
Kulcsár-Terza József bízik abban, hogy a szenátusi vitára még az őszi ülésszak folyamán sor kerül (archív)
Fotó: Facebook/Kulcsár Terza József
A szenátus döntéshozó kamaraként beláthatatlan ideig halasztgathatja a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvénytervezetet, amelyet a képviselőház szerdai ülésén szavazott le.
2018. április 12., 22:212018. április 12., 22:21
2018. április 12., 22:222018. április 12., 22:22
Erre Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő a törvénykezdeményezést beterjesztőjeként csütörtökön hívta fel a figyelmet sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján. Emlékeztetett, a képviselőháznak május 21-éig kellett megvitatnia a tervezetet – ellenkező esetben hallgatólagosan átment volna az alsóházon –,
Kulcsár-Terza József azonban bízik abban, hogy a szenátusi vitára még az őszi ülésszak folyamán sor kerül. A képviselő különben úgy értékeli, az autonómia ügye kimozdult a holtpontról, s bár 28 év alatt nem tárgyaltak megfelelőképpen a témáról, a párbeszédet folytatni kell a román politikummal, mert „van esély a győzelemre”.
– szögezte le a politikus. A sajtótájékoztatón különben a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) több helyi képviselője részt vett, akiknek Kulcsár-Terza megköszönte a támogatást, a közös munkát.

Leszavazta a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvénytervezetet szerdán a bukaresti képviselőház. A Kulcsár-Terza József képviselő által beterjesztett javaslatot mindössze húszan támogatták.
Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke úgy értékelte, Székelyföld területi autonómiájának vonatkozásában az utóbbi 12 esztendő legjelentősebb belpolitikai lépése volt a statútum beterjesztése, tíz évvel ezelőtt is meg lehetett volna tenni. „Meg kell tenni a következő években is, hiszen arra vállalkoztunk, hogy az autonómiát a parlamenti demokrácia eszközeivel valósítjuk meg, ennek ez az útja.
– mondta Ferencz Csaba. Szerinte fontos ismerni az ellenérveket, hivatalosan tisztázni kell számos kérdést, „de nem az utcasarkon, és nem a televíziókban”.
Fontos, hogy lehetett az autonómiát tematizálni – szögezte le csütörtöki sajtótájékoztatón Antal Árpád is. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke szerint Románia csak nemzetközi nyomásra fogad el egy ilyen jogszabályt, anélkül a román pártok összezárnak.
– tette hozzá a politikus. Szerinte meg kell értetni a román partnerekkel, hogy az autonómia nem jelent számukra veszélyt, nem elszakadás, hiszen Székelyföld az ország közepén van, az elszakadás nem életszerű.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos elnöksége egyébként csütörtöki közleményében elfogadhatatlannak nevezte, hogy a bukaresti döntéshozók elzárkóztak a valós társadalmi és gazdasági problémákra tényleges megoldásokat kínáló autonómiatervezet érdemi vitájától is.
– fogalmaznak a közleményben. Az EMNP vezetői különösen aggasztónak tartják a képviselőház döntését „egy olyan pillanatban – a centenárium évében –, amikor nem a zsigeri elutasításnak, hanem a román–magyar párbeszédnek lenne ideje”.
A néppárt szerint úgy tűnik, Románia vezetői még nem értik: az erdélyi magyarság autonómiaigénye a lehető legerősebb lojalitási nyilatkozat, melyet Románia mellett tehetünk, ráadásul az önrendelkezés nagyban hozzájárulhat az ország stabilitásának és gazdasági fellendülésének megteremtéséhez is.
„A törvénytervezet ellen szavazó képviselőházi honatyák elutasító szavazatukkal azt jelezték: Románia nemcsak olyan európai értékeket és gyakorlatot utasít el, mint a nemzeti közösségek önigazgatási joga, hanem a demokrácia lényegét jelentő, közös dolgainkról szóló, érdemi vitát is” – írja közleményében a néppárt országos elnöksége.

Az autonómia fogalmával szembeni irracionális ellenérv áll a Székelyföldnek területi önrendelkezést előirányzó törvénytervezet parlamenti elutasítása mögött az SZNT szerint. Az EMNP elfogadhatatlannak tartja, hogy Bukarest elzárkózik az érdemi vitától.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
szóljon hozzá!