„Lestoppolt” körforgalom Ákosfalván

A Marosvásárhelyt Brassóval összekötő E60-as úton naponta több ezer autó – és főleg nagy kapacitású kamion – tér le Ákosfalváról Nyárádtő irányába, illetve kapcsolódik az Alsó-Nyárád-mentéről a nemzetközi útba. A rendkívül forgalmas és szűk elágazás már jó ideje szélesítést és körforgalmat követel, azonban úgy tűnik, hiába támogatta a Maros megyei önkormányzat és az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság (CNADNR) az ákosfalviak kérését, a pénzügyminisztérium elakasztotta a tervet. A Marosvásárhelyt elkerülő Nyárád-menti út másik kijáratánál, Nyárádtőn még a Ponta-kormány bukása előtt sikerült megépíteni a körforgalmat, az ákosfalvi beruházást azonban az új kabinet egyelőre nem hajlandó finanszírozni.

Mivel az út a CNADNR kezelésében van, sem a helyi, sem a megyei önkormányzat nem léphet. Egyébként a terv kivitelezé­sének az anyagiak is gátat vetnek. Ugyanis a főút és a Nyárád-menti megyei út kereszteződése közepében nem csupán egy virággruppot kell elhelyezni, hanem ingatlanokat kell kisajátítani, ezekért kárpótlást kell fizetni, épületeket kell lebontani, sávot kell szélesíteni, és az úttengely eltolódása miatt dupla körforgalmat kell kiépíteni.

A megyei önkormányzat elnöke, Péter Ferenc szerint hamarosan megoldódik az ákosfalvi probléma. Mint mondta, már tárgyalt a bukaresti illetékesekkel, akik – műszaki okok miatt – nem támogatják a körforgalom kialakítását, de megígérték, hogy hamarosan jelzőlámpákat szerelnek az útelágazáshoz.

Bosszúság- és veszélyforrás

„Állandó bosszúság- és veszélyforrás ez az útkereszteződés – sofőröknek, gyalogosoknak egyaránt. Pedig mindenkinek érdeke a rendezése annál is inkább, mivel a Brassó irányából Kolozsvár felé tartók itt kerülik el Marosvásárhelyt, és rövidítik le néhány kilométerrel az útjukat. Sajnos mi tehetetlenek vagyunk, mindmáig a terveinkkel meg az ígéretekkel maradtunk” – panaszkodott lapunknak Osváth Csaba, Ákosfalva polgármestere.

Az elöljáró szerint kész csoda, hogy eddig még nem követelt emberáldozatot a szűk útkereszteződés, hisz a gyalogosok szempontjából is ez a falu legforgalmasabb része. Az elemi iskola, a polgármesteri hivatal, a posta, a bank, a tűzoltóság, a rendőrség, az üzletek, a sportcsarnok, a futballpálya és a templomok bástyázzák körül az elágazást, egyszóval a több mint ezerlelkes falu központjának számít. A gondok elkerülése érdekében az önkormányzat az iskola kiköltöztetéséről döntött. Osváth úgy véli, a legjobb, ha lebontják a tanintézetet és mást építenek sokkal csendesebb és nyugalmasabb helyre.

Terv van, a pénzre pályázni kell

A sportpályák melletti telek adott, a terv megvan, s ha az épület is elkészül, Maros megye egyik legszebb és legkorszerűbb iskolája lehetne az ákosfalvi. Ide költöztetnék az előkészítő osztályt és a leendő napközit, mely a négyórás óvodát váltaná. A beruházás értéke 5,6 millió lej körül mozogna, amit az önkormányzat saját költségvetéséből nem tudna előteremteni. A tanács a fejlesztésügyi szaktárcához fordulna, vagy uniós pályázattal próbálkozna. „Egyre több szülő igényli a hosszított programú óvodát, így az anyukáknak lehetőségük nyílna munkát vállalni. Sajnos sem a községben, sem a térségben egyetlen napközi sincs” – egészítette ki a polgármestert újdonsült helyettese, Nagy Dalma Imola. Az alpolgármester – aki egy óvodás kisfiú édesanyja – úgy véli, a jelenlegi óvoda és elemi iskola épülete nem felel meg a 21. századi követelményeknek.