
Digitális krach. A tanügyminisztérium továbbra sem ad biztos támpontokat a távoktatásban
Fotó: Pixabay
Nem segíti a pedagógusokat, a diákokat a tanügyminisztérium online oktatást szabályozó rendelete, sőt éppen ellenkezőleg – szögezte le a Krónikának Ferencz S. Alpár. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének alelnöke szerint csupán ellenőrzés alá vonják mindazt, amit a pedagógustársadalom eddig önállóan megvalósított.
Kötelezővé vált a távoktatásban való részvétel azon diákok számára, akik rendelkeznek internetkapcsolattal – derül ki abból a miniszteri rendeletből, amelyet szerdán bocsátott ki Monica Anisie tárcavezető. Az ellenőrzést bevezető előírások szerint a tanulók jegyet is kaphatnak a digitális tanrend során elvégzett feladatokra; az osztályzatokat azok után vezethetik be a katalógusba, miután a gyerekek visszatérnek az iskolába, ám csak a felnőttkorú diákok, kiskorúak esetében pedig a szülők beleegyezésével.
Mint ismeretes, a távoktatás eddig csak ajánlás formájában működött Romániában. „Eddig azt javasoltuk, hogy az érintettek találjanak megoldásokat erre, gyűjtsenek információkat a diákok bekapcsolódási lehetőségeiről, tanulási módjukról, a szerzett ismereteik lehetséges felméréséről. Most gyakorlatba ültettük kötelező formában, mert érződött az igény, hogy miniszteri rendelettel erősítsük meg az eddigi intézkedéseket” – magyarázta szerdán este a Digi24 televízió műsorában a tanügyminiszter.
„Annak a tanulónak, aki rendelkezik internettel, és be tud kacsolódni a távoktatásba, kötelessége részt vennie a tanárok online óráin” – jelentette ki a tárcavezető. Anisie ugyanakkor az oktatási intézmények és az önkormányzatok segítségét kérte abban, hogy minél több diák kapcsolódhasson be a digitális tanrendbe.
Az online órákat illetően a tanügyminiszter úgy fogalmazott, a pedagógusok rugalmasan kezelhetik azok időtartamát, de az ajánlások szerint nem haladhatják meg az 50 percet. Ugyanakkor a tanárokra bízzák azt is, „milyen módon dolgozzák fel, alkalmazzák és válogatják ki az oktatási erőforrásokat”.
Nem segítette a pedagógusokat, a diákokat a tanügyminisztérium online oktatást szabályozó rendelete, éppen ellenkezőleg: még nagyobb káoszt generált – mutatott rá megkeresésünkre Ferencz S. Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) alelnöke. Hangsúlyozta, nem kaptak megoldásokat, csak a távoktatás ellenőrzése vált bizonyossá.
– részletezte az oktatási szakember. Visszásnak tartja, hogy a rendeletben nincs semmilyen konkrét támpont arra vonatkozóan, hogy a távoktatás helyzete javuljon, viszont kontroll alá vonja mindazt, amit a pedagógustársadalom önállóan, minden segítség nélkül eddig megvalósított. Az iskolaigazgatók, a tanárok eddig is minden követ megmozgattak, hogy működjön a távoktatás, ám ahol erre nincs lehetőség, ott továbbra sem lesz előrelépés.
A rendelet 15-ös számú cikkelye kimondja, hogy a megyei tanfelügyelőségek a helyi önkormányzatokkal együttműködve oldják meg, hogy minden diákhoz jusson el okoseszköz és internet.
– sorolta az akadályokat az RMPSZ alelnöke.
Hangsúlyozta, legjobb esetben is ugyanaz marad az online elért diákok aránya, mint a rendelet előtt. A minisztérium azt kérte, készítsenek pontos jelentést arról, hogy a diákoknak van-e okoseszközük, internet-hozzáférésük, és azt egyedül vagy a családban megosztva használják-e. „Azt vártuk el a minisztériumtól, hogy legalább határozza meg pontosan, mit értünk online oktatás alatt, mit fogadnak el, milyen típusú platformokon kommunikálhatnak a tanárok a diákokkal. Meglátásom szerint az még nem online oktatás, ha egy tanár elküld a diákjainak két elektronikus levelet” – mondta Ferencz S. Alpár.
További zűrzavart okoz, hogy nincsenek válaszok arra vonatkozóan, miként osztályoznak, milyen módon zárják majd le a diákokat. Eddig azt hangoztatták, hogy nincs lehetőség értékelésre, csak ismétlés zajlik, de most sem egyértelmű, hogy a pedagógus adhat-e, vagy sem jegyet ebben az időszakban – vázolta a félreérthető rendelkezéseket a szakértő. Rámutatott, egy jegynek nincs semmilyen relevanciája, ha csak a szülő vagy a felnőttkorú diák beleegyezésével írható be. Másrészt
„Ez a rendelet a 22-es csapdája, megoldhatatlan feladatok elé állítja a pedagógusokat, tanintézet-vezetőket”– összegzett Ferencz S. Alpár.
Egyébként Monica Anisie az iskolákba történő visszatérés esetleg módozatairól is beszélt a Digi24 műsorában – nagyjából minden felvázolt lehetőséget elképzelhetőnek tartott. Megtörténhet, hogy egyszerre csak legtöbb 15 diák vehet majd részt a tanórákon a tisztes távolságtartás végett, de a fokozatos „osztályteremnyitáson” is gondolkodnak, és először csak a végzős évfolyamokat engednék vissza az oktatási intézményekbe. Ugyanakkor az is felmerült, hogy meghosszabbítsák a tanévet. Ám a helyzet napról napra változik a koronavírus terjedése, visszaszorítása függvényében, ezért a tanügyminiszter szerint csak akkor tudnak biztosat mondani, amikor a tanárok és diákok egészsége már nem forog veszélyben.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
1 hozzászólás