
Fotó: Krónika
Azok kereseti adatait, akik egy vagy több cégnél álltak tavaly munkaviszonyban, más forrásból viszont nem jutottak jövedelemhez, a munkáltatók juttatják el az adóhivatalba.
A 200-as számot viselő jövedelembevallási űrlapot amúgy nem túlságosan nehéz kitölteni. Annak első felébe a személyi adatokat kell beírni, második részében pedig a nem munkaviszonyból származó valamennyi jövedelem számára kell kitölteni egy-egy blokkot. Az arab számokkal jelölt rovatokba egyrészt a jövedelem forrására vonatkozó adatokat, másrészt a jövedelem értékére vonatkozó adatokat kell beírni. Az űrlapon a jövedelem bruttó összegére, a leírható költségekre, illetve a megmaradt adózandó jövedelemre vonatkozó rovat is szerepel. Az adóbevallási nyomtatvány utolsó lapján, a III. számmal jelölt rovatban jelölhetik meg az adófizetők azt a civil szervezetet, amelyik számlájára adójuk két százalékát irányítanák. Az erdélyi magyar civil szervezetek egy csoportjának adatait, amelyek az adó két százalékának célba juttatásához szükséges, a Krónika április 25-én megjelent Adóvevő című mellékletében közöltük.
Akárcsak az elmúlt években, némelyik rovat idén is szűkre szabott. Ha például az esetleges visszajáró adót valaki banki átutalással szeretné megkapni, egy 5,5 centiméteres, fél centi magas sorba kell beírnia bankszámlája 16 jegyű IBAN-kódját, a kedvezményezett civil szervezet nevét pedig fél centi magas, 3,5 centi hosszú négyzetbe kellene beleírni.
Hagyományos késlekedés
Az elmúlt évekhez hasonlóan a legtöbb adófizető az idén is az utolsó pillanatra halasztotta a feladatot. Marosvásárhelyen például tegnapig csak az érintettek 20 százaléka tett eleget kötelezettségének. A késlekedéshez sok helyütt az is hozzájárult, hogy az adóhivatal késve juttatta el az érintettekhez a nyomtatványokat. Amint egy korábbi lapszámunkban megírtuk, Kovászna megyében az adózó polgárok egy része csak a határidő lejárta után kapja meg az adóhivataltól a vaskos borítékot. Bálint Béla, az adóhivatal vezetője arra kérte az érintetteket, ne rohamozzák meg a hivatalt, nyugodtan várják meg a küldeményt. A késlekedés fölött ugyanis szemet hunynak.
Ennek az ellenkezőjét javasolta az Országos Adóhivatal (ANAF) kommunikációs osztályvezetője. „Ezekkel a küldeményekkel mi csupán segíteni próbálunk az adófizetőnek, erre a szolgáltatásra semmilyen jogszabály nem kötelez bennünket – magyarázta a Krónika kérdésére Dorin Þigãnaº. – Arra is vonatkozik a törvény, aki nem kapott ilyen borítékot, mindenkinek be kell tartania a határidőt. Az űrlapokat bárki beszerezheti az adóhivataloktól, vagy interneten letöltheti az ANAF honlapjáról (http://anaf.mfinante.ro).”
A törvény 10 és 100 lej közötti bírságot ír elő a késedelmes benyújtás esetére. Þigãnaº hozzátette: a jövedelmek bevallása azért fontos, mert ez teszi követhetővé a költségvetési bevételeket. A szóvivő szerint 518 ezer borítékot küldtek azok számára, akik a központi nyilvántartás szerint kötelesek nyilatkozni jövedelmükről. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy olyanok is jelentkeznek, akik a tavaly először jutottak bevallandó keresetekhez, és még nem szerepelnek a nyilvántartásban.
A posta nem számít ostromra
A kitöltött íveket postán is el lehet juttatni az adóhivatalba, az adóellenőrök a postai feladás dátumát ellenőrzik. A küldeményt ajánlott levélként kell feladni, lehetőleg tértivevénnyel. A feladást igazoló bizonylatot ajánlott megőrizni, előfordul ugyanis, hogy a küldemény nem ér célba. Ha a feladó igazolni tudja, hogy vétlen, a hivatal eltekint a bírság behajtásától. Amint Mara Popescu, a Román Posta szóvivője a Krónikának elmondta, a posta nem számít az adóbevallók keddi ostromára. „Ilyenkor is megnő a postára látogatók száma, de mindez meg sem közelíti a húsvéti és főleg a karácsonyi ünnepek előtti postai csúcsidényt” – jelentette ki lapunknak a szóvivő.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.