Hirdetés

A pityókás kenyér lisztje vitte hírét a gyulakutai malomnak (VIDEÓ)

Malom

Dübörög a malom. A hat hengeren négyféle búzaliszt készül

Fotó: Makkay József

A Kis-Küküllő jobb partján fekvő évszázados gyulakutai malom Marosszék ama ritka ipari létesítményei közé tartozik, amely ma is működik. Az egykori vízimalmot előbb dízelmeghajtásra állították át, majd öt évtizede villamosították. A nagyvállalatok által uralt erdélyi piacon napjainkra a pityókás kenyeret sütő pékségek lisztbeszállítójaként maradt fenn. Videós összeállításunkban bemutatjuk a Frunza házaspár családi vállalkozásaként működő malmot.

Makkay József

2024. december 04., 07:592024. december 04., 07:59

2025. január 14., 12:442025. január 14., 12:44

Míg 1990-ben a legtöbb erdélyi községben helyi malom működött, 35 évvel a rendszerváltás után a helyzet gyökeresen megváltozott. Napjainkban már csak a falusi malmok romjait tekintheti meg az ember, sok épületet le is bontottak.

A falusi molnár azon szakmák egyike, amely sok más hagyományos foglalkozáshoz hasonlóan eltűntek, „kimentek a divatból”.

Hirdetés

A mezőgazdasági termelés és a fogyasztási szokások gyökeres átalakulásával ha lenne is falusi malom, nem volna, mit őröljön, mert egyre kevesebb kisgazda termel kenyérgabonát saját szükségletre, másrészt az otthoni sütőkemencés kenyérsütés egy szűk réteg szenvedélyeként maradt fenn, amely megbízható forrásból vásárolja meg a kovászos sütésre alkalmas kenyérlisztet.

Kis malmokból mindössze néhány maradt Erdélyben, amelyek tulajdonosai megszállottan hisznek abban, hogy a nagyüzemek árnyékában hagyományos termékeikre is van igény. Aki felújított gépekkel, megfelelő szakértelemmel, és jó piaci érzékkel működtet hagyományos malmot, annak van esélye a talpon maradásra és gyarapodásra egyaránt. Ezt bizonyítja Gyulakután a Frunza család által húsz éve működtetett évszázados malom.

Malom Galéria

A garatban kezdődik az őrlésre váró tisztított gabona útja

Fotó: Orbán Orsolya

Fél évszázados gépeken őrölnek

Frunza Tünde és Károly családi vállalkozása a 20. század elején épült egykori vízimalom újraindításával kezdődött el. A 2. világháború után dízelmotorral üzemelő marosszéki malom a környék falvainak gazdáit szolgálta ki. Az államosítást követően ugyanezt a tevékenységet folytatta az 1990-es években is.

A gyulakutai malom villamosítására 1976-ban került sor. Az új villanymotorok beszerelésében annak idején Frunza Tünde édesapja is részt vett: a marosvásárhelyi nagy malom gépészeként többek között az is feladatköréhez tartozott, hogy társaival a környékbeli falusi malmok gépeit is tartsa karban.

Malom Galéria

Frunza Tünde és Károly húsz éve viszik a vállukon a malom teendőit (archív felvétel)

Fotó: Makkay József

1986-ban szintén a marosvásárhelyi nagy malomban kezdte molnár mesterségét Frunza Károly is, aki a rendszerváltás után egyik barátjával 11 éven át vállalkozóként malmot bérelt Radnóton.

Húsz évvel ezelőtt közös családi elhatározásból viszont Gyulakután kötött ki, ahol a rendszerváltás után a régi tulajdonos által visszaszerzett malmot bérelték, majd megvásárolták.

Évtizedekig a helyi néptanács által működtetett ipari létesítményt lerobbant állapotban vették át, a gépek felújítása egy esztendőt tartott. Frunza Tünde arról mesél, hogy édesapjának oroszlánrésze volt a gépek felújításában, és a megfelelő alkatrészek besszezésében, illetve előállításában, mert több mindent helyben kellett esztergapadon elkészíteni. Beindítása óta viszont a malom folyamatosan működik. Dacolva az idő vasfogával, a régi gépek kiválóan teljesítenek, noha a berendezés zöme a fél évszázadot is meghaladja. Végtermékeik, a négyféle búzaliszt, a búzadara és a kukoricaliszt versenyképes a modern malmok eurómilliókban mért új gépeinek őrleményeivel.

Malom Galéria

Búzás zsákok. Óránként 800 kg gabonából őrölnek lisztet

Fotó: Orbán Orsolya

A kenyérliszt mindent visz

Frunza Károllyal a dübörgő masinák között szemrevételezzük a két emeletnyi magasságú malom működését. Lent, az előcsarnokban kezdődik az őrlésre szánt búza útja, amit hetente egyszer szállítanak kamionnal Gyulakutára, és rendszerint péntek délutánra elfogy, hiszen a malom óránkénti kapacitása nyolcszáz kg gabona.

A garatból felszippantott búza a legfelső emeltre kerül a tisztítórendszerbe, amelynek berendezése minden szennyeződést és idegen anyagot kitakarít az őrlésre kerülő gabonából. Innentől kezdődik a hathengeres malom őrlési művelete.

A különböző sziták működtetése határozza meg, hogy milyen liszt jut le a csőrendszeren keresztül a csomagoló részlegre.

A hat járat hat munkafázist jelent, amelynek során finomliszt, az 550-es nevet viselő, tésztáknak való liszt, a 650-es kenyérliszt, végül búzadara (gríz) és más csatornán a korpa kerül a zsákokba. Minden munkafázis állítható, a hatalmas gépezetet nagy kapacitású villanymotor hajtja meg, amit indításkor lépésről lépésre terhelnek meg a hengerekkel, amíg minden zúg és dübörög az évszázados falépületben.

