
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
2007. február 21., 00:002007. február 21., 00:00
A média szakosoknak kétlehetőség áll rendelkezésükre: a bukarestiIon Luca Caragiale Színház- és FilmművészetiAkadémia vagy a Hyperion Művészeti Egyetem – mindkétoktatási intézményben kizárólagromán nyelven lehet szakvizsgát tenni.
„A legegyszerűbb az lenne, ha adiákjaink a budapesti Színház- ésFilmművészeti Egyetemen államvizsgáznának,ennek a lehetősége korábban is felmerült. Azonbanaz érvényben lévő jogszabályok szerintaz ebben az országban ideiglenes működésiengedéllyel rendelkező egyetemek diákjainak egyRomániában akkreditált intézménynélkell államvizsgázniuk” – mondta el lapunknak TonkMárton, az EMTE kolozsvári karának dékánja.
Egyelőre nem létezik az alista, amely tartalmazná azon felsőoktatásiintézmények jegyzékét, ahol az ideiglenesműködési engedéllyel rendelkező egyetemekvégzősei államvizsgára jelentkezhetnek.
A jegyzéket az oktatásiminisztérium minőségbiztosításibizottságának kellene összeállítania.„Amennyiben mégis lesz ilyen lista, valószínűlegolyan egyetemeket tartalmaz majd, melyeket Romániábanakkreditáltak” – vélekedik Tonk Márton. Adékán szerint amennyiben a Sapientia-EMTE végzőseiközül valaki a budapesti Színház- ésFilmművészeti Egyetemen államvizsgázna, az ottkiállított oklevelet honosítania kelleneRomániában, ez pedig nem biztos, hogy sikerülne.„Sok olyan személyről tudok, akik oklevelet kaptak azintézettől, de azt Romániában nem tudtákhonosítani” – magyarázta. Ezért döntöttekúgy, hogy diákjaik a bukaresti Ion Luca CaragialeSzínház- és Filmművészeti Akadémián,illetve a szintén bukaresti Hyperion MűvészetiEgyetemen jelentkezzenek a vizsgára.
Diákdilemma
A végzős diákok nemörülnek a román nyelvű vizsgának, deelfogadják ezt a megoldást. „Valamennyivel nehezebblesz, de nem jelent nagy gondot a román nyelvű államvizsga”– vélekedett lapunknak Juhász Ágota. A médiaszak végzőse állítja: a román szaknyelvnagy része elsajátítható azokon azórákon, amelyeket a bukaresti akadémia kéttanára tart a Sapientián. „Nem hiszem, hogy nagygondot okoz majd a román nyelvű vizsga” – magyarázza.Szerinte ennél fontosabb az, hogy az egyetem kifizeti avizsgák költségeit.
A Sapientia végzőseieldönthetik, milyen áron, és milyen szakképesítéstigazoló oklevelet akarnak megszerezni. A filmművészetiakadémia audiovizuális kommunikációszakirányán forgatókönyvvel lehetállamvizsgára jelentkezni, itt a vizsgadíjszemélyenként 2000 euró. A Hyperionnálrendezői, illetve operatőri vizsgát tartanak, ennek díja800 lej, valamivel több mint 200 euró. „Aforgatókönyvíróknak egynagyjátékfilm-forgatókönyvvel és egydiplomadolgozattal kell vizsgázniuk. Az operatőröknek ésrendezőknek a diplomadolgozat mellett kész kisfilmet kellelkészíteniük, ami szűkös költségvetésesetén is meghaladja a 2000 eurót” – magyarázzaJuhász Ágota.
A Sapientia kari tanácsánakhatározata szerint az államvizsgázódiákoknak 250 eurót kell saját zsebükbőlkifizetniük, az államvizsga költségeinekhátralevő részét – esetenként afilmkészítést – az egyetem finanszírozza.
Még három év a szak akkreditációjáig
Tonk Márton szerint jelenlegmindössze e két intézmény közöttválaszthatnak a diákok, mivel csak itt létezik akolozsvári Sapientián működő szaknak megfelelőakkreditált képzés. Felhívja a figyelmet,hogy a román nyelvű vizsgázás mindig is „bennevolt a pakliban”, erről szerinte a diákok is tudtak. Ígéri:az egyetem segít majd a diákoknak a román nyelvűszakdolgozat megírásában, illetve annaklektorálásában, bár erről határozatnem született.
A dékán nem tart attól,hogy a román szaknyelv gondot okoz majd a diákoknak.Elmondta: neves román szakemberek is oktatnak az egyetemen,emellett pedig a diákok jól felkészültek.„Az idén végzők mellett még háromévfolyam diákjainak kell más intézménynéljó eredménnyel vizsgázniuk, utána mármi is szervezhetünk államvizsgát” – bizakodika dékán.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.