HIRDETÉS

„Megengedhetetlen!” – Elutasította a bukaresti képviselőház a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet

Krónika 2018. április 11., 12:38 utolsó módosítás: 2018. április 11., 16:26

Leszavazta a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvénytervezetet szerdán a bukaresti képviselőház. A Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő által beterjesztett javaslatot mindössze húszan támogatták.

Fotó: Facebook/Benkő Erika

A képviselőház plénumában rendezett szavazáson 238 honatya volt jelen, közülük 218-an a Székelyföld autonómiastatútumának elutasítása mellett szavaztak, és húszan – vélhetően az RMDSZ frakciójának tagjai – támogatták az elfogadását.

„A statútum nem bukott meg, hanem csak visszautasították. A demokrácia bukott meg Romániában” – fogalmazott a Krónika érdeklődésére Kulcsár-Terza József a szavazás után. A polgári párt politikusa szerint a román politikusok egy része látszólag nem érti a magyar közösség autonómiaigényét, „a másik része érti ugyan, de annyira gyűlöli a magyarokat, a székelyeket, hogy nem szavazta meg a statútumot”. Kulcsár-Terza a visszautasítás ellenére úgy látja, jó döntés volt a tervezetet beterjesztése, mivel ezzel is „felmérte a bukaresti politikum pulzusát”, de nem adja fel a küzdelmet, további lépéseket tervez, ezekről a következő napokban számol be.

Pedig a szavazást megelőző vitán Korodi Attila, a szövetség frakcióvezetője arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság autonómiaigényét nem lehet csak úgy leseperni az asztalról, aztán pedig úgy kezelni, mintha nem is létezne, szerinte Romániának előbb-utóbb foglalkoznia kell vele. Felszólalásában a politikus úgy vélte, a gyulafehérvári nyilatkozat centenáriuma kiváló alkalom arra, hogy az erdélyi magyarok valós igényeiről, így az autonómiáról is nyíltan, őszintén lehessen beszélni a román többség előtt.

HIRDETÉS

„Párbeszédre van szükség ahhoz, hogy megértessük, hogy mi nem Románia határait akarjuk bontogatni, hanem csupán a szülőföldünkön való megmaradásunknak szeretnénk megteremteni a hosszútávon is fenntartható feltételeit.

Európa-szerte számos esetben bebizonyosodott már, hogy az önrendelkező nemzeti közösségek, régiók igazi motorjai a gazdasági és kulturális életnek. Nem lenne ez másként Székelyföld esetében sem” – jelentette ki a szónoki emelvényről Korodi Attila. A frakcióvezető szerint széleskörű párbeszédsorozatot kell folytatni a román többséggel arról, hogy mit jelent a magyarság számára az autonómia, mit akar konkrétan a közösség, és milyen elképzelések mentén szeretné azt gyakorlatba ültetni. Szerinte meg kell értetni a román emberekkel, hogy az autonómia semmit nem vesz el Romániától és semmivel sem csorbítja a románok jogait.

„Nem utasíthatják el a közösségünket megillető kollektív jogokat. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése már 1993-ban megfogalmazta az ajánlást, amely szerint biztosítani kell a nemzeti közösségek kollektív jogait abban a vonatkozásban is, hogy egy nemzeti közösség önállóan szervezhesse meg önmagát, illetve teljességgel élje meg identitását. Romániának tehát tovább kell lépnie az egyéni jogok szintjéről a közösségi jogok irányába” – mutatott rá az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselője. Hozzátette: az RMDSZ  már 26 éve elkötelezte magát az autonómia mellett, és mindent megtesz, hogy elérje a román társadalomban azt a szemléletváltást, amely szükséges az autonómiatörekvések sikerre viteléhez.

