A székely törekvésekről számoltak be Brüsszelben

A küldöttség arra kérte a Régiók Bizottságának elnökét, Markku Markkulát, hogy a testület foglaljon állást a SZNT indítványozta európai polgári kezdeményezés, valamint a székelyföldi önkormányzatok által elfogadott határozatok ügyében. Az Európai Unió regionális ügyekben illetékes konzultatív testületének elnöke azt követően fogadta a küldöttséget, hogy az EMNT és az SZNT korábban közös levélben kereste meg a bizottságot.

A találkozón Izsák Balázs hangsúlyozta, hogy a Székelyföld egy olyan uniós szabályozásban érdekelt, amely nem teszi lehetővé a tagállamok számára a demokratikus elvek megkerülését, és nem sérti a régiók esélyegyenlőségét.

„A Székelyföld autonómiája egész Románia érdeke, kár, hogy ezt Bukarest még nem ismerte fel. Románia EU-csatlakozása óta a Székelyföldnek a román többségű megyékhez viszonyított gazdasági lemaradása megnövekedett, és lényegében egy, az Unió kohéziós politikájával ellentétes folyamatnak lehetünk tanúi\" – mutatott rá Izsák a találkozón.

Tőkés László a romániai közigazgatási tervekre vonatkozóan úgy fogalmazott, a jelek szerint még az egykori kommunista rezsim is nagyvonalúbb volt a Székelyfölddel szemben, mint a jelenlegi hatalom, mely a székely megyék közigazgatási önállóságát megszüntetné. „Előzőleg, már a fejlesztési régiók kialakításánál sem tartották tiszteletben a Székelyföld történelmi összetartozását, a mostani tervek pedig annál is rosszabbak\" – fogalmazott.

Szilágyi szerint a történelmi régiók, így Székelyföld is képes lenne saját önkormányzását ellátni, sőt az egész ország jobban járna, hogyha a történelmi régiók az európai haladó gyakorlatnak megfelelően, önálló pénzügyi és döntéshozási illetékességgel rendelkeznének.

„Bár most mindenki a katalán és a skót helyzetre figyel, az erdélyi magyar autonómiatörekvések valójában megerősítenék térségünk stabilitását, ellenkező esetben viszont csak a meglévő feszültségek növekednének meg\" – mondta Szilágyi Zsolt.

Markku Markkula arra hívta fel a figyelmet, hogy az általa vezetett testület több olyan dokumentumot fogadott el, amely összhangban van az elmondottakkal. Azoknak a korábbi ajánlásoknak a fontosságára hívta fel a figyelmet, melyek hasonló helyzetekre vonatkoznak, és amelyeket intézkedéseik meghozatalakor a tagállamok szem előtt tarthatnak.

„A Régiók Bizottsága nem mondhatja meg egyik vagy másik tagállam kormányának, hogy milyen intézkedéseket hozzanak, az általános érvényű szabályokat viszont minden tagállamnak tiszteletben kell tartania\" – mondta Markkula.