
Szatmári sváb népviselet. A svábok múltjáról konferenciát szerveznek augusztus elején
Fotó: Szatmári Római Katolikus Püspökség/archív
Szatmáron előzmény nélküli a svábok történetéről szóló konferencia, amelyet augusztus 7. és 10. között szervez a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye – mondta el a Krónika megkeresésére a szervező, Ft. Tempfli Imre, aki több mint 30 éve Németországban végez missziós szolgálatot. Tempfli Imrét a svábok identitásáról, a Németországban élő magyarokat szolgáló tevékenységéről, a történelmi konferenciáról kérdeztük.
2025. augusztus 03., 09:032025. augusztus 03., 09:03
– Előzmény nélküli az augusztus 7. és 10. közt szervezendő történelmi konferencia, amelyet a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye szervez – Sathmarland du meine Heimat. A szatmári svábok a betelepítéstől napjainkig címmel, történészek részvételével. Mi hívta életre az eseményt?
– Szatmáron mindenképp előzmény nélküli a svábok történetéről szóló konferencia. Magyarországon már tartottak kisebb lélegzetű eseményeket a svábok kivándorlásának valamelyik jubileumával kapcsolatban, de az, hogy egy püspökség felvállalja egy átfogó történészkonferencia megtartását, valóban első alkalommal történik. A konferencia átfogó a tekintetben is, hogy a kezdetektől a napjainkig végigveszi különféle szegmensek mentén a szatmári svábok történetét. A kezdő előadás címe: Óhazából újhazába – A szatmári svábok megtelepedésének előzményei és okai a legújabb kutatások tükrében, a záró előadás címe pedig: Szülőföldet az óhazára cserélve – A szatmári svábok visszatelepedése Németországba.
Persze ez a nagy vállalás nem sikerül, hiszen egyes témák kimaradtak, akadnak meghívottak, akik nem tudtak eljönni. Viszont sikerül felsorakoztatni 16 előadást, és lehetne ezeken kívül még vagy tíz témát találni, de ez a mostani konferencia csak az első lépés, ezt a konferenciát majd folytatni kell. Talán más tematikával, mert sok minden van még, ami nem fért bele a mostani konferencia kereteibe.
Ft. Tempfli Imre: „A konferencia átfogó a tekintetben is, hogy a kezdetektől a napjainkig végigveszi különféle szegmensek mentén a szatmári svábok történetét”
Fotó: Szatmári Római Katolikus Püspökség/archív
– Erdélyi, magyarországi és németországi történészek a meghívottak.
– Németországi az egyik meghívottunk, Baumgartner Bernadette, aki a regensburgi egyetem vendégelőadója. Jómagam immár 30 esztendeje Németországban élek és szolgálok, így ketten érkezünk mondhatni Némethonból. A többiek magyarországiak, és erdélyiek természetesen.
Például a Szatmári Egyházmegyéből két papot is meghívtunk. Aztán vendégünk lesz a Német Demokrata Fórum egyik vezetője. Olyanokat is megpróbáltunk megnyerni a konferencia ügyének, akik érzelmileg vagy tudományos szempontból kötődnek a témához.
A csanálosi római katolikus templom
Fotó: Szatmári Római Katolikus Püspökség/archív
– A szatmári svábok történetét a szatmári békétől kezdve, azaz az 1700-as évek elejétől datálják, és a konferencia az 1980-as évekig követi nyomon a történetüket, amikor nagyrészt elhagyták szülőföldjüket. A svábok identitásáról is értekezni fognak?
– Igen, 1712-ben jöttek Szatmárba az első telepesek, éppen a szatmári békét követően gróf Károlyi Sándor fáradozása eredményeképp. Ami távozásuk idejét illeti, nem annyira az 1980-as években, inkább az 1990-es évek elején hagyták el a szülőföldjüket.
hanem magyar. Viszont őrzik a hagyományaikat, gasztronómiájukat is – mai napig elkészítik ugyanazokat az ételeket, amiket őseik 2-300 évvel ezelőtt. Persze a magyar konyha is hatott rájuk de megvannak a saját gasztronómiai szokásaik. És vannak hagyományaik, amelyeknek az eredete már ködbe vész, de még ragaszkodnak ezekhez.
