
A kolozsvári Szabók bástyájától indult a városnézés
Fotó: Orbán Orsolya
Több száz éves várfalak mellett haladnak el nap mint nap a kolozsváriak, miközben sokan nem is tudják, mikor épültek, miért éppen ott húzódtak, és mennyi maradt meg belőlük a mai házak, udvarok és utcák között. A Kolozsvári Magyar Napok keretében Pakó Klára művészettörténész vezetésével jártuk végig a középkori városfal egykori vonalát, közben pedig annak is utánajártunk, hol találhatunk ma kevésbé ismert falszakaszokat, és hogyan bánik Kolozsvár ezzel az örökséggel.
2026. augusztus 22., 13:242026. augusztus 22., 13:24
Kolozsvár középkori védelmi rendszere két várfalból állt.
Pakó Klára művészettörténész vezette a sétát
Fotó: Orbán Orsolya
Kolozsvár egykori képe ma is visszaköszön a várostérképen
Fotó: Orbán Orsolya
A ma is látható maradványok közül néhányat szinte minden kolozsvári ismer. Ilyen a Szabók bástyája – bár a sétán azt is megtudtuk, hogy pontosabban Szabók tornyáról kellene beszélnünk. A „bástya” elnevezés csak később terjedt el, miközben a középkori kolozsvári erődítés magas, céhek által fenntartott védőtornyokból állt. A ma álló Szabók tornya a második városfalrendszerhez tartozott, és a szabócéh feladata volt a fenntartása és az adott falszakasz védelme.
Fotó: Orbán Orsolya
A jól ismert várfalakon és tornyokon kívül azonban számos kevésbé látványos részletet is őriz a belváros. A séta során éppen az volt az egyik legizgalmasabb tapasztalat, hogy a középkori Kolozsvár maradványai sokszor nem különálló műemlékként állnak előttünk: udvarok, mai épületek és telekhatárok részévé váltak.
Az Óvár délnyugati sarkánál például ma is láthatunk egy kisebb falszakaszt, de hosszabb részletek maradtak meg a Báthory István Elméleti Líceum, illetve a Műszaki Egyetem udvarán is.
Kolozsvár középkori falai lépten-nyomon felsejlenek, hol rosszabb, hol jobb állapotban
Fotó: Orbán Orsolya
A Ferdinánd király út egyik belső udvarában pedig az egykori Tömlöctoronyhoz kapcsolódó falszakaszt találhatjuk meg. Ezek mellett könnyű úgy elmenni, hogy nem is sejtjük: több száz éves városi védmű részeit látjuk.
Vannak olyan helyek is, ahol szakszerűen tárják az érdeklődők elé a múlt maradványait
Fotó: Orbán Orsolya
A látható falszakaszok azonban csak a történet egyik felét jelentik. A középkori erődítés jelentős része a mai belváros alatt rejtőzhet, feltárása viszont korántsem egyszerű. Ahogy Pakó Klárától megtudtuk, elméletileg a várfal teljes egykori nyomvonalán lenne mit kutatni, a sűrű városi beépítés miatt azonban sok helyen épületek állnak pontosan ott, ahol ásni kellene.
Fotó: Orbán Orsolya
A városvédelem egyik látványos, ma is álló emléke a Tűzoltótorony. A második középkori városfal részét képező építmény története a 15. század végéig nyúlik vissza, 1574-ben, Báthory István idején pedig megmagasították, vélhetően azért, hogy tüzérségi célokra is használható legyen.
Később a városi tűzfigyelésben kapott fontos szerepet, a 19. században pedig Tűzoltótoronnyá alakították és újabb szintekkel magasították. A 28,5 méteres épületet az elmúlt években felújították, ma városi kulturális központként működik, tetejéről pedig 360 fokos panoráma nyílik Kolozsvárra.
Fotó: Orbán Orsolya
A séta során természetesen az is szóba került, mennyire sikerült Kolozsvárnak megőriznie és bemutatnia középkori falait. Az utóbbi években láthatunk pozitív példákat: a Tűzoltótorony új funkciót kapott, jelenleg pedig a Vargák tornyának felújítása zajlik.
Fotó: Orbán Orsolya
Lelkes tömeg volt kíváncsi Kolozsvár középkori falaira
Fotó: Orbán Orsolya
Különösen a déli falszakasz mentén láthattuk, hogy több helyen lenne szükség rendezésre, restaurálásra vagy egyszerűen arra, hogy a járókelő számára is kiderüljön, milyen történelmi emlék mellett halad el.
Szombaton a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházban tartották az erdélyi magyar iskolák tanévnyitó ünnepségét a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) szervezésében.
Elkobozták az autóját annak a 18 éves kolozsvári fiatalnak, akit rövid időn belül háromszor is jogosítvány nélkül vezetésen értek tetten.
Az intézmény az RMDSZ kezdeményezésére elindított, a fejlesztési minisztérium által finanszírozott országos bölcsődeépítési program keretében valósult meg.
A brit uralkodóról nevezi el a Brassó megyei Sirneán kialakítandó angol pubját Charlie Ottley.
Több mint 17 millió lejes beruházás révén újul meg Erdély utolsó tényleges fejedelmének, I. Apafi Mihálynak otthona, a Szeben megyei Erzsébetvárosban található Apafi-kastély.
SRI-lehallgatások, visszavont vesztegetési feljelentés, két hiányzó irat, vitatott útépítési kifizetések és több mint egy évtizedes bírósági huzavona áll Borboly Csaba büntetőügyének hátterében. Kolozsvári sajtótájékoztatón ismertették a részleteket.
Sokan adtak hangot nemtetszésüknek azt követően, hogy kiderült: a Kolozs megyei tanfelügyelőség átiratot küldött a megye oktatási intézményeinek a tanévkezdő Te Deum istentiszteleten való részvételről.
Kolozsvárban betiltják a játékgépeket és az egyéb fizikai helyszíneken működő szerencsejátékokat – a kincses város képviselő-testülete pénteken elfogadta azt a határozattervezetet, amely előírja ezek tevékenységének betiltását a város területén.
Ki kellett lőni egy medvét Brassópojánán, mivel veszélyeztette a turisták testi épségét.
Új táska, tolltartó és cipő nélkül is meghaladhatja az ötszáz lejt a tanévkezdés. Egy szülő költségeit vettük számba, egy pedagógust pedig arról kérdeztünk, min lehet spórolni.
szóljon hozzá!