Pedig a szavazást megelőző vitán Korodi Attila, a szövetség frakcióvezetője arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság autonómiaigényét nem lehet csak úgy leseperni az asztalról, aztán pedig úgy kezelni, mintha nem is létezne, szerinte Romániának előbb-utóbb foglalkoznia kell vele. Felszólalásában a politikus úgy vélte, a gyulafehérvári nyilatkozat centenáriuma kiváló alkalom arra, hogy az erdélyi magyarok valós igényeiről, így az autonómiáról is nyíltan, őszintén lehessen beszélni a román többség előtt.

Európa-szerte számos esetben bebizonyosodott már, hogy az önrendelkező nemzeti közösségek, régiók igazi motorjai a gazdasági és kulturális életnek. Nem lenne ez másként Székelyföld esetében sem” – jelentette ki a szónoki emelvényről Korodi Attila. A frakcióvezető szerint széleskörű párbeszédsorozatot kell folytatni a román többséggel arról, hogy mit jelent a magyarság számára az autonómia, mit akar konkrétan a közösség, és milyen elképzelések mentén szeretné azt gyakorlatba ültetni. Szerinte meg kell értetni a román emberekkel, hogy az autonómia semmit nem vesz el Romániától és semmivel sem csorbítja a románok jogait.

„Nem utasíthatják el a közösségünket megillető kollektív jogokat. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése már 1993-ban megfogalmazta az ajánlást, amely szerint biztosítani kell a nemzeti közösségek kollektív jogait abban a vonatkozásban is, hogy egy nemzeti közösség önállóan szervezhesse meg önmagát, illetve teljességgel élje meg identitását. Romániának tehát tovább kell lépnie az egyéni jogok szintjéről a közösségi jogok irányába” – mutatott rá az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselője. Hozzátette: az RMDSZ  már 26 éve elkötelezte magát az autonómia mellett, és mindent megtesz, hogy elérje a román társadalomban azt a szemléletváltást, amely szükséges az autonómiatörekvések sikerre viteléhez.

A tervezetről több mint félórás, szenvedélyes vita alakult ki a képviselőházban. Miközben az RMDSZ frakciójának három képviselője az autonómiaigény jogossága, a felszólaló kilenc román képviselő, illetve a nem magyar kisebbségi frakció szószólója annak megalapozatlansága és elutasítása mellett érvelt. A jobboldali ellenzéki pártok szónokai az egységes román nemzetállam elleni nyílt támadásként értékelték a törvénytervezetet. Angelica Fodor, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa például megengedhetetlennek nevezte az autonómiajavaslatot, valamint azt, hogy a román egyesülés száz éves évfordulóján létezik olyan kezdeményezés, miszerint Hargita, Kovászna és Maros megye 149 települése „párhuzamos kormányzattal rendelkezzen a román államon belül”.

A nem magyar kisebbségek frakciójának szószólója, Varujan Pambuccian úgy vélekedett, vannak adósságai a románságnak az 1918-as ígéretek valóra váltásában, ami a kisebbségek anyanyelvhasználati, oktatási és más kollektív jogait illeti, de olyasmit, amit a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó tervezet javasol, nem ígértek a Gyulafehérvári Nyilatkozatban. Az örmény nemzetiségű politikus bejelentette, hogy a kisebbségi frakció is a tervezet ellen voksol.

A bukaresti képviselőház emberi jogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottsága márciusban negatívan véleményezte a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvénytervezetet, amelyet Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő tavaly decemberben egyéni törvénykezdeményezésként iktatott a képviselőházban. Korábban a közigazgatási szakbizottság is elutasításra javasolta a képviselőház plénumának a tervezetet.  A tömbmagyar régió autonómiájáról szóló tervezetről a képviselőház plénumában rendezett szavazást követően a kétkamarás parlament szenátusa fogja meghozni a végső döntést.

A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó statútumról először 2004-ben, majd egy módosított tervezetről 2012-ben rendeztek szavazást a román parlamentben. A tervezeteket, amelyeket akkor az RMDSZ néhány törvényhozója kezdeményezett, mindkét esetben érdemi vita, egyetlen román támogató voks nélkül vetették el. A 2014-es elnökválasztási kampány előtt az RMDSZ kezdeményezett közvitát a szövetség szakértői által kidolgozott, a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetről, amelyet azonban azóta sem terjesztett a parlament elé. Az RMDSZ színeiben mandátumot nyert Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) alelnöke emiatt egyéni kezdeményezésként terjesztette a parlament elé a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott statútumot, nem pedig az RMDSZ és az MPP közös törvénytervezetét.