A kolozsvári Szabók bástyájától indult a városnézés
Fotó: Orbán Orsolya
Több száz éves várfalak mellett haladnak el nap mint nap a kolozsváriak, miközben sokan nem is tudják, mikor épültek, miért éppen ott húzódtak, és mennyi maradt meg belőlük a mai házak, udvarok és utcák között. A Kolozsvári Magyar Napok keretében Pakó Klára művészettörténész vezetésével jártuk végig a középkori városfal egykori vonalát, közben pedig annak is utánajártunk, hol találhatunk ma kevésbé ismert falszakaszokat, és hogyan bánik Kolozsvár ezzel az örökséggel.
2026. augusztus 22., 13:242026. augusztus 22., 13:24
Kolozsvár középkori védelmi rendszere két várfalból állt.
Pakó Klára művészettörténész vezette a sétát
Fotó: Orbán Orsolya
Kolozsvár egykori képe ma is visszaköszön a várostérképen
Fotó: Orbán Orsolya
A ma is látható maradványok közül néhányat szinte minden kolozsvári ismer. Ilyen a Szabók bástyája – bár a sétán azt is megtudtuk, hogy pontosabban Szabók tornyáról kellene beszélnünk. A „bástya” elnevezés csak később terjedt el, miközben a középkori kolozsvári erődítés magas, céhek által fenntartott védőtornyokból állt. A ma álló Szabók tornya a második városfalrendszerhez tartozott, és a szabócéh feladata volt a fenntartása és az adott falszakasz védelme.
Fotó: Orbán Orsolya
A jól ismert várfalakon és tornyokon kívül azonban számos kevésbé látványos részletet is őriz a belváros. A séta során éppen az volt az egyik legizgalmasabb tapasztalat, hogy a középkori Kolozsvár maradványai sokszor nem különálló műemlékként állnak előttünk: udvarok, mai épületek és telekhatárok részévé váltak.
Az Óvár délnyugati sarkánál például ma is láthatunk egy kisebb falszakaszt, de hosszabb részletek maradtak meg a Báthory István Elméleti Líceum, illetve a Műszaki Egyetem udvarán is.
Kolozsvár középkori falai lépten-nyomon felsejlenek, hol rosszabb, hol jobb állapotban
Fotó: Orbán Orsolya
A Ferdinánd király út egyik belső udvarában pedig az egykori Tömlöctoronyhoz kapcsolódó falszakaszt találhatjuk meg. Ezek mellett könnyű úgy elmenni, hogy nem is sejtjük: több száz éves városi védmű részeit látjuk.
Vannak olyan helyek is, ahol szakszerűen tárják az érdeklődők elé a múlt maradványait
Fotó: Orbán Orsolya
A látható falszakaszok azonban csak a történet egyik felét jelentik. A középkori erődítés jelentős része a mai belváros alatt rejtőzhet, feltárása viszont korántsem egyszerű. Ahogy Pakó Klárától megtudtuk, elméletileg a várfal teljes egykori nyomvonalán lenne mit kutatni, a sűrű városi beépítés miatt azonban sok helyen épületek állnak pontosan ott, ahol ásni kellene.
Fotó: Orbán Orsolya
A városvédelem egyik látványos, ma is álló emléke a Tűzoltótorony. A második középkori városfal részét képező építmény története a 15. század végéig nyúlik vissza, 1574-ben, Báthory István idején pedig megmagasították, vélhetően azért, hogy tüzérségi célokra is használható legyen.
Később a városi tűzfigyelésben kapott fontos szerepet, a 19. században pedig Tűzoltótoronnyá alakították és újabb szintekkel magasították. A 28,5 méteres épületet az elmúlt években felújították, ma városi kulturális központként működik, tetejéről pedig 360 fokos panoráma nyílik Kolozsvárra.
Fotó: Orbán Orsolya
A séta során természetesen az is szóba került, mennyire sikerült Kolozsvárnak megőriznie és bemutatnia középkori falait. Az utóbbi években láthatunk pozitív példákat: a Tűzoltótorony új funkciót kapott, jelenleg pedig a Vargák tornyának felújítása zajlik.
Fotó: Orbán Orsolya
Lelkes tömeg volt kíváncsi Kolozsvár középkori falaira
Fotó: Orbán Orsolya
Különösen a déli falszakasz mentén láthattuk, hogy több helyen lenne szükség rendezésre, restaurálásra vagy egyszerűen arra, hogy a járókelő számára is kiderüljön, milyen történelmi emlék mellett halad el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kelemen Hunor arra számít, hogy ha az államfő szeptemberben megnevez egy miniszterelnök-jelöltet, az újabb kormányalakítási kísérlet már megszerezheti a parlament támogatását.
A technológia sokkal gyorsabban fejlődik, mint az ember képes, nem vagyunk felkészülve az állandó gyors változásra, amiben élünk. Mi magunk fejlesztjük az AI-t, nincs „karmester” mögötte – fejtette ki Király Attila, egy kolozsvári SEO-ügynökség alapítója.
A kerékpárút nyomvonalát meghosszabbítják, és a „nyugat tengerpartjaként” emlegetett bányatavat is megkerüli majd.
Óvintézkedéseket javasol a Közegészségügyi igazgatóság (DSP) Temesvár lakóinak, miután a várost már második napja sűrű füst borítja.
Jeles évfordulókat és fogadalomtételt ünnepelt Csíksomlyón az Erdélyi Ferences Rendtartomány: első szerzetesi fogadalmát tette le Osváth Tamás (fr. Ágoston) és Rés Márk (fr. Márk), míg Tölgyesi Kristóf (fr. Teofil) megújította korábbi fogadalmát.
Az ügyészség szerint nyolc kutya halálát okozta, további 95 állatot pedig tartósan éheztetett. Állatkínzásért maximum 5, állatok megöléséért pedig akár 7 év börtönbüntetést is kaphat.
Agyagedény, macskás hátizsák, kézműves táska vagy egyszerűen csak a hangulat – egészen különböző dolgokat vinnének haza a Farkas utcai kézműves vásárból azok, akiket a Kolozsvári Magyar Napok egyik legforgalmasabb helyszínén kérdeztünk.
A Kolozsvári Magyar Napok alatt a Bánffy-palota egyszerre kiállítótér, találkozóhely és esti bulihelyszín: miközben odabent öt tárlat várja a látogatókat, az udvarban már napközben készülnek az esti pezsgésre.
Még nem azonosították, ki küldte a halálos fenyegetést a Majka művésznéven ismert Majoros Péternek, vagy legalábbis az ügyészség nem tájékoztatta erről a magyarországi rapper, dalszövegíró és műsorvezető romániai jogi képviselőjét.
A magyar nemzeti ünnep alkalmából ökumenikus szertartás keretében áldották meg a Magyarok Kenyerét Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban. A Kolozs megyei gazdák búzaadományával idén is erdélyi intézményeket támogatnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!