A román titkosszolgálatok a volt kommunista elit politikai és gazdasági túlélésének eszközei
A román titkosszolgálatok a volt kommunista elit politikai és gazdasági túlélésének eszközei voltak – derül ki a Balkan Insight regionális portál elemzéséből. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a szolgálatok domináns szerepe hosszú távon megmarad, mivel a korrupció elleni küzdelmet is ők irányítják.
2021. február 09., 20:382021. február 09., 20:38
Harminc évvel a romániai forradalom után a kommunista rendszer hírhedt titkosszolgálatának örökösei továbbra is érinthetetlenek és elszámoltathatatlanok, ők az ország elhúzódó átalakulásának vitathatatlan győztesei – indítja hosszú tanulmányát Paul Hockenos a Balkan Insight tekintélyes elemző portálon.
„Ma kilenc biztonsági szolgálat működik a Szekuritáté örököseként a romániai színfalak mögött, olykor nyíltan a politika manipulálása, illetve a szolgálatok munkatársainak meggazdagodása céljából.
– áll az írásban. Alina Mungiu-Pippidi román civil aktivista a portálnak nyilatkozva kijelentette: a titkosszolgálatok ilyen befolyása torzítja a demokráciát. Szerinte
„Az 1991-es nemzetbiztonsági törvények, amelyeket többnyire az érintettek írtak, elszámolhatatlanná tették a szolgálatokat, és zöld jelzést adtak gazdasági birodalmaiknak. A korrupcióellenes kampányok hatalmat adtak nekik a bírák és politikusok ellenőrzésére. De őket gyakorlatilag senki nem ellenőrzi” – fogalmazott Mungiu-Pippidi.
A cikkben megszólal Mădălin Hodor történész, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) tudományos kutatója is. Kifejti: a forradalomkor az új hatalom úgy számolja fel a Szekuritátét, hogy felmentést ad annak korábban elkövetett bűncselekményei alól.
„A Szekuritáté szervezeti felépítésének megfelelően hoznak létre kilenc különálló egységet. Az új szolgálatok munkatársai és irányítói gyakorlatilag ugyanazok voltak, mint a régi Szekuritátéé. Az ideiglenes politikai vezetés azzal érvelt, hogy a demokratikus Romániának nemcsak hírszerzésre, hanem fedett félkatonai műveletekre is szüksége van a keleti szovjet, a nyugati magyar, de az ország közepén élő irredenta magyar kisebbség miatt is. Az érveket tehát a Ceaușescu-féle propagandából emelték át” – mondta a történész végzettségű Hodor.
Az 1990-es évek során a Szekuritáté utódai, a SRI, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) és a többi hasonló szervezet
Zsarolni tudták a kompromittált politikusokat, a médiában dolgozókat, a bírákat. A posztkommunista Romániában ugyanis szinte mindenkinek volt rejtegetnivalója – olvasható a cikkben. Lavinia Stan és Marian Zulean kutatói munkájuk alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a levéltári aktákhoz és egyéb bennfentes információkhoz való hozzáférés milliárdos pályázatokat, privatizációs ügyleteket eredményezett a szolgálatokban tevékenykedők számára.
Barabás T. János, a budapesti Külgazdasági és Külpolitikai Intézet vezető elemzője a Krónika megkeresésére elmondta: a Balkan Insight tanulmányának fő megállapításai szerint a román titkosszolgálatok a volt kommunista elit politikai és gazdasági túlélésének eszközei voltak, felelősek a torz romániai modernizációért, politikai hatalmuk, befolyásuk döntő jelentőségű volt az elmúlt évtizedekben.
– véli a szakértő, utalva az írás megállapításaira, adataira.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tovább dagad a kolozsvári körgyűrűbotrány: a csalást kiáltó bosnyák útépítő bemutatta bizonyítékait és kérte a kivitelezési szerződés felbontását. Miközben Emil Boc polgármester „mossa kezeit”, a román útépítő fővállalkozó más ügyekben is „sáros” lehet.
Elkezdődött Kolozsváron csütörtökön a Gyulafehérvári Főegyházmegyében a Márton Áron 130 emlékév. Az emlékévet koordináló bizottság és az illetékesek ismertették a várható eseményeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Kolozs Megyei Tanács egy általános forgalomszámlálás elvégzésére az önkormányzat kezelésében lévő 1300 kilométernyi közúton.
Csütörtökön több erdélyi és partiumi városban gyűltek össze tüntetők, tiltakozásukat fejezve ki az idei évtől érvénybe lépett helyi adó- és illetékemelések ellen. A tüntetők többek között a kormány és Ilie Bolojan lemondását követelték.
A magyar kormány a Székely Nemzeti Tanács mellett avatkozik be abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság ellen indított tavaly. Az SZNT a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében született elutasító döntés érvénytelenítését kéri.
Bírósági végrehajtótól kapott felszólítást a rendház elhagyására Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy a nagyváradi bíróság az önkormányzat keresetének helyt adva az apát kilakoltatásáról döntött.
Óriási összegeket költenek egyes romániai önkormányzatok a magán biztonsági szolgálatokra – a listát Konstanca és Arad vezeti, de vannak más erdélyi nagyvárosok is, amelyek tetemes összegeket utalnak át az őrző-védőknek a városkasszákból.
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
A Kolozs Megyei Tanács nem kíván döntést hozni, miután egy egyesület hivatalosan kérte az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését azzal az indokkal, hogy a volt politikus és költő antiszemita volt.
Aláírták Nagybánya új fürdőközpontjának kivitelezési szerződését, így megkezdődhet a régóta tervezett beruházás megvalósítása.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás