
Fotó: Krónika
Azok kereseti adatait, akik egy vagy több cégnél álltak tavaly munkaviszonyban, más forrásból viszont nem jutottak jövedelemhez, a munkáltatók juttatják el az adóhivatalba.
A 200-as számot viselő jövedelembevallási űrlapot amúgy nem túlságosan nehéz kitölteni. Annak első felébe a személyi adatokat kell beírni, második részében pedig a nem munkaviszonyból származó valamennyi jövedelem számára kell kitölteni egy-egy blokkot. Az arab számokkal jelölt rovatokba egyrészt a jövedelem forrására vonatkozó adatokat, másrészt a jövedelem értékére vonatkozó adatokat kell beírni. Az űrlapon a jövedelem bruttó összegére, a leírható költségekre, illetve a megmaradt adózandó jövedelemre vonatkozó rovat is szerepel. Az adóbevallási nyomtatvány utolsó lapján, a III. számmal jelölt rovatban jelölhetik meg az adófizetők azt a civil szervezetet, amelyik számlájára adójuk két százalékát irányítanák. Az erdélyi magyar civil szervezetek egy csoportjának adatait, amelyek az adó két százalékának célba juttatásához szükséges, a Krónika április 25-én megjelent Adóvevő című mellékletében közöltük.
Akárcsak az elmúlt években, némelyik rovat idén is szűkre szabott. Ha például az esetleges visszajáró adót valaki banki átutalással szeretné megkapni, egy 5,5 centiméteres, fél centi magas sorba kell beírnia bankszámlája 16 jegyű IBAN-kódját, a kedvezményezett civil szervezet nevét pedig fél centi magas, 3,5 centi hosszú négyzetbe kellene beleírni.
Hagyományos késlekedés
Az elmúlt évekhez hasonlóan a legtöbb adófizető az idén is az utolsó pillanatra halasztotta a feladatot. Marosvásárhelyen például tegnapig csak az érintettek 20 százaléka tett eleget kötelezettségének. A késlekedéshez sok helyütt az is hozzájárult, hogy az adóhivatal késve juttatta el az érintettekhez a nyomtatványokat. Amint egy korábbi lapszámunkban megírtuk, Kovászna megyében az adózó polgárok egy része csak a határidő lejárta után kapja meg az adóhivataltól a vaskos borítékot. Bálint Béla, az adóhivatal vezetője arra kérte az érintetteket, ne rohamozzák meg a hivatalt, nyugodtan várják meg a küldeményt. A késlekedés fölött ugyanis szemet hunynak.
Ennek az ellenkezőjét javasolta az Országos Adóhivatal (ANAF) kommunikációs osztályvezetője. „Ezekkel a küldeményekkel mi csupán segíteni próbálunk az adófizetőnek, erre a szolgáltatásra semmilyen jogszabály nem kötelez bennünket – magyarázta a Krónika kérdésére Dorin Þigãnaº. – Arra is vonatkozik a törvény, aki nem kapott ilyen borítékot, mindenkinek be kell tartania a határidőt. Az űrlapokat bárki beszerezheti az adóhivataloktól, vagy interneten letöltheti az ANAF honlapjáról (http://anaf.mfinante.ro).”
A törvény 10 és 100 lej közötti bírságot ír elő a késedelmes benyújtás esetére. Þigãnaº hozzátette: a jövedelmek bevallása azért fontos, mert ez teszi követhetővé a költségvetési bevételeket. A szóvivő szerint 518 ezer borítékot küldtek azok számára, akik a központi nyilvántartás szerint kötelesek nyilatkozni jövedelmükről. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy olyanok is jelentkeznek, akik a tavaly először jutottak bevallandó keresetekhez, és még nem szerepelnek a nyilvántartásban.
A posta nem számít ostromra
A kitöltött íveket postán is el lehet juttatni az adóhivatalba, az adóellenőrök a postai feladás dátumát ellenőrzik. A küldeményt ajánlott levélként kell feladni, lehetőleg tértivevénnyel. A feladást igazoló bizonylatot ajánlott megőrizni, előfordul ugyanis, hogy a küldemény nem ér célba. Ha a feladó igazolni tudja, hogy vétlen, a hivatal eltekint a bírság behajtásától. Amint Mara Popescu, a Román Posta szóvivője a Krónikának elmondta, a posta nem számít az adóbevallók keddi ostromára. „Ilyenkor is megnő a postára látogatók száma, de mindez meg sem közelíti a húsvéti és főleg a karácsonyi ünnepek előtti postai csúcsidényt” – jelentette ki lapunknak a szóvivő.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.