Fotó: Pál Árpád
A kisebbségi oktatás jelenlegi legnagyobb problémája az akut tankönyvhiány, amelynél már csak az rosszabb, hogy a piac tele van gyenge minőségű kiadványokkal – hangzott el az RMPSZ kolozsvári székhelyavatóján.
2017. október 30., 11:362017. október 30., 11:36
Minden korábbinál, még a Ceauşescu-rezsimnél is megalázóbb ellenőrzést gyakorol most a román állam a kisebbségitankönyv-kiadás felett, miközben teljes évfolyamok kényszerülnek arra, hogy magyar tankönyvek nélkül tanuljanak – hangzott el a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) hétvégi kolozsvári sajtótájékoztatóján.
Pedig az alkalom ünnepi volt, ugyanis felavatták az RMPSZ Gál Kelemen Oktatási és Módszertani Központja új kolozsvári székhelyét a Szappany (Tipografiei) utca 21. szám alatt.
Rámutatott: az RMPSZ munkacsoportot hozott létre, amelynek célja lobbitevékenységet folytatni annak érdekében, hogy a helyi intézmények közvetlen kapcsolatot alakítsanak ki az oktatási minisztériummal, és biztosítsák a magyar nyelvű tankönyvkiadás szakmai hátterét, szerinte ugyanis az aktuális szabályozás diszkriminatív a kisebbségi oktatásra nézve.
Köllő Zsófia, a civil kezdeményezésre 1993-ban létrejött, a magyar tankönyv- és segédanyag-kiadást támogató Erdélyi Tankönyvtanács ügyvezetője kifejtette:
„Ott tartunk, hogy a harmadik osztályosoknak egyáltalán nincs használható magyar nyelvű tankönyvük, de a negyedikeseknek is csak egyetlenegy áll rendelkezésükre. Az ötödikeseknek pedig legfeljebb három magyar nyelvű tankönyv jut, feltéve, hogy római katolikusok” – mutatott rá a visszásságokra az oktatási szakember.
Az RMPSZ munkacsoportja ennek érdekében törvénymódosító javaslatot nyújtott be, amellyel azt szeretnék elérni, hogy a tervezett országos tankönyvkiadó vegye figyelembe a magyar szempontokat is, azaz legyen például magyar szerkesztője.
Péntek János nyelvész, akadémikus, az Erdélyi Tankönyvtanács kuratóriumának elnöke arra hívta fel a figyelmet: a romániai közoktatás folyamatban levő átszervezése nagyon erős centralizációhoz és államosításhoz fog vezetni. A szakember úgy véli, az elmúlt években a piaci szereplők csődbe vitték a tankönyvkiadást azzal, hogy a konkurencia közepette figyelmen kívül hagyták a szakmai szempontokat és magát a szakmát. Szerinte ez anarchiát teremtett a tankönyvpiacon.
A nyelvész élesen bírálta a közvitán levő törvénytervezetet, amiért egy kalap alá veszi a kisebbségeknek és a fogyatékkal élőknek szánt tankönyvek kiadásának rendszerét, aminek szerinte nemhogy köze sincs a valósághoz, de egyenesen sértő. Péntek azt is kifogásolja, hogy az elképzelés szerint a nyomtatott kiadványok helyett áttérnének a digitális tankönyvek kiadására, szerinte ez a diákok és a pedagógusok körében is növelné a szegregációt, hiszen például nem mindenkinek van pénze számítógépre.
Fotó: Mihály Csaba
Péntek János azt is szóvá tette, 2014-ben törvényileg írták elő, hogy a kisebbségi tankönyveket és tanterveket le kell fordítani románra, csak így lehet jóváhagyást kapni.
– vélekedett. Személtetésként egy nemrég megjelent és egy 1981-es kiadású magyar nyelv és irodalom tankönyvet mutatott. Az új tankönyvnek a borítóján románul is szerepel a tankönyv címe, illetve a román himnusz szövegével kezdődik az új előírások miatt, miközben az 1981-es tankönyv címlapján jól láthatóan nem így van.
Péntek János szerint mindez aggodalomra ad okot. Kérdésünkre elmondta: bár nem lehet bizonyítani, de a durva bizalmatlanság azt követően alakulhatott ki, hogy pár éve óriási magyarellenes médiahisztériát váltott ki a Székelység története című tankönyv megjelenése, amelyet előzetesen a szaktárca nem láttamozott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!