Vákár István szerint az eredményesség érdekében közelebb kellene hozni a döntéshozatalt a régióhoz
Fotó: Kifor
Az egészségügyi minisztérium két éve egy lépést sem tett a regionális sürgősségi kórház megépítése érdekében, és jelenleg is a következő európai uniós költségvetési ciklusra tolná az ügyet – kifogásolta a Krónikának Vákár István. A Kolozs Megyei Tanács alelnöke az intézmény hátteréről, az esetleges megoldásokról, alapelképzelésekről beszélt lapunknak.
2018. december 05., 17:032018. december 05., 17:03
– Milyen megfontolásból döntött úgy nemrég a Kolozs megyei önkormányzat, hogy átvállalja a kincses városba tervezett regionális sürgősségi kórház megépítésének projektjét az egészségügyi minisztériumtól?
– Amikor az elején elkezdtünk beszélni a regionális kórházról, mindenki azt mondta, hogy 100 millió euróból meg lehet építeni. Ennek körülbelül a 87 százaléka uniós forrásokból jön, 12 százalékát állja a román állam, a maradékot az egészségügyi minisztérium. Aztán kiderült, hogy 150 millió euróból hoznák létre mindhárom regionális kórházat: Kolozsváron, Iași-ban és Craiován. Akkor olyan megoldást javasoltak, hogy kölcsönt vesznek fel az Európai Fejlesztési Banktól, elvégre az visszatérítendő hitel és a kamata gyakorlatilag a nullával egyenlő. Közben a regionális kórházak ára felment 200 millió euróra, sőt a nyáron azt hallottam, hogy 500 millió euró lenne. Viszont nem tudunk semmilyen konkrét információt, a látványterveket sem adták ide, csak beszélnek róla. Legutóbb Sorina Pintea egészségügyi miniszter egy sajtótájékoztatón azt mondta, a következő európai uniós költségvetési ciklusra tolná a kórház ügyét, ha jól emlékszem, azzal érvelt, hogy nincs elegendő pénz rá. Ez az jelentené, hogy
Ha így maradna, nagy eltolódás lenne. Erre kellene valahogy reagálni, mert Kolozsvárnak, Kolozs megyének, Erdélynek megígérték ezt a kórházat, először talán a kilencvenes évek végén merült fel, hogy szükség van egy ilyen egészségügyi intézményre. Ha már ilyen régóta tervezik, és a megvalósítása még tíz évvel tolódna, akkor valamit lépni kell. Ez volt az egyik lépés a megyei önkormányzat részéről.
– Viszont ha valós decentralizáció lenne Romániában, valószínűleg fel sem merülne, hogy ne a megyei tanács építse meg a kórházat.
– Így van, de én ezt inkább autonómiának nevezem. A regionális egyesületek olyan szépen működhetnének, és szabadak lennének abban a tekintetben, hogy a helyben felmért problémáknak megfelelően tudnának projekteket letenni az asztalra. Ez a helyi autonómiának a megvalósítása, ami tényleg előrelépést hozna. Viszont
Ami az önkormányzatot illeti, a konszenzus addig élne, amíg felépítjük és felszereljük a kórházat, az egészségügyi intézmény működésébe, az ágyak számába, a bérezésbe már csak a kormány szólna bele. Egyébként az országnak rengeteg pénze van a „nagy zsákban”, de Corina Crețu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős román biztosa szerint nincsenek projektek. Itt arról van szó, hogy kevesen iratkoztak fel a kifizetési vonalra. Viszont ha sok a pénz és kevés a feliratkozó, akkor át lehet csoportosítani. Persze ez hat hónapos papírmunkát jelent, de sikerülhet, hiszen én így jutottam hozzá ahhoz a pénzhez, amiből korábban mentőautókat vásároltunk. Attól tartok, hogy ezt a témát politikai síkra terelték, de technikailag ez olyan lehetőség, amit meg kell ragadni, és Kolozs megyének, Erdélynek 5-6 évvel hamarabb lehetne sürgősségi kórháza.
– Hogyan képzeli el a Kolozs megyei önkormányzat a kórházat? Megvan-e már az intézmény felépítéséhez szükséges telek?
– Tizennégy hektáros, Szászfenes és Kolozsvár között elterülő földterületet megkaptunk a katonasággól, majd átadtuk a minisztériumnak. Az előzetes tervek szerint a kórház 3 hektáron terült volna el, most pedig azon gondolkodunk, hogy szeretnénk új sürgősségi gyermekkórházat is építeni, mert a megye elbírja, és a költségvetés is. Úgy tudom, hogy a gyermekkórház 700 ágyas lenne, a regionális intézményben pedig ez a szám növekedne. De ezt nem mi képzeljük el, hanem már többször összehívtuk valamennyi kórház vezetőjét, professzorát, és mindegyik elmondta, hogy mire lenne szüksége ahhoz, hogy a sürgősségi intézmény ideális módon működjék. Ebből a sok szükségletből összeáll az alapelképzelés, amihez majd kapcsolódik az infrastruktúra megoldása, liftek üzemeltetése, felszerelések beszerzése.
Természetesen nem a miniszter foglalkozik a projekttel, hanem kiadják egy igazgatónak, s amíg hozzá kerül a kórház ügye, már lehet, hogy le is váltják. Emiatt nincs előrelépés, és ezért kellene közelebb hozni a döntéshozatalt a régióhoz, Bukarestből ugyanis nagyon nehéz megoldani az itteni problémákat, ezért nem is hibáztatok senkit.
– Tulajdonképpen hány megyét szolgálna ki a regionális sürgősségi kórház?
– Kolozsvár jelenleg akár a Kárpát-medencén kívülről érkező betegeket is kiszolgál. Messziről is eljönnek a városba, mert nagyon jó egészségügyi szolgáltatást nyújtanak itt. Ezt nem igazán lehet megyékre leszűkíteni, szerintem nagy területet szolgálna ki a regionális kórház.
– A megyei önkormányzat elképzelése szerint főként európai uniós forrásokból hoznák létre az egészségügyi intézményt?
– Az elsődleges cél, hogy uniós finanszírozásból építsük meg, mivel az országnak sok milliárd eurója van abban a virtuális zsákban, de ahogy Corina Crețu fogalmazott, Románia nem képes lehívni a pénzt. Ezért szeretnénk közelebb hozni a kórház ügyét. December 6-án tárgyal az európai fejlesztési bank az egészségügyi minisztériummal, tehát várjuk a fejleményeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!