A romák örömei és gondjai

„Felszerelték a színpadot, és kezdõdött a buli, senki se magyarázta el, hogy mi is ez a világnap” – mondta lapunknak Dima András. Az õrkõi romák vezetõje szerint minden évben meg kellene szervezni az ünnepséget, mivel így összekovácsolódhat a sepsiszentgyörgyi roma közösség. „Máskor nincs alkalmunk együtt ünnepelni, de ha jól értem ez a nap csak a cigányoké” – tette hozzá az egyik 21 éves fiatalember miközben többedmagával a színpadról szóló zenére táncolt. Az emelvényen tolongó fiatalok egymás kezébõl ragadták ki a mikrofont, és ugyanarra a zenei alapra más-más nótát rögtönöztek. Aki nem jutott mikrofonközelbe, az harmonikán játszotta kedvenc dalát. A több száz fõs roma közönség pedig aktívan részt vesz az elõadásban, érdeklõdésünkre mindannyian egyetértettek abban, szükség lenne hasonló jó hangulatú rendezvényekre.

A nemzetközi romanap alkalmából a roma közösség hagyományteremtõ felvonulást is szervezett a város központjában. Az Õrkõ negyedbeli romák három szekérrel vonultak végig a városon, majd virágkoszorúkat dobtak az Olt folyóba, így emlékezve a holokauszt roma áldozataira. A felvonulás résztvevõi ezt követõen visszatértek az Õrkõ negyedbe, és a roma közösségi ház udvarán felállított színpadon szerveztek zenés, táncos mulatságot. Az Amenkha Egyesület tagjai bográcsgulyást készítettek, és a kerítésen keresztül osztogatták a gyerekeknek, a felnõttek pedig a közeli boltban vásároltak maguknak itókát. Dima Mihály, az egyesület elnöke elmondta, a teljes õrkõi roma közösséget igyekeztek megmozgatni, több százan nézték végig a gyerek és a felnõtt tánccsoport elõadását. „Azért fontos ez a nap, hogy lássa mindenki, hogy itt élünk. Szeretnénk, ha a többségi lakosság jobban figyelne ránk, és segítenének a beilleszkedésben, mert segítség nélkül nem fog menni” – összegzett Dima Mihály.

A romák világnapját annak kapcsán tartják meg minden év április 8-án, hogy 1971-ben Londonban rendezték meg a romák elsõ világkongresszusát, amelyen elfogadták a roma nép szimbólumait, zászlaját, mottóját, himnuszát. Jelenleg 13–15 millió cigány él világszerte, 8,5 millió Európában. A legtöbben, csaknem kétmillióan Romániában élnek.

K. Zs.

Projekt a romák integrációjára

A romák társadalmi integrációját célozza az a projekt, amelyet a Pro Európa Liga (PEL) kezdeményezett uniós támogatással. A projekt keretében a 7-es számú, központi fejlesztési régió öt megyéjének tizenhét településén az önkormányzatok, az iskolák és a roma közösségek elöljáróinak a segítségével próbálják meg beilleszkedésre ösztönözni a helybéli romákat. „Meg kell gyõznünk a romákat a tanulás, a kultúra jelentõségérõl. De ezt csakis a közülük származó személyek segítségével tudjuk megtenni – közölte lapunkkal Smaranda Enache, a PEL társelnöke. – Sokan azért nem küldik gyermekeiket iskolába, mert nem látják a folyamat végét, nem tudják, hogy hosszú évek múlva többszörösen visszatérül a ráfordított idõ és energia”. Mint mondta, az elmúlt másfél hónap alatt kétszáz roma személyt látogattak meg, akik nyitottnak bizonyultak. Enache szerint a romák helyzete társadalmi probléma, és nem etnikai jellegzetesség, a romák zöme iskolázatlansága miatt nem tud munkahelyet találni, és megfelelõ körülményeket biztosítani családja számára. A gyerekek eleve hátrányos helyzetben vannak a többségi nemzet tagjaival szemben, és önerõbõl nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak felfejlõdni. Ebben próbálnak nekik segíteni a projekt révén. Az uniós program összértéke 12 ezer euró.

A. E.

A romák helyzetére figyelmeztetett Bãsescu és az EU illetékesei

Az elmúlt idõszakban történt elõrelépések ellenére a romániai romák 2008-ban még mindig diszkrimináció tárgyai, szögezte le Traian Bãsescu államfõ a nemzetközi romanap alkalmából írt üzenetében. „Bár ünnepnap van, nem szabad elfelejtenünk ennek a pillanatnak az elsõdleges jelentõségét, hogy felhívjuk mind a román, mind az európai lakosság figyelmét azokra a gondokra, amelyekkel a roma kisebbség küzd” – fejtette ki az államfõ. Hozzátette, hogy a romáknak a többséghez hasonlóan vannak jogaik és kötelességeik, a lakosság jelentõs szegmensét alkotják, a legutóbbi népszámláláson mintegy 600 ezren vallották magukat roma nemzetiségûnek. Bãsescu a romák fõ gondjai között az iskolázatlanságot és az egészségügyi ellátás hiányát említette, és – mint mondta – bár léteznek a romák beilleszkedését elõsegítõ stratégiák, ezeket sok esetben külföldrõl importálták, nem alkalmazkodnak a romák hagyományaihoz, sem gazdasági-társadalmi helyzetükhöz. Rámutatott, a romák helyzetének megváltoztatása érdekében össze kell hangolni a hazai és nemzetközi szervek, a civil szervezetek munkáját, és nem utolsósorban meg kell változtatni mindenkinek a romákkal szemben tanúsított magatartását.

Mint ismeretes, Traian Bãsescut tavaly elmarasztalta a diszkriminációellenes tanács, miután „büdös cigány” kifejezéssel illette az egyik bukaresti tévétársaság újságíróját. Az Antena 1 riportere bevásárlás közben mobiltelefonnal filmezte az államelnököt, aki kitépte kezébõl a telefont, és a kocsiban „büdös cigány”-nak nevezte az újságírót, a kijelentést a telefon rögzítette.

Amúgy idén elõször az Európai Parlament brüsszeli székházában is megünnepelték a nemzetközi romanapot, ahol a roma kisebbség helyzetérõl tartottak tanácskozást. A rendezvényen szó esett a romák beilleszkedésében eddig elért eredményekrõl, az emberi jogok érvényesülésérõl és a szociális kirekesztés ellen folytatott küzdelemben tapasztalt sikerekrõl és kudarcokról. A tanácskozáson felszólalt Vladimir Spidla, az Európai Bizottság (EB) foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlõségért felelõs biztosa is. Beszédében elismerte, hogy európai szinten csak mostanság kezdik felismerni a romaügy jelentõségét, de ez a felismerés napról napra egyre erõsebb. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU tavaly decemberi csúcstalálkozóján megfogalmazott politikai következtetések között elsõ ízben jelent meg, hogy a romák ügyével foglalkozni kell. Elmondta, az EB jelentést terjeszt az Európai Tanács, illetve az Európai Parlament elé a romák helyzetérõl. Spidla szerint az EB nagy hangsúlyt kíván helyezni az esélyegyenlõség megteremtésére, de a diszkrimináció elleni fellépés – bár szükséges – nem elégséges feltétele a romák felemelkedésének.

Hírösszefoglaló