Kulcsár-Terza József bízik abban, hogy a szenátusi vitára még az őszi ülésszak folyamán sor kerül (archív)
Fotó: Facebook/Kulcsár Terza József
A szenátus döntéshozó kamaraként beláthatatlan ideig halasztgathatja a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvénytervezetet, amelyet a képviselőház szerdai ülésén szavazott le.
2018. április 12., 22:212018. április 12., 22:21
2018. április 12., 22:222018. április 12., 22:22
Erre Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő a törvénykezdeményezést beterjesztőjeként csütörtökön hívta fel a figyelmet sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján. Emlékeztetett, a képviselőháznak május 21-éig kellett megvitatnia a tervezetet – ellenkező esetben hallgatólagosan átment volna az alsóházon –,
Kulcsár-Terza József azonban bízik abban, hogy a szenátusi vitára még az őszi ülésszak folyamán sor kerül. A képviselő különben úgy értékeli, az autonómia ügye kimozdult a holtpontról, s bár 28 év alatt nem tárgyaltak megfelelőképpen a témáról, a párbeszédet folytatni kell a román politikummal, mert „van esély a győzelemre”.
– szögezte le a politikus. A sajtótájékoztatón különben a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) több helyi képviselője részt vett, akiknek Kulcsár-Terza megköszönte a támogatást, a közös munkát.
Leszavazta a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvénytervezetet szerdán a bukaresti képviselőház. A Kulcsár-Terza József képviselő által beterjesztett javaslatot mindössze húszan támogatták.
Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke úgy értékelte, Székelyföld területi autonómiájának vonatkozásában az utóbbi 12 esztendő legjelentősebb belpolitikai lépése volt a statútum beterjesztése, tíz évvel ezelőtt is meg lehetett volna tenni. „Meg kell tenni a következő években is, hiszen arra vállalkoztunk, hogy az autonómiát a parlamenti demokrácia eszközeivel valósítjuk meg, ennek ez az útja.
– mondta Ferencz Csaba. Szerinte fontos ismerni az ellenérveket, hivatalosan tisztázni kell számos kérdést, „de nem az utcasarkon, és nem a televíziókban”.
Fontos, hogy lehetett az autonómiát tematizálni – szögezte le csütörtöki sajtótájékoztatón Antal Árpád is. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke szerint Románia csak nemzetközi nyomásra fogad el egy ilyen jogszabályt, anélkül a román pártok összezárnak.
– tette hozzá a politikus. Szerinte meg kell értetni a román partnerekkel, hogy az autonómia nem jelent számukra veszélyt, nem elszakadás, hiszen Székelyföld az ország közepén van, az elszakadás nem életszerű.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos elnöksége egyébként csütörtöki közleményében elfogadhatatlannak nevezte, hogy a bukaresti döntéshozók elzárkóztak a valós társadalmi és gazdasági problémákra tényleges megoldásokat kínáló autonómiatervezet érdemi vitájától is.
– fogalmaznak a közleményben. Az EMNP vezetői különösen aggasztónak tartják a képviselőház döntését „egy olyan pillanatban – a centenárium évében –, amikor nem a zsigeri elutasításnak, hanem a román–magyar párbeszédnek lenne ideje”.
A néppárt szerint úgy tűnik, Románia vezetői még nem értik: az erdélyi magyarság autonómiaigénye a lehető legerősebb lojalitási nyilatkozat, melyet Románia mellett tehetünk, ráadásul az önrendelkezés nagyban hozzájárulhat az ország stabilitásának és gazdasági fellendülésének megteremtéséhez is.
„A törvénytervezet ellen szavazó képviselőházi honatyák elutasító szavazatukkal azt jelezték: Románia nemcsak olyan európai értékeket és gyakorlatot utasít el, mint a nemzeti közösségek önigazgatási joga, hanem a demokrácia lényegét jelentő, közös dolgainkról szóló, érdemi vitát is” – írja közleményében a néppárt országos elnöksége.
Az autonómia fogalmával szembeni irracionális ellenérv áll a Székelyföldnek területi önrendelkezést előirányzó törvénytervezet parlamenti elutasítása mögött az SZNT szerint. Az EMNP elfogadhatatlannak tartja, hogy Bukarest elzárkózik az érdemi vitától.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!