Fotó: Pál Árpád
A kisebbségi oktatás jelenlegi legnagyobb problémája az akut tankönyvhiány, amelynél már csak az rosszabb, hogy a piac tele van gyenge minőségű kiadványokkal – hangzott el az RMPSZ kolozsvári székhelyavatóján.
2017. október 30., 11:362017. október 30., 11:36
Minden korábbinál, még a Ceauşescu-rezsimnél is megalázóbb ellenőrzést gyakorol most a román állam a kisebbségitankönyv-kiadás felett, miközben teljes évfolyamok kényszerülnek arra, hogy magyar tankönyvek nélkül tanuljanak – hangzott el a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) hétvégi kolozsvári sajtótájékoztatóján.
Pedig az alkalom ünnepi volt, ugyanis felavatták az RMPSZ Gál Kelemen Oktatási és Módszertani Központja új kolozsvári székhelyét a Szappany (Tipografiei) utca 21. szám alatt.
Rámutatott: az RMPSZ munkacsoportot hozott létre, amelynek célja lobbitevékenységet folytatni annak érdekében, hogy a helyi intézmények közvetlen kapcsolatot alakítsanak ki az oktatási minisztériummal, és biztosítsák a magyar nyelvű tankönyvkiadás szakmai hátterét, szerinte ugyanis az aktuális szabályozás diszkriminatív a kisebbségi oktatásra nézve.
Köllő Zsófia, a civil kezdeményezésre 1993-ban létrejött, a magyar tankönyv- és segédanyag-kiadást támogató Erdélyi Tankönyvtanács ügyvezetője kifejtette:
„Ott tartunk, hogy a harmadik osztályosoknak egyáltalán nincs használható magyar nyelvű tankönyvük, de a negyedikeseknek is csak egyetlenegy áll rendelkezésükre. Az ötödikeseknek pedig legfeljebb három magyar nyelvű tankönyv jut, feltéve, hogy római katolikusok” – mutatott rá a visszásságokra az oktatási szakember.
Az RMPSZ munkacsoportja ennek érdekében törvénymódosító javaslatot nyújtott be, amellyel azt szeretnék elérni, hogy a tervezett országos tankönyvkiadó vegye figyelembe a magyar szempontokat is, azaz legyen például magyar szerkesztője.
Péntek János nyelvész, akadémikus, az Erdélyi Tankönyvtanács kuratóriumának elnöke arra hívta fel a figyelmet: a romániai közoktatás folyamatban levő átszervezése nagyon erős centralizációhoz és államosításhoz fog vezetni. A szakember úgy véli, az elmúlt években a piaci szereplők csődbe vitték a tankönyvkiadást azzal, hogy a konkurencia közepette figyelmen kívül hagyták a szakmai szempontokat és magát a szakmát. Szerinte ez anarchiát teremtett a tankönyvpiacon.
A nyelvész élesen bírálta a közvitán levő törvénytervezetet, amiért egy kalap alá veszi a kisebbségeknek és a fogyatékkal élőknek szánt tankönyvek kiadásának rendszerét, aminek szerinte nemhogy köze sincs a valósághoz, de egyenesen sértő. Péntek azt is kifogásolja, hogy az elképzelés szerint a nyomtatott kiadványok helyett áttérnének a digitális tankönyvek kiadására, szerinte ez a diákok és a pedagógusok körében is növelné a szegregációt, hiszen például nem mindenkinek van pénze számítógépre.
Fotó: Mihály Csaba
Péntek János azt is szóvá tette, 2014-ben törvényileg írták elő, hogy a kisebbségi tankönyveket és tanterveket le kell fordítani románra, csak így lehet jóváhagyást kapni.
– vélekedett. Személtetésként egy nemrég megjelent és egy 1981-es kiadású magyar nyelv és irodalom tankönyvet mutatott. Az új tankönyvnek a borítóján románul is szerepel a tankönyv címe, illetve a román himnusz szövegével kezdődik az új előírások miatt, miközben az 1981-es tankönyv címlapján jól láthatóan nem így van.
Péntek János szerint mindez aggodalomra ad okot. Kérdésünkre elmondta: bár nem lehet bizonyítani, de a durva bizalmatlanság azt követően alakulhatott ki, hogy pár éve óriási magyarellenes médiahisztériát váltott ki a Székelység története című tankönyv megjelenése, amelyet előzetesen a szaktárca nem láttamozott.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
szóljon hozzá!