A tervezetről több mint félórás, szenvedélyes vita alakult ki a képviselőházban. Miközben az RMDSZ frakciójának három képviselője az autonómiaigény jogossága, a felszólaló kilenc román képviselő, illetve a nem magyar kisebbségi frakció szószólója annak megalapozatlansága és elutasítása mellett érvelt. A jobboldali ellenzéki pártok szónokai az egységes román nemzetállam elleni nyílt támadásként értékelték a törvénytervezetet. Angelica Fodor, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa például megengedhetetlennek nevezte az autonómiajavaslatot, valamint azt, hogy a román egyesülés száz éves évfordulóján létezik olyan kezdeményezés, miszerint Hargita, Kovászna és Maros megye 149 települése „párhuzamos kormányzattal rendelkezzen a román államon belül”.

Fotó: Facebook/Benkő Erika

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője azt mondta: a magyarság jogos elvárásai mindig számíthatnak az USR támogatására, amint történt az a marosvásárhelyi római katolikus iskola újraalapításáról vagy az anyanyelvhasználati küszöb leszállításáról szóló törvénytervezeteknél, de a Székelyföldnek speciális jogokat előirányzó tervezetet nem tudják támogatni, szerintük az területinek álcázott etnikai autonómiáról szól. Vasile Suciu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) frakcióvezetője is igyekezett barátságosabb hangot megütni, a koalíció és az RMDSZ jó együttműködését hangsúlyozta, és arra intette képviselőtársait, hogy ne mélyítsék a románok és magyarok közti szakadékot szenvedélyes nyilatkozatokkal a centenárium évében. Mindazonáltal a Székelyföld területi autonómiáját a PSD vállalhatatlannak tartotta.

Mihai Tudose volt szociáldemokrata kormányfő – aki januárban akasztással is megfenyegette az autonómiát követelő magyarokat – most is nyersebben fogalmazott: szerinte szégyenletes gesztus volt az RMDSZ részéről akár csak „nyílt és barátságos” párbeszédet nyitni ilyen témákról.

Meglehetősen zavaros okfejtésében Tudose ahhoz hasonlította az autonómiakezdeményezést, mintha referendumot rendeznének annak eldöntésére: egy gyermek rúzzsal vagy borotvahabbal ajándékozza meg édesanyját március 8-án.

A nem magyar kisebbségek frakciójának szószólója, Varujan Pambuccian úgy vélekedett, vannak adósságai a románságnak az 1918-as ígéretek valóra váltásában, ami a kisebbségek anyanyelvhasználati, oktatási és más kollektív jogait illeti, de olyasmit, amit a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó tervezet javasol, nem ígértek a Gyulafehérvári Nyilatkozatban. Az örmény nemzetiségű politikus bejelentette, hogy a kisebbségi frakció is a tervezet ellen voksol.

A bukaresti képviselőház emberi jogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottsága márciusban negatívan véleményezte a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvénytervezetet, amelyet Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő tavaly decemberben egyéni törvénykezdeményezésként iktatott a képviselőházban. Korábban a közigazgatási szakbizottság is elutasításra javasolta a képviselőház plénumának a tervezetet.  A tömbmagyar régió autonómiájáról szóló tervezetről a képviselőház plénumában rendezett szavazást követően a kétkamarás parlament szenátusa fogja meghozni a végső döntést.

A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó statútumról először 2004-ben, majd egy módosított tervezetről 2012-ben rendeztek szavazást a román parlamentben. A tervezeteket, amelyeket akkor az RMDSZ néhány törvényhozója kezdeményezett, mindkét esetben érdemi vita, egyetlen román támogató voks nélkül vetették el. A 2014-es elnökválasztási kampány előtt az RMDSZ kezdeményezett közvitát a szövetség szakértői által kidolgozott, a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetről, amelyet azonban azóta sem terjesztett a parlament elé. Az RMDSZ színeiben mandátumot nyert Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) alelnöke emiatt egyéni kezdeményezésként terjesztette a parlament elé a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott statútumot, nem pedig az RMDSZ és az MPP közös törvénytervezetét. 

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS