Lucian Nastasa-Kovács: a nagybányai művésztelep nem etnikai hovatartozás alapján vonzotta a művészeket, nyitott volt mindenki számára
Fotó: academia.edu
A román festészet megújításában is fontos szerepe volt a 125 éve alakult nagybányai művésztelepnek Lucian Nastasa-Kovács, a Kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója szerint, aki erről a Kolozsvári Magyar Napokon tartott pódiumbeszélgetésen beszélt.
2021. augusztus 19., 20:482021. augusztus 19., 20:48
A szakember elmondta: a 20. század elején a román festők számára is meghatározó volt a müncheni festészeti akadémia, amelynek tanára, Hollósy Simon a nagybányai művésztelep egyik alapítója. Szerinte a román festészet olyan jelentős alakjainak a munkáira hatott a nagybányai iskola, mint Arthur Verona, Ipolit Strambu, Eugen Pascu, Aurel Ciupe vagy Costin Petrescu.
Lucian Nastasa-Kovács elmondta: a nagybányai művésztelep nem etnikai hovatartozás alapján vonzotta a művészeket, nyitott volt mindenki számára. Úgy vélte: a nagybányai iskola a fény iskolája, a tájakhoz való ragaszkodás iskolája volt. Szerinte a román művészeket is legitimálta, hogy Nagybányán van Közép-Európa egyik meghatározó festészeti iskolája, amely megadja az újítás lehetőségét.
A rendezvényen Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész tartott előadást a művésztelep festői újításairól. Mint felidézte: a 19. század utolsó negyedében még a historizmus és az akadémizmus jegyében képzelték el a festészetet.
Murádin Jenő a festőiskola születési bizonyítványának nevezte Hollósy Simon Huszti vár című festményét, amely minden hősiességet, pózt nélkülözve mutatja a hegy tetején álló várat úgy, hogy az előtérben rozzant viskók, mező látható. Mint elmondta: a millenniumi évfordulóra készült festmény nem nyerte el a kor kritikusainak a tetszését, de előre jelezte a nagybányai művésztelep szellemét.
A művészettörténész szerint
A művészek bányászházakban kaptak szállást és sokan közülük csaknem családtagokká váltak a bányászcsaládokban. Jelenlétük megváltoztatta a kisváros szemléletét.
Pintér Zsolt, a pódiumbeszélgetés kezdeményezője és moderátora elmondta: a 125 éves művésztelepet előadássorozattal próbálják közelebb hozni a művészetben kevésbé jártas közönséghez. A Kolozsvári Magyar Napokon tartott vetített képes rendezvény a Magyarország kolozsvári főkonzulátusa által támogatott előadássorozat negyedik része volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!