Ha így maradna, nagy eltolódás lenne. Erre kellene valahogy reagálni, mert Kolozsvárnak, Kolozs megyének, Erdélynek megígérték ezt a kórházat, először talán a kilencvenes évek végén merült fel, hogy szükség van egy ilyen egészségügyi intézményre. Ha már ilyen régóta tervezik, és a megvalósítása még tíz évvel tolódna, akkor valamit lépni kell. Ez volt az egyik lépés a megyei önkormányzat részéről.

– Viszont ha valós decentralizáció lenne Romániában, valószínűleg fel sem merülne, hogy ne a megyei tanács építse meg a kórházat.

– Így van, de én ezt inkább autonómiának nevezem. A regionális egyesületek olyan szépen működhetnének, és szabadak lennének abban a tekintetben, hogy a helyben felmért problémáknak megfelelően tudnának projekteket letenni az asztalra. Ez a helyi autonómiának a megvalósítása, ami tényleg előrelépést hozna. Viszont

Ami az önkormányzatot illeti, a konszenzus addig élne, amíg felépítjük és felszereljük a kórházat, az egészségügyi intézmény működésébe, az ágyak számába, a bérezésbe már csak a kormány szólna bele. Egyébként az országnak rengeteg pénze van a „nagy zsákban”, de Corina Crețu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős román biztosa szerint nincsenek projektek. Itt arról van szó, hogy kevesen iratkoztak fel a kifizetési vonalra. Viszont ha sok a pénz és kevés a feliratkozó, akkor át lehet csoportosítani. Persze ez hat hónapos papírmunkát jelent, de sikerülhet, hiszen én így jutottam hozzá ahhoz a pénzhez, amiből korábban mentőautókat vásároltunk. Attól tartok, hogy ezt a témát politikai síkra terelték, de technikailag ez olyan lehetőség, amit meg kell ragadni, és Kolozs megyének, Erdélynek 5-6 évvel hamarabb lehetne sürgősségi kórháza.

– Hogyan képzeli el a Kolozs megyei önkormányzat a kórházat? Megvan-e már az intézmény felépítéséhez szükséges telek?

– Tizennégy hektáros, Szászfenes és Kolozsvár között elterülő földterületet megkaptunk a katonasággól, majd átadtuk a minisztériumnak. Az előzetes tervek szerint a kórház 3 hektáron terült volna el, most pedig azon gondolkodunk, hogy szeretnénk új sürgősségi gyermekkórházat is építeni, mert a megye elbírja, és a költségvetés is. Úgy tudom, hogy a gyermekkórház 700 ágyas lenne, a regionális intézményben pedig ez a szám növekedne. De ezt nem mi képzeljük el, hanem már többször összehívtuk valamennyi kórház vezetőjét, professzorát, és mindegyik elmondta, hogy mire lenne szüksége ahhoz, hogy a sürgősségi intézmény ideális módon működjék. Ebből a sok szükségletből összeáll az alapelképzelés, amihez majd kapcsolódik az infrastruktúra megoldása, liftek üzemeltetése, felszerelések beszerzése.

Természetesen nem a miniszter foglalkozik a projekttel, hanem kiadják egy igazgatónak, s amíg hozzá kerül a kórház ügye, már lehet, hogy le is váltják. Emiatt nincs előrelépés, és ezért kellene közelebb hozni a döntéshozatalt a régióhoz, Bukarestből ugyanis nagyon nehéz megoldani az itteni problémákat, ezért nem is hibáztatok senkit.

– Tulajdonképpen hány megyét szolgálna ki a regionális sürgősségi kórház?

– Kolozsvár jelenleg akár a Kárpát-medencén kívülről érkező betegeket is kiszolgál. Messziről is eljönnek a városba, mert nagyon jó egészségügyi szolgáltatást nyújtanak itt. Ezt nem igazán lehet megyékre leszűkíteni, szerintem nagy területet szolgálna ki a regionális kórház.

– A megyei önkormányzat elképzelése szerint főként európai uniós forrásokból hoznák létre az egészségügyi intézményt?

– Az elsődleges cél, hogy uniós finanszírozásból építsük meg, mivel az országnak sok milliárd eurója van abban a virtuális zsákban, de ahogy Corina Crețu fogalmazott, Románia nem képes lehívni a pénzt. Ezért szeretnénk közelebb hozni a kórház ügyét. December 6-án tárgyal az európai fejlesztési bank az egészségügyi minisztériummal, tehát várjuk a fejleményeket.