első versei a Tribuna című irodalmi lapban jelentek meg. A Ceaușescu-rendszer utolsó éveiben tiltólistára került. 1989 decemberében részt vett a Nemzeti Megmentési Front ideiglenes tanácsában, de 1990 január 29-én lemondott, tiltakozva az ellen, hogy a forradalmat antidemokratikus erők sajátították ki – így tekintette ugyanis a FSN párttá alakulását. Ezt követően közéleti tevékenységének célja a civil társadalom újraépítése, a pluralizmus és tolerancia előmozdítása volt. Nemrég felszólalt azon a tüntetésen, amelyet a Călin Georgescu nevével fémjelzett szélsőjobboldali erők előretörése ellen szerveztek Bukarestben.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 16., csütörtök

Vádalku keretében felfüggesztett börtönbüntetést kapott egy korábbi aradi alpolgármester

A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.

Vádalku keretében felfüggesztett börtönbüntetést kapott egy korábbi aradi alpolgármester
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

EMSZ: bízunk abban, hogy az új magyar kormány kiemelt figyelemmel illeti a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit

Bízunk benne, hogy az újonnan megalakuló országgyűlési többség és a jövőbeli magyar kormány kiemelt figyelemmel fogja illetni a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit – szögezi le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.

EMSZ: bízunk abban, hogy az új magyar kormány kiemelt figyelemmel illeti a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit
2026. április 16., csütörtök

Megkapta a környezetvédelmi engedélyt a Székelyföld határán épülő új vízerőmű

Kiadta a minisztérium a környezetvédelmi engedélyt a Buzău és Kovászna megye területén, a Nagy-Bászka folyón épülő Surduc-Siriu vízerőmű-beruházáshoz.

Megkapta a környezetvédelmi engedélyt a Székelyföld határán épülő új vízerőmű
2026. április 15., szerda

Óriási sebességgel száguldozó fiatal sofőrt kapcsoltak le a dél-erdélyi sztrádaszakaszon

Óránként 224 kilométeres sebességgel vezető 21 éves sofőrt füleltek le a közlekedési rendőrök az A1-es autópálya Râmnicu Vâlcea és Déva közötti szakaszán.

Óriási sebességgel száguldozó fiatal sofőrt kapcsoltak le a dél-erdélyi sztrádaszakaszon
Hirdetés
2026. április 15., szerda

Szexuálisan zaklatta két éven át a nevelt lányát egy férfi az anya tudtával

Előzetes letartóztatásba helyeztek egy 46 éves Arad megyei férfit, aki két éven át szexuális erőszakot követett el élettársa kislánya ellen. A gyermek anyja is vizsgálati fogságba került, mivel tudott a bűncselekményekről, de nem avatkozott közbe.

Szexuálisan zaklatta két éven át a nevelt lányát egy férfi az anya tudtával
2026. április 15., szerda

Izrael bukaresti nagykövetsége elítélte a szászrégeni zsidó temetőben történt sírgyalázást

Izrael bukaresti nagykövetsége szerdán elítélte a szászrégeni zsidó temetőben vasárnap történt sírgyalázást, és azt írta, bíznak benne, hogy a román hatóságok fellépnek az elkövetők gyors azonosítása és felelősségre vonása érdekében.

Izrael bukaresti nagykövetsége elítélte a szászrégeni zsidó temetőben történt sírgyalázást
2026. április 15., szerda

Tűz ütött ki egy nagyszebeni garzonlakásban, három személyt kórházba szállítottak

Tűz ütött ki szerdán egy nagyszebeni garzonlakásban. Huszonhat személynek kellett elhagynia a tömbházat, hárman kórházba kerültek.

Tűz ütött ki egy nagyszebeni garzonlakásban, három személyt kórházba szállítottak
Hirdetés
2026. április 15., szerda

Megkezdődött a Szabadság-szobor parkja melletti épületek bontása

Az aradi önkormányzat célja, hogy a jelenleg rendezetlen telek helyén egy új, nagy kapacitású parkoló szolgálja majd a környéket és a Szabadság-szoborhoz látogató turistákat.

Megkezdődött a Szabadság-szobor parkja melletti épületek bontása
2026. április 15., szerda

Kreativitás a digitális korban is – Fazakas Emese, a Mikes zsűrielnöke a diákoknak az irodalomhoz, nyelvhez való viszonyáról

Nemcsak a magyar tagozatra, de román tagozatra járó, magyart fakultatívan tanuló diákok is megmérettettek a Kolozsváron rendezett Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszán.

Kreativitás a digitális korban is – Fazakas Emese, a Mikes zsűrielnöke a diákoknak az irodalomhoz, nyelvhez való viszonyáról
2026. április 14., kedd

Kelemen Hunor szerint az erdélyi magyarokat senki sem tudja manipulálni

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden a magyarországi választások eredményével kapcsolatban kijelentette, hogy fontos a román és a magyar kormány közötti szoros együttműködés fenntartása.

Kelemen Hunor szerint az erdélyi magyarokat senki sem tudja manipulálni
Hirdetés
Hirdetés