Fotó: Pál Árpád
A kisebbségi oktatás jelenlegi legnagyobb problémája az akut tankönyvhiány, amelynél már csak az rosszabb, hogy a piac tele van gyenge minőségű kiadványokkal – hangzott el az RMPSZ kolozsvári székhelyavatóján.
2017. október 30., 11:362017. október 30., 11:36
Minden korábbinál, még a Ceauşescu-rezsimnél is megalázóbb ellenőrzést gyakorol most a román állam a kisebbségitankönyv-kiadás felett, miközben teljes évfolyamok kényszerülnek arra, hogy magyar tankönyvek nélkül tanuljanak – hangzott el a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) hétvégi kolozsvári sajtótájékoztatóján.
Pedig az alkalom ünnepi volt, ugyanis felavatták az RMPSZ Gál Kelemen Oktatási és Módszertani Központja új kolozsvári székhelyét a Szappany (Tipografiei) utca 21. szám alatt.
Rámutatott: az RMPSZ munkacsoportot hozott létre, amelynek célja lobbitevékenységet folytatni annak érdekében, hogy a helyi intézmények közvetlen kapcsolatot alakítsanak ki az oktatási minisztériummal, és biztosítsák a magyar nyelvű tankönyvkiadás szakmai hátterét, szerinte ugyanis az aktuális szabályozás diszkriminatív a kisebbségi oktatásra nézve.
Köllő Zsófia, a civil kezdeményezésre 1993-ban létrejött, a magyar tankönyv- és segédanyag-kiadást támogató Erdélyi Tankönyvtanács ügyvezetője kifejtette:
„Ott tartunk, hogy a harmadik osztályosoknak egyáltalán nincs használható magyar nyelvű tankönyvük, de a negyedikeseknek is csak egyetlenegy áll rendelkezésükre. Az ötödikeseknek pedig legfeljebb három magyar nyelvű tankönyv jut, feltéve, hogy római katolikusok” – mutatott rá a visszásságokra az oktatási szakember.
Az RMPSZ munkacsoportja ennek érdekében törvénymódosító javaslatot nyújtott be, amellyel azt szeretnék elérni, hogy a tervezett országos tankönyvkiadó vegye figyelembe a magyar szempontokat is, azaz legyen például magyar szerkesztője.
Péntek János nyelvész, akadémikus, az Erdélyi Tankönyvtanács kuratóriumának elnöke arra hívta fel a figyelmet: a romániai közoktatás folyamatban levő átszervezése nagyon erős centralizációhoz és államosításhoz fog vezetni. A szakember úgy véli, az elmúlt években a piaci szereplők csődbe vitték a tankönyvkiadást azzal, hogy a konkurencia közepette figyelmen kívül hagyták a szakmai szempontokat és magát a szakmát. Szerinte ez anarchiát teremtett a tankönyvpiacon.
A nyelvész élesen bírálta a közvitán levő törvénytervezetet, amiért egy kalap alá veszi a kisebbségeknek és a fogyatékkal élőknek szánt tankönyvek kiadásának rendszerét, aminek szerinte nemhogy köze sincs a valósághoz, de egyenesen sértő. Péntek azt is kifogásolja, hogy az elképzelés szerint a nyomtatott kiadványok helyett áttérnének a digitális tankönyvek kiadására, szerinte ez a diákok és a pedagógusok körében is növelné a szegregációt, hiszen például nem mindenkinek van pénze számítógépre.
Fotó: Mihály Csaba
Péntek János azt is szóvá tette, 2014-ben törvényileg írták elő, hogy a kisebbségi tankönyveket és tanterveket le kell fordítani románra, csak így lehet jóváhagyást kapni.
– vélekedett. Személtetésként egy nemrég megjelent és egy 1981-es kiadású magyar nyelv és irodalom tankönyvet mutatott. Az új tankönyvnek a borítóján románul is szerepel a tankönyv címe, illetve a román himnusz szövegével kezdődik az új előírások miatt, miközben az 1981-es tankönyv címlapján jól láthatóan nem így van.
Péntek János szerint mindez aggodalomra ad okot. Kérdésünkre elmondta: bár nem lehet bizonyítani, de a durva bizalmatlanság azt követően alakulhatott ki, hogy pár éve óriási magyarellenes médiahisztériát váltott ki a Székelység története című tankönyv megjelenése, amelyet előzetesen a szaktárca nem láttamozott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!