Fotó: Biró István
Jövő évtől adómentességet élveznek azok a műemlék épületek, amelyekben nem zajlik kereskedelmi tevékenység, és restaurálták a homlokzatukat – áll abban a törvénytervezetben, melyet szerdán fogadott el a képviselőház.
2017. október 04., 15:372017. október 04., 15:37
2017. október 04., 15:392017. október 04., 15:39
A jogszabálytervezet – melyet még az elmúlt törvényhozási ciklusban kezdeményezett az RMDSZ – így kívánja segíteni az ingatlanok tulajdonosait nagy értékű tulajdonuk felújításában, karbantartásában.
– idézte az RMDSZ hírlevele a törvénymódosító javaslat kidolgozóját, Márton Árpád Kovászna megyei parlamenti képviselőt.
A honatya emlékeztetett, hogy azon műemlék épületek, amelyekben nem zajlik kereskedelmi tevékenység, 2015-ig is adókedvezményben részesültek, azonban az új pénzügyi törvénykönyv hatályon kívül helyezte a műemlékvédelmi törvény erre vonatkozó cikkelyét, és a helyi önkormányzatok hatáskörébe helyezte a műemlékekre kiszabható adók elengedésének lehetőségét.
Többéves felújítás után Nagyvárad újabb két jelentős műemlék épülete nyerte vissza régi fényét, és elkezdődött a Zöldfa (Vasile Alecsandri) utca sétáló övezetté való alakítása is.
Rámutatott, az RMDSZ ezt az problémát orvosolta a most megszavazott, 2018. január elsején életbe lépő törvénymódosító javaslattal.
A nagyváradi önkormányzat például a program keretében kamatmentes kölcsönt is nyújt a célra. Ugyanakkor többletadóval szankcionálja azon belvárosi ingatlanok tulajdonosait, akik nem kaphatók a korszerűsítési munkálatokra.
A nemrég felújított nagyváradi Stern-palota
Fotó: Oradea.ro
A váradi városvezetés januártól ötszörös adóval sújtja ezen tulajdonosokat, és ezt jövőtől a maximálisan kiszabható hatszoros összegre tervezi emelni, melyet egyébként a kolozsvári önkormányzat jelenleg is alkalmaz. A pluszadó hatalmas felháborodást váltott ki a nem kevés esetben idős, pénztelen tulajdonosok körében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!