Hirdetés

A szimbolikus térfoglalás szolgálatában a székelyföldi román emlékünnepségek

Román ünnepség 2018. december elsején Sepsiszentgyörgyön •  Fotó: Bíró Blanka

Román ünnepség 2018. december elsején Sepsiszentgyörgyön

Fotó: Bíró Blanka

A Székelyföldön mesterségesen kreált román interetnikus feszültségkeltések a román–magyar együttélés során közösen kialakított szimbolikus határok mesterséges megváltoztatását célozzák – állapítja meg Ádám Bíborka Román emlékünnepségek Háromszéken: Etnicitás és reprezentáció című doktori dolgozatában. A szerző többéves kutatómunka után igazolt számos hipotézist.

Bíró Blanka

2021. augusztus 30., 17:062021. augusztus 30., 17:06

2021. augusztus 30., 17:102021. augusztus 30., 17:10

Ádám Bíborka Román emlékünnepségek Háromszéken: Etnicitás és reprezentáció című doktori dolgozatának szerkesztett változatát adta ki a Kriza János Néprajzi Társaság. A Kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar néprajz és antropológiai tanszékén megírt doktori disszertáció könyvváltozatát a szerző szülőfalujában, a Zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban mutatták be a közelmúltban.

A sokéves kutatómunka eredményeként megírt dolgozat és könyv a román emlékünnepségek székelyföldi evolúcióját és jelenkori rekonstruálását dokumentálja részletesen.

Hirdetés

A kutatások során a hipotézisek beigazolódtak: a román emlékünnepségek székelyföldi lebonyolítása erőteljes interetnikus színezettel bír, célja a helyi románság felfokozott identitásartikulációs vágyának a kifejezésre juttatása és támogatása a központi hatalom részéről.

A helyi románság mesterségesen kreált interetnikus feszültségkeltései a román–magyar együttélés során közösen kialakított szimbolikus határok mesterséges megváltoztatását célozzák.

A kötet előszavát Pozsony Ferenc akadémikus, egyetemi tanár írta, aki a könyvbemutatón elmondta, jellemzően a hatalmon levő elit sajátjának tartja a hivatalos ünnepeket, segítségükkel saját magát ünnepelteti, éppen ezért sokan kényszerből vagy félelemből vesznek részt, mások pedig tudatosan távol maradnak a színtereikről. Minden hatalmi változás az addig fenntartott működő ünneprend gyors és radikális átalakítását vonja maga után.

Az új hatalmi csoport egyrészt igyekszik kisajátítani, új jelentésekkel felruházni a korábbi ünneprendet, másrészt annak gyökeres megváltoztatásával voltaképpen az ideologikus eszközükkel legitimálni, alátámasztani akarja saját uralmát, kifejezni annak korszerűségét. 

Székelyföldön, Háromszéken a közelmúltig valamennyi társadalmi, felekezeti vagy etnikai csoport tiszteletben tartotta a szomszédságban élő közösség ünnepeit, a legújabb időkben azonban ebben a „házirendben” gyökeres változás következett be – Ádám Bíborka ennek nyomán látott hozzá a kutatáshoz, ezeket a változásokat dokumentálta sajtóanyagok, filmek, fényképek, mélyinterjúk segítségével, mutatott rá Pozsony Ferenc.

A kötet borítója •  Fotó: Kjnt.ro Galéria

A kötet borítója

Fotó: Kjnt.ro

A kötet előzményeiről, a témaválasztásról beszélve Ádám Bíborka kifejtette, a rendszerváltást az 1989-es időszakot gyermekként Zabolán élte meg, de az azt követő átrendeződést, a szimbolikus terek és határok újraosztásában szerepet játszó etnikumközi kapcsolatokat már tudatosan figyelte és elemezte. Felidézte, az egyetemen egy jászvásári csoporttársával vitatkoztak a december 1-ei ünnepről – már akkor kiderült számára, hogy óriási szakadék tátong a két nézőpont között. A téma újra megtalálta, hiszen a Székelyföldön kisebbségben élő románok emlékünnepségeinek elemzése kiváló alkalmat nyújt, hogy a helyi románság etnikai reprezentációs vágyát, és annak egyre mediatizáltabb országos megnyilvánulásait dokumentálja.

A dolgozat vizsgálati helyszínei Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely, melyek etnikai és felekezeti határterületek, mindkét városban a többségi nemzet kisebbségben él.

•  Fotó: Bíró Blanka Galéria

Fotó: Bíró Blanka

A bevezető és elméleti részen túl a kötet két nagy részre tagolódik. Az első rész újságcikk elemzésekkel vizsgálja a négy román emlékünnepség – január 24., a román fejedelemségek egyesülése; május 9–10., a királyság, augusztus 23., az átállás, és december 1., Erdély és a Román Királyság egyesülése – alakulását, fejlődéstörténetét. A második rész konkrét december 1-ei ünnepségeket dokumentál és értelmez, a magyar sajtóban megjelent írások alapján a kisebbség viszonyulását is követi.

Sepsiszentgyörgyön először 1999 december elsején került sor nagyszabású, erősen mediatizált, nacionalista ünnepség megszervezésére, ezt követően az ünnep körül kialakult etnikai feszültségek tárháza egyre bővült, amplitúdójában intenzív és abszurd mértéket öltött: a zászló- és táblaháborúktól, szélsőséges csoportok masírozásától és provokálásától, majd a terrorizmus abszurd vádjától és az ezt követő bebörtönzésektől volt hangos a közvélemény – állapítja meg a szerző.

A centenárium évében, tehát 2018-ban a hatalom a magyarság ellenében és annak ellenségképével riogatva próbálta újjáéleszteni ezt az ünnepet.

