Menedék. A háború kezdete óta több mint 26 ezer ukrán állampolgár menekült Romániába
Fotó: Facebook/Máramaros megyei hegyimentő-szolgálat
Az ukrajnai háború kezdete óta több mint 26 000 ukrán állampolgár lépett illegálisan át a román határon, többnyire Máramaros megye hegyvidéki területein keresztül, de volt olyan is, aki hazatért, majd más honfitársai útikalauzává vált – közölte szombaton Florin Coman, a máramarosszigeti területi határőr-parancsnokság vezetője.
2025. szeptember 13., 13:052025. szeptember 13., 13:05
Az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: az idei év első nyolc hónapjában három különleges esetük is volt a menekültekkel.
Az ukrán embercsempészeket 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték, és a nyomozás lezárultával meghozzák a megfelelő jogi intézkedéseket” – mondta Florin Coman.
Elmondása szerint többek közöttmegállapítást nyert, hogy egy 23 éves ukrán férfi, aki menedékjogot kapott Romániában, egy négyfős csoport útikalauza lett.
„Az öt, 21 és 41 év közötti személy a román határ átlépése után menedékjogot kért. Az ellenőrzések során megállapítást nyert, hogy egyikük már korábban is védelmet kért a román államtól, és útikalauzként dolgozott honfitársai számára” – mondta a határőrség tisztségviselője.
A legtöbb határátlépés a Máramarosi-havasokon keresztül történik, néha a legveszélyesebb helyeken.
Az ukrajnai konfliktus kezdete óta a hegyi mentők és a határőrség közös csapatai több mint 150 ukrán állampolgárt mentettek meg a hegyekben, akik közül sokan kritikus állapotban voltak, megsérültek, fizikailag kimerültek, demoralizáltak vagy teljesen elvesztették a tájékozódási képességüket voltak.
Dan Benga, a Máramaros megyei hegyimentő-szolgálat igazgatója szintén rámutatott, hogy
„A Máramarosi-havasok (amelyben 1700–1900 méter közötti csúcsok is vannak) meredek szakaszokkal, szakadékokkal, sziklákkal, borókabokrokkal, de hegyi hágókkal is rendelkezik, amelyek közül néhány viszonylag széles. Miután belépsz az erdős területre, a látótávolság drámaian csökken, és a terep megfelelő felmérése nélkül végzetes balesetekhez vezethet. Télen az alpesi területeken nehéz beavatkozni, a mentési akciók sokkal nehezebbek és időigényesebbek. A legtöbb ukrán, aki úgy dönt, hogy átlép Romániába, akaratlanul is extrém helyzeteknek teszi ki magát, amelyek közül néhány életveszélyes is lehet” – mondta Dan Benga.
A román–ukrán határ nagy része a hegyek mentén húzódik, és a veszélyesnek tekintett területek nem szerepelnek az interneten elérhető digitális térképeken.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!