Konyhalányok és tábori cipészek
Fotó: Anna Gosner
Ilyen egy lakodalom megszervezése, az a szokás, hogy a lakodalmas menetet megállítják, ellopják a menyasszonyt, aztán van a tűztánc szokása. Megvan náluk a mezőgazdasági szerszámok régi neve is, aztán a házak, családok megnevezése.
vagy pedig az egynevű családokat akarták egy-egy ragadványnévvel megkülönböztetni egymástól. Nálunk, Kaplonyban – pedig itt magyarosodtak el leghamarabb a svábok – még mindig élnek olyan háznevek, mint például a Jakli, a Glemenc és mások.
Aratók Krasznabélteken
Fotó: Szatmári Római Katolikus Püspökség/archív
– A szatmári svábok identitásának egyik fő alappillére a vallásosság, a katolikus hitük. Vallásosságuk identitásképző erő volt a történelem folyamán is?
– A szatmári svábok ragaszkodása a vallásához, hitéhez mindenképpen figyelemre méltó. A múltban is úgy volt, hogy a sváb ember számára a hite, a temploma nagyon fontos volt, sokat számított papjának a véleménye, sokat adott a szavára. Ez mai napig is így van, otthon is, külföldön is. Úgyhogy ez nem is annyira öntudatformáló erő, hanem inkább a sváb öntudatának a része az, hogy katolikus.
Sváb tornác
Fotó: Szatmári Római Katolikus Püspökség/archív
– Egy kicsit személyesebb vizekre evezve: említette, hogy immár több mint 30 éve Németországban végzi hivatását missziós papként, az ott élő magyarokat szolgálja. Hogyan került Németországba, és mi jellemzi a munkáját?
– 1994 tavaszán Reizer Pál püspök úr kiküldött Nyugat-Németországba, egy nemzetközi segélyszervezethez osztályvezetőnek. Ott dolgoztam 13 évig. Ezt követően, amikor a stuttgarti magyar misszió plébánosi helye megürült, fennállt a veszély, hogy szétszóródik az itteni magyarság. Ekkor a püspök úr megengedte, hogy itt maradjak.
a pforzheimi magyar missziót havonta egyszer ellátom.
Mezőpetri, utcakép
Fotó: Szatmári Római Katolikus Püspökség/archív
A legtöbben közülük itt szándékoznak maradni véglegesen, vannak viszont olyanok, akik haza akarnak menni, mert látják a mai német valóságot, ami elriasztja őket, inkább azt szeretnék, hogy otthon nőjenek fel a gyerekeik.
Hagyományos sváb szoba
Fotó: Szatmári Római Katolikus Püspökség/archív
– Önt nemrég díszpolgárrá avatták szülőhelyén, a Szatmár megyei Kaplonyban. Nagykárolyban járt középiskolába, a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán, később Budapesten végezte teológiai tanulmányait, missziós szolgálata előtt Máramarosszigeten és Nagybányán is szolgált. Évtizedek óta Németországban él, tevékenysége így összetett, sok helyszínhez kötődő. Hogyan körvonalazná identitását?
– Aki kivándorolt Szatmárról, az általában kettős identitással rendelkezik. Nagyon nehéz megfogalmazni, hogy az ember gyakorlatilag ki is, általában azt szoktam mondani, hogy én szatmári vagyok. Szóval a Szatmárban sok minden benne van: a sokszínűség, soknyelvűség, a szülőföldhöz való ragaszkodás –
támogatja, különböző projektekre gyűjtöget, hogy gazdagítsa az otthon maradottakat. És a kivándoroltak számára mai napig fontos a szülőföld, templom, temető, rokonság, baráti kör. Egyébként ez szerintem a világ legtermészetesebb, legegészségesebb dolga.
