
Fotó: Biró István
Jövő évtől adómentességet élveznek azok a műemlék épületek, amelyekben nem zajlik kereskedelmi tevékenység, és restaurálták a homlokzatukat – áll abban a törvénytervezetben, melyet szerdán fogadott el a képviselőház.
2017. október 04., 15:372017. október 04., 15:37
2017. október 04., 15:392017. október 04., 15:39
A jogszabálytervezet – melyet még az elmúlt törvényhozási ciklusban kezdeményezett az RMDSZ – így kívánja segíteni az ingatlanok tulajdonosait nagy értékű tulajdonuk felújításában, karbantartásában.
– idézte az RMDSZ hírlevele a törvénymódosító javaslat kidolgozóját, Márton Árpád Kovászna megyei parlamenti képviselőt.
A honatya emlékeztetett, hogy azon műemlék épületek, amelyekben nem zajlik kereskedelmi tevékenység, 2015-ig is adókedvezményben részesültek, azonban az új pénzügyi törvénykönyv hatályon kívül helyezte a műemlékvédelmi törvény erre vonatkozó cikkelyét, és a helyi önkormányzatok hatáskörébe helyezte a műemlékekre kiszabható adók elengedésének lehetőségét.

Többéves felújítás után Nagyvárad újabb két jelentős műemlék épülete nyerte vissza régi fényét, és elkezdődött a Zöldfa (Vasile Alecsandri) utca sétáló övezetté való alakítása is.
Rámutatott, az RMDSZ ezt az problémát orvosolta a most megszavazott, 2018. január elsején életbe lépő törvénymódosító javaslattal.
A nagyváradi önkormányzat például a program keretében kamatmentes kölcsönt is nyújt a célra. Ugyanakkor többletadóval szankcionálja azon belvárosi ingatlanok tulajdonosait, akik nem kaphatók a korszerűsítési munkálatokra.
A nemrég felújított nagyváradi Stern-palota
Fotó: Oradea.ro
A váradi városvezetés januártól ötszörös adóval sújtja ezen tulajdonosokat, és ezt jövőtől a maximálisan kiszabható hatszoros összegre tervezi emelni, melyet egyébként a kolozsvári önkormányzat jelenleg is alkalmaz. A pluszadó hatalmas felháborodást váltott ki a nem kevés esetben idős, pénztelen tulajdonosok körében.
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.
A Maros megyei rendőrök csütörtökön 23 házkutatást tartottak Nyárádremete és Makfalva községben, valamint Szovátán egy erdészeti bűncselekményeket vizsgáló büntetőügyben.
Április 26-án, vasárnap ismét megnyitja kapuit a látogatók előtt a soborsini kastély, I. Mihály néhai román király Arad megyei rezidenciája. A birtok tavaly mintegy 30 ezer fizető látogatót fogadott.
Rekordszámú, 33 magyar nyelven írandó tankönyvre hirdetett közbeszerzést idén a román oktatási minisztérium, az RMDSZ szakpolitikusai szerint az intézkedés valódi irányváltást jelent, és mérföldkő a romániai magyar oktatásban.
A lakosság körében tartott online közvélemény-kutatás és közvita nyomán a polgármesteri hivatal határozattervezetet dolgozott ki, amelynek értelmében Aradon betiltják a szerencsejátékgépek működését.
Többéves bizonytalanság után 2025-ben új lendületet kapott a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programja a Partiumban. Videós riportunkban Szatmár megyében jártunk utána, hogyan fogadták a támogatást a helyi termelők.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) ügyészei szerdán 69 helyszínen tartanak házkutatást Bukarestben és négy megyében egy pénzmosási ügyben, amely a Beszterce-Naszód és a Szilágy megyei önkormányzat közbeszerzéseihez kapcsolódik.
Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) riasztást adott ki szerdán a heves szél miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország több megyéjére.
Bár tavaly felszerelték a belvárosi parkolóhelyekre a mintegy 600 szenzort, amelyek egy mobilalkalmazáson keresztül jelezhetnék a szabad helyeket az autósoknak, az úgynevezett okosparkolási rendszer mindmáig inaktív Aradon.
Őrizetbe vették Szék község polgármesterét sikkasztás és hivatali visszaélés gyanújával, miután a nyomozók szerint közpénzből finanszírozott beszerzéseket használt fel saját céljaira.
szóljon hozzá!