Román ünnepség 2018. december elsején Sepsiszentgyörgyön
Fotó: Bíró Blanka
A Székelyföldön mesterségesen kreált román interetnikus feszültségkeltések a román–magyar együttélés során közösen kialakított szimbolikus határok mesterséges megváltoztatását célozzák – állapítja meg Ádám Bíborka Román emlékünnepségek Háromszéken: Etnicitás és reprezentáció című doktori dolgozatában. A szerző többéves kutatómunka után igazolt számos hipotézist.
2021. augusztus 30., 17:062021. augusztus 30., 17:06
2021. augusztus 30., 17:102021. augusztus 30., 17:10
Ádám Bíborka Román emlékünnepségek Háromszéken: Etnicitás és reprezentáció című doktori dolgozatának szerkesztett változatát adta ki a Kriza János Néprajzi Társaság. A Kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar néprajz és antropológiai tanszékén megírt doktori disszertáció könyvváltozatát a szerző szülőfalujában, a Zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban mutatták be a közelmúltban.
A sokéves kutatómunka eredményeként megírt dolgozat és könyv a román emlékünnepségek székelyföldi evolúcióját és jelenkori rekonstruálását dokumentálja részletesen.
A helyi románság mesterségesen kreált interetnikus feszültségkeltései a román–magyar együttélés során közösen kialakított szimbolikus határok mesterséges megváltoztatását célozzák.
A kötet előszavát Pozsony Ferenc akadémikus, egyetemi tanár írta, aki a könyvbemutatón elmondta, jellemzően a hatalmon levő elit sajátjának tartja a hivatalos ünnepeket, segítségükkel saját magát ünnepelteti, éppen ezért sokan kényszerből vagy félelemből vesznek részt, mások pedig tudatosan távol maradnak a színtereikről. Minden hatalmi változás az addig fenntartott működő ünneprend gyors és radikális átalakítását vonja maga után.
Székelyföldön, Háromszéken a közelmúltig valamennyi társadalmi, felekezeti vagy etnikai csoport tiszteletben tartotta a szomszédságban élő közösség ünnepeit, a legújabb időkben azonban ebben a „házirendben” gyökeres változás következett be – Ádám Bíborka ennek nyomán látott hozzá a kutatáshoz, ezeket a változásokat dokumentálta sajtóanyagok, filmek, fényképek, mélyinterjúk segítségével, mutatott rá Pozsony Ferenc.
A kötet borítója
Fotó: Kjnt.ro
A kötet előzményeiről, a témaválasztásról beszélve Ádám Bíborka kifejtette, a rendszerváltást az 1989-es időszakot gyermekként Zabolán élte meg, de az azt követő átrendeződést, a szimbolikus terek és határok újraosztásában szerepet játszó etnikumközi kapcsolatokat már tudatosan figyelte és elemezte. Felidézte, az egyetemen egy jászvásári csoporttársával vitatkoztak a december 1-ei ünnepről – már akkor kiderült számára, hogy óriási szakadék tátong a két nézőpont között. A téma újra megtalálta, hiszen a Székelyföldön kisebbségben élő románok emlékünnepségeinek elemzése kiváló alkalmat nyújt, hogy a helyi románság etnikai reprezentációs vágyát, és annak egyre mediatizáltabb országos megnyilvánulásait dokumentálja.
Fotó: Bíró Blanka
A bevezető és elméleti részen túl a kötet két nagy részre tagolódik. Az első rész újságcikk elemzésekkel vizsgálja a négy román emlékünnepség – január 24., a román fejedelemségek egyesülése; május 9–10., a királyság, augusztus 23., az átállás, és december 1., Erdély és a Román Királyság egyesülése – alakulását, fejlődéstörténetét. A második rész konkrét december 1-ei ünnepségeket dokumentál és értelmez, a magyar sajtóban megjelent írások alapján a kisebbség viszonyulását is követi.
Sepsiszentgyörgyön először 1999 december elsején került sor nagyszabású, erősen mediatizált, nacionalista ünnepség megszervezésére, ezt követően az ünnep körül kialakult etnikai feszültségek tárháza egyre bővült, amplitúdójában intenzív és abszurd mértéket öltött: a zászló- és táblaháborúktól, szélsőséges csoportok masírozásától és provokálásától, majd a terrorizmus abszurd vádjától és az ezt követő bebörtönzésektől volt hangos a közvélemény – állapítja meg a szerző.
Fotó: Bíró Blanka
Ádám Bíborka megállapítja: az ünnep többször változott, kimutatható cél a szimbolikus térfoglalás és az ünneplő közösség gondolatvilágának formálása, a hegemónia- és a pozícióépítés szándéka. Szükség lenne az emlékünnepség-kultúra megreformálására, a magyarkártya folyamatos kijátszása helyett az interetnikus kapcsolatok, és az azokról való politikai és közgondolkodás demokratikus mederbe való terelésére – vonja le a következtetést az antropológus. A kötet a Kriza János Néprajzi Társaság honlapjáról letölthető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!