•  Fotó: Bíró Blanka Galéria

Fotó: Bíró Blanka

Ádám Bíborka megállapítja: az ünnep többször változott, kimutatható cél a szimbolikus térfoglalás és az ünneplő közösség gondolatvilágának formálása, a hegemónia- és a pozícióépítés szándéka. Szükség lenne az emlékünnepség-kultúra megreformálására, a magyarkártya folyamatos kijátszása helyett az interetnikus kapcsolatok, és az azokról való politikai és közgondolkodás demokratikus mederbe való terelésére – vonja le a következtetést az antropológus. A kötet a Kriza János Néprajzi Társaság honlapjáról letölthető.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 12., csütörtök

Telefonos csalás áldozata lett egy 70 éves erdélyi férfi, a rendőrségnek sikerült visszaszereznie a 76 ezer lejt

A Kovászna megyei rendőrök gyors beavatkozásának köszönhetően sikerült visszaszerezni egy 70 éves férfi pénzét, aki egy elektronikus csalási módszer áldozatává vált. A férfi bankszámlájáról a csaló telefonon keresztül 76 ezer lejt utalt át.

Telefonos csalás áldozata lett egy 70 éves erdélyi férfi, a rendőrségnek sikerült visszaszereznie a 76 ezer lejt
Hirdetés
2026. március 12., csütörtök

Magyar porta is található az újra megnyíló temesvári falumúzeum nevezetességei között

A skanzen csökkentett jegyárakkal és a Bánság, illetve távolabbi tájegységek autentikus népi építészetét és háztáji gazdálkodását bemutató nevezetességekkel, köztük a babsai magyar házzal várja a látogatókat.

Magyar porta is található az újra megnyíló temesvári falumúzeum nevezetességei között
2026. március 11., szerda

Elkezdődik az erdélyi szecesszió egyik jelképének tartott marosvásárhelyi közigazgatási palota külső felújítása

Elkezdődik az erdélyi szecessziós építészet kiemelkedő példájának tartott marosvásárhelyi közigazgatási palota külső felújítása. A Maros megyei önkormányzat aláírta a kivitelezési szerződést a közbeszerzést elnyerő céggel – közölték.

Elkezdődik az erdélyi szecesszió egyik jelképének tartott marosvásárhelyi közigazgatási palota külső felújítása
2026. március 11., szerda

Katalán–székely párhuzamok Kolozsváron: az autonómia ügye továbbra is napirenden

Az erdélyi magyar autonómiaküzdelem jelenlegi helyzetéről és európai összefüggéseiről beszélt Tőkés László, Szilágyi Zsolt, valamint Teresa Calveras, a Katalán Nemzetgyűlés főtitkára egy szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón.

Katalán–székely párhuzamok Kolozsváron: az autonómia ügye továbbra is napirenden
Hirdetés
2026. március 11., szerda

Kigyulladt egy polisztirolgyár Aradon, a határon túl is látszik a füst

Szerdán kora reggel kigyulladt egy habszivacsgyár Aradon, az óriási füst miatt a lakosság egy részét Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a légszennyezés veszélyeire. A kigyulladt gyár füstje a határ túloldalán is látszott.

Kigyulladt egy polisztirolgyár Aradon, a határon túl is látszik a füst
2026. március 10., kedd

Nagyon épül a nagyon hiányzó dél-erdélyi autópálya, de mikor lesz kész?

Immár több mint 50 százalékban elkészült az A1-es autópálya dél-erdélyi szakaszának még hiányzó, „medvealagutas” része, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sztráda nem készül el az idei határidőre.

Nagyon épül a nagyon hiányzó dél-erdélyi autópálya, de mikor lesz kész?
2026. március 10., kedd

Tragédiákkal indul a tavaszi kerékpárszezon: egy élet múlhat az alapvető szabályok betartásán

Az elmúlt hetekben több súlyos közlekedési baleset történt romániai településeken, amelyekben kerékpárosok vesztették életüket, vagy súlyos, maradandó sérüléseket szenvedtek. A rendőrség a legfontosabb közlekedési szabályok betartására figyelmeztet.

Tragédiákkal indul a tavaszi kerékpárszezon: egy élet múlhat az alapvető szabályok betartásán
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Márciuskákkal gyűjtenek adományokat az ortodoxok a szilágycsehi templom javára

A szilágycsehi ortodox közösség adománygyűjtő kampányt indított a helyi református templom helyreállításának támogatására, miután a 16. századi műemlék templom tornya február elején összeomlott – adta hírül kedden az Agerpres hírügynökség.

Márciuskákkal gyűjtenek adományokat az ortodoxok a szilágycsehi templom javára
2026. március 10., kedd

Drogkereskedelem és bizonyítékok megsemmisítésének kísérlete miatt kerültek többen előzetesbe

Kockázatos drogokkal való kereskedelemmel, bűnsegédlettel, valamint bizonyítékok eltüntetésével vagy megsemmisítésével gyanúsítanak több személyt Arad megyében.

Drogkereskedelem és bizonyítékok megsemmisítésének kísérlete miatt kerültek többen előzetesbe
2026. március 10., kedd

Határon átnyúló együttműködés az antibiotikum-rezisztencia csökkentésére

A Szegedi Tudományegyetem, a temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az OncoHelp Egyesület részvételével, uniós támogatással indult egy 2028 elejéig tartó projekt, amely az antibiotikum-rezisztencia elleni hatékony fellépést segíti.

Határon átnyúló együttműködés az antibiotikum-rezisztencia csökkentésére
Hirdetés
Hirdetés