Fotó: Pál Árpád
A kisebbségi oktatás jelenlegi legnagyobb problémája az akut tankönyvhiány, amelynél már csak az rosszabb, hogy a piac tele van gyenge minőségű kiadványokkal – hangzott el az RMPSZ kolozsvári székhelyavatóján.
2017. október 30., 11:362017. október 30., 11:36
Minden korábbinál, még a Ceauşescu-rezsimnél is megalázóbb ellenőrzést gyakorol most a román állam a kisebbségitankönyv-kiadás felett, miközben teljes évfolyamok kényszerülnek arra, hogy magyar tankönyvek nélkül tanuljanak – hangzott el a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) hétvégi kolozsvári sajtótájékoztatóján.
Pedig az alkalom ünnepi volt, ugyanis felavatták az RMPSZ Gál Kelemen Oktatási és Módszertani Központja új kolozsvári székhelyét a Szappany (Tipografiei) utca 21. szám alatt.
Rámutatott: az RMPSZ munkacsoportot hozott létre, amelynek célja lobbitevékenységet folytatni annak érdekében, hogy a helyi intézmények közvetlen kapcsolatot alakítsanak ki az oktatási minisztériummal, és biztosítsák a magyar nyelvű tankönyvkiadás szakmai hátterét, szerinte ugyanis az aktuális szabályozás diszkriminatív a kisebbségi oktatásra nézve.
Köllő Zsófia, a civil kezdeményezésre 1993-ban létrejött, a magyar tankönyv- és segédanyag-kiadást támogató Erdélyi Tankönyvtanács ügyvezetője kifejtette:
„Ott tartunk, hogy a harmadik osztályosoknak egyáltalán nincs használható magyar nyelvű tankönyvük, de a negyedikeseknek is csak egyetlenegy áll rendelkezésükre. Az ötödikeseknek pedig legfeljebb három magyar nyelvű tankönyv jut, feltéve, hogy római katolikusok” – mutatott rá a visszásságokra az oktatási szakember.
Az RMPSZ munkacsoportja ennek érdekében törvénymódosító javaslatot nyújtott be, amellyel azt szeretnék elérni, hogy a tervezett országos tankönyvkiadó vegye figyelembe a magyar szempontokat is, azaz legyen például magyar szerkesztője.
Péntek János nyelvész, akadémikus, az Erdélyi Tankönyvtanács kuratóriumának elnöke arra hívta fel a figyelmet: a romániai közoktatás folyamatban levő átszervezése nagyon erős centralizációhoz és államosításhoz fog vezetni. A szakember úgy véli, az elmúlt években a piaci szereplők csődbe vitték a tankönyvkiadást azzal, hogy a konkurencia közepette figyelmen kívül hagyták a szakmai szempontokat és magát a szakmát. Szerinte ez anarchiát teremtett a tankönyvpiacon.
A nyelvész élesen bírálta a közvitán levő törvénytervezetet, amiért egy kalap alá veszi a kisebbségeknek és a fogyatékkal élőknek szánt tankönyvek kiadásának rendszerét, aminek szerinte nemhogy köze sincs a valósághoz, de egyenesen sértő. Péntek azt is kifogásolja, hogy az elképzelés szerint a nyomtatott kiadványok helyett áttérnének a digitális tankönyvek kiadására, szerinte ez a diákok és a pedagógusok körében is növelné a szegregációt, hiszen például nem mindenkinek van pénze számítógépre.
Fotó: Mihály Csaba
Péntek János azt is szóvá tette, 2014-ben törvényileg írták elő, hogy a kisebbségi tankönyveket és tanterveket le kell fordítani románra, csak így lehet jóváhagyást kapni.
– vélekedett. Személtetésként egy nemrég megjelent és egy 1981-es kiadású magyar nyelv és irodalom tankönyvet mutatott. Az új tankönyvnek a borítóján románul is szerepel a tankönyv címe, illetve a román himnusz szövegével kezdődik az új előírások miatt, miközben az 1981-es tankönyv címlapján jól láthatóan nem így van.
Péntek János szerint mindez aggodalomra ad okot. Kérdésünkre elmondta: bár nem lehet bizonyítani, de a durva bizalmatlanság azt követően alakulhatott ki, hogy pár éve óriási magyarellenes médiahisztériát váltott ki a Székelység története című tankönyv megjelenése, amelyet előzetesen a szaktárca nem láttamozott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint egy év eltelt azóta, hogy a szenátus megszavazta azt az RMDSZ-es törvénytervezetet, amely a történelmi személyiségek síremlékei jogállását szabályozná, és védett státust biztosítana számukra anélkül, hogy műemlékké nyilvánítanák azokat.
A Hagyományok Háza jelentős könyvadománnyal gyarapította a Sapientia Egyetem Csíkszeredai Campusának egyetemi könyvtárát. A magánadományokból és gyűjtésből álló Hagyományok Háza-könyvcsomagot ünnepélyes keretek között adták át az intézmény székházában.
Természeti károkra hivatkozva törvénytelenül igényelt kártérítések miatt nyomoz a rendőrség Bihar megyében; egy önkormányzat két vezető beosztású alkalmazottja mintegy 1,3 millió lejes kárt okozott az államkasszának.
Leprás megbetegedést diagnosztizáltak két ázsiai vendégmunkásnál Kolozsváron. Dr. Tar Gyöngyi tisztifőorvos a Krónikának elmondta, a lepra lassan terjedő, ma már jól kezelhető betegség, a legnagyobb kárt a kór kapcsán a társadalmi megbélyegzés okozhatja.
Mezőbándról származó tolvajokat vett őrizetbe a marosvásárhelyi rendőrség. A zsebtolvajok tömegközlekedési eszközökön és üzletekben loptak el táskákat.
Az RMDSZ határozott álláspontja szerint a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem önállósága megőrzendő, minden olyan felvetés, amely az intézmény beolvasztására vagy alárendelésére irányul, rossz irányba mutat – szögezi le a szövetség Maros megyei szervezete.
A népi környezet és kultúránk továbbörökítése volt az elsődleges szempont Tulogdy László számára a kalotaszentkirályi művelődési ház tervezésekor. A kolozsvári építésszel és Póka András György polgármesterrel beszélgettünk a látványos épületről.
A nemzeti kisebbségi közösségek védelemét napirenden kell tartani – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa kedden Temesváron.
Széles körű magyar részvétel körvonalazódik az Oktatási és Kutatási Minisztérium kísérleti líceumi kerettanterv programjában.
A közegészségügyi hatóság kiterjedt járványügyi vizsgálatot indított Kolozsváron, miután két leprás megbetegedést is megerősítettek egy wellnessközpontban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!