
Fotó: Bizbrasov.ro
Miután úgy tűnt, hogy az évek óta tartó politikai huzavona után végre akadályok nélkül folytatódhat a vidombáki reptér kiépítése, most kiderült, a Brassó megyei légikikötő befejezését és megnyitását egy évvel későbbre kell halasztani.
2018. május 14., 10:172018. május 14., 10:17
2018. május 14., 10:312018. május 14., 10:31
A korábban hivatalosan bejelentett határidőkhöz képest módosul a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér befejezésének és megnyitásának ütemterve. Míg a légikikötőt építtető Brassó megyei önkormányzat elnöke, Adrian Veştea korábban leszögezte, 2020-ban már felszállhatnak az első járatok a repülőtérről, mint kiderült, a légikikötő megnyitását egy évről későbbre kell halasztani. Toásó Imelda, a Brassó megyei önkormányzat alelnöke egy múlt heti turisztikai konferencián már úgy nyilatkozott,
Ugyanazon a rendezvényen a szebeni repülőtér vezetőtanácsának elnöke, Gabriel Tischer arról beszélt, hogy az európai direktívák értelmében 2024-től a repülőterek tevékenységét nem lehet szubvencionálni.
Szebenben már elkezdték az átszervezést, a repülőteret működtető társaság kereskedelmi társasággá alakul, hat év múlva már a versenypiac szabályai alapján kell helytállnia. Ez azt is jelenti, hogy
hiszen ha 2021-ben indulnak az első járatok, három év után közpénzből már nem lehet támogatni a tevékenységét.
Adrian Veştea különben május elején a sepsiszentgyörgyi Ipari Parkban tartott konferencián még abban bízott, hogy 2020 júniusában már felszállhat az első gép a reptérről. Hangsúlyozta, azért is bizakodó, mert a központi fejlesztési ügynökségnél sikerült kiharcolni, hogy a beruházás a prioritások között szerepeljen.
Idén 200 millió lejes hitelt vesznek fel, ennek az összegnek a nagy részét a repülőtérre szánják. Számítanak a Kovászna megyei, a Brassó városi, sepsiszentgyörgyi, valamint a vidombáki önkormányzat megígért támogatására is. A tanácselnök beszámolója szerint az első tízmillió eurós szakasz tervezése befejeződött, kezdődhet a kivitelezés. A becslések szerint az összköltség meghaladja az 57 millió eurót.
A terminál első lépésben három, majd 12 gép fogadására lesz alkalmas. A legutolsó tanulmány szerint a reptéren első évben 114 ezer utas fordulna meg, az utasok száma tíz év alatt érné el az évi egymilliót.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
szóljon hozzá!