Sváb konyha
Fotó: Szatmári Római Katolikus Püspökség/archív
– Amikor a stuttgarti magyar misszió élére kerültem plébánosnak, akkor vettem észre, hogy olyan irdatlan nagyok a távolságok Németországban, és olyan ritkán találkozunk, hogy így közösséget építeni nagyon nehéz. Ezért vezettem be a közösségi oldalon a rendszeres lelkiségi rovatot, amiben csakugyan minden megfér: nem személyes okoskodás, hanem inkább lelkiséget formáló, lelkiséget adó, lelket formáló írások ezek. Mai napig is csinálom, hiszen azt látom, hogy az embereknek szükségük van erre. Ugyanakkor nekem is örömet okoz, hogyha másnak adhatok.
hogy gondjuk-bajuk van, mit csináljanak, imádkozzak velük. Ilyenkor nem csak lelki tanácsot ad az ember, hanem egyszerűen ott van, és azt mondja: ha szükséged van rám, akkor rám is támaszkodhatsz. De azt hiszem ez más papok esetében is így van, úgyhogy ebben sincs semmi rendkívüli.
Műszakváltás előtt. Tasnádi és bánsági svábok a „Kapitalna” táborban, bánya: „Krasznaja Zvezda”
Fotó: Otto Buchmüller
Pincesor
Fotó: Szatmári Római Katolikus Püspökség/archív
Éhség és sisak, bányalámpa és gumibakancs – így dolgoztak a szénbányában. Josef Gosner brigádja
Fotó: Anna Gosner
Nántűi sváb ház
Fotó: Szatmári Római Katolikus Püspökség/archív
Sváb asszonyok bányalámpával és „fufajkával”
Fotó: Anna Gosner
Krasznabélteki utcakép
Fotó: Szatmári Római Katolikus Püspökség/archív

Tovább éltetik a tradicionális sváb gasztronómiát Szatmár megyében: Csanáloson az ifjúságnak is megtanítják, miként kell strudlit vagy unkréckérhlit készíteni, és a hétvégén strudlifesztivált is szerveznek.
Egy 21 éves fiatalember vesztette életét kedd délelőtt, miután elütötte egy vonat a Kolozsvár Kelet megálló és Apahida közötti vasúti szakaszon. A kincses város irányába tartó vasúti közlekedés már több órája szünetel.
Europa Nostra-díjas lett a válaszúti Bánffy-kastély, az elismerés újabb jelentős kulturális és örökségvédelmi siker Kolozs megye számára.
Egy 37 éves nő holttestét találták meg hétfőn a Kolozs megyei Telekfarka településhez tartozó tóban.
Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is.
Lemondott a Háromszék főszerkesztői tisztségéről Farcádi Botond, akit jelenlegi helyettese, Farkas Réka követ a napilap élén.
Az RMDSZ részletes jelentésben ismertette észrevételeit és javaslatait az Európa Tanács tanácsadó testületének hétfői, április 20-i kolozsvári látogatása során.
A háromszéki Angyalos nyerte el a legszebb határon túli magyar településnév címet – közölte hétfőn Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke.
Kolozsvár az országban elsőként vezet be átfogó szabályozást a bérelhető rollerekre, hogy nagyobb legyen a biztonság az utcákon, kiszámíthatóbb legyen a rollerezés – közölte Oláh Emese, a kincses város alpolgármestere.
Fotókiállítással és emléktábla-avatással idézték meg Kolozsváron Fadrusz János életművét. A Mátyás-szoborcsoport alkotójának egykori lakhelyén felavatott új emléktábla „egy régi adósság törlesztéseként” került a Rósás-ház homlokzatára.
A kalotaszentkirályi iskolában a környezeti nevelés nem csupán egy tantervi elem, hanem 25 éve tartó közösségi küldetés. A történet egy bátor pedagógiai döntéssel indult: néhány helyi oktató felismerte, hogy a jövő záloga a természet tisztelete.
szóljon hozzá!