Ottjártunkkor a fő termék, a kenyérliszt készült, ez jelenti az összforgalom legnagyobb részét. Ilyenkor a kenyérlisztből kiveszik a nullás lisztet, az egységes liszt készítése viszont mindent tartalmaz. Rendeléstől és kereslettől függ, mikor milyen termékekre van beállítva a malom.

Malom Galéria

Lisztfelhő a gépek körül. A kenyérliszt a gyulakutai malom fő terméke

Fotó: Orbán Orsolya

Rést találtak az erdélyi piacon

Termékeik forgalmazásáról érdeklődve, Frunza Tünde úgy látja, a piacon mindenki elfér, mindenkinek helye van. „Mi a minőségre építettünk, ezért került a malom felújítása nagy befektetésbe. Csak jól működő gépekkel, és jó minőségű nyersanyagból lehet jó végterméket előállítani, amire a piacon kereslet van” – magyarázza a társvállalkozó.

Frunza Károly elmagyarázza, miként sikerült rést találni a nagy malmok által uralt erdélyi piacon termékeik számára.

A legtöbb pékség házi jellegű kenyeret is süt, ami drágább, mint a tömegáruként kínált kenyér, de egyre nagyobb rá a kereslet. Ehhez viszont speciális minőségű liszt kell,

mert a számos tartozékkal ,,feljavított” ipari lisztek erre nem alkalmasak. Ezt a fajta kenyérlisztet szállítja elsősorban székelyföldi pékségeknek a Frunza malom, amiből a közkedvelt pityókás kenyerek készülnek. Aki a gyulakutai malom termékeivel kezdte el a házikenyér sütését, kitartó ügyfelük maradt, de nő az egészséges táplálkozás iránt elkötelezett fogyasztói tábornak az a része is, akik otthoni körülmények között dagasztanak és sütnek kovászos kenyeret. Számukra kis kiszerelésben forgalmaznak lisztet. De nemcsak kenyérsütéshez, hanem házi tésztákhoz, laskákhoz is keresik a tiszta lisztet, amiben nincsenek vegyi pótlékok keverve.

Malom Galéria

A malom ma is őrzi évszázados falépcsőjét

Fotó: Makkay József

A siker a bizalmon alapszik

Nehéz volt megtalálni azt a beszállítót is, aki állandó búzaminőséget kínál aratástól aratásig. Sok keresés után találtak rá egy búzatermesztő agrárvállalkozóra, aki minimális növényvédőszer-használat mellett biztosítja éves gabonaszükségletüket, így a hetente kamionnal érkező búzamennyiség minősége állandó. A molnárnak az okozta a legnagyobb fejfájást, amikor különböző minőségű gabonát őrölt össze, így nem lehetett tudni, hogy valójában milyen lesz a végtermék, a liszt minősége. Ez rendszerint csak a pékségekben derült ki, ezért túl nagy kockázatot jelentett megbízhatatlan forrásból búzát vásárolni. Ezen a nehéz időszakon azonban már rég túljutottak.

A gabona termelőjétől a malmon át a minőségi pékárukat készítő pékségeikig mindenki megbízik a másikban: Frunza Károly szavai szerint ez a piaci siker alapja.

A családi vállalkozásként működő gyulakutai malomban a közgazdasági egyetemet végzett kisebbik Frunza fiú is beállt a sorba, így hármasban vállalják a termelés és értékesítés feladatait. Egyik-másik családtag folyamatosan úton van az értékesítésre kerülő lisztekkel, miközben a környékbeli állattartók főleg korpáért kilincselnek a malomban. A szolgáltatásként végzett őrlés ideje lejárt, de aki mégis elhozza gabonáját a Frunza malomba, az cserébe minőségi lisztet kap abból a végtermékből, amiből a legjobb székelyföldi pityókás kenyerek készülnek. A Frunza malom húszéves sikertörténetének ez a titka.

Malom Galéria

Az 1970-es években beszerelt gépek ma is hibátlanul működnek

Fotó: Orbán Orsolya

Malom Galéria

Felcimkézett lisztek. Sokan az otthoni kenyérsütéshez is itt vásárolják meg az alapanyagot

Fotó: Makkay József

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 15., csütörtök

Mérgükre nincs is ellenszer, mégis veszélyes hüllőket tartott a tömbházlakásban a nagyiékkal élő fiatal

Illegális hüllő- és póktenyészetet fedeztek fel a Bihar megyei környezetőrök és rendőrök egy vaskohsziklási tömbházlakásban, egy 12 négyzetméteres szobában.

Mérgükre nincs is ellenszer, mégis veszélyes hüllőket tartott a tömbházlakásban a nagyiékkal élő fiatal
Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

Szárnyakat adnak a fiataloknak: ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzések indulnak

A fiatalok számára 2026 első felében ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzési lehetőséget kínál a Romániai Repülőklub a kolozsvári „Traian Dârjan” Területi Repülőklubon keresztül.

Szárnyakat adnak a fiataloknak: ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzések indulnak
2026. január 15., csütörtök

Újra „felmelegítették” a szamosfalvi fürdőt

Visszakerült a napirendre a szamosfalvi fürdő újjáélesztésének projektje: előrelépés történt a kolozsvári turisztikai fejlesztést érintő zonális területrendezési terv elfogadtatási folyamatában.

Újra „felmelegítették” a szamosfalvi fürdőt
2026. január 15., csütörtök

Gyermekek éve: a legkisebbek felé fordul a református egyház

Az Erdélyi Református Egyházkerület 2026-ot a gyermekek évének nyilvánította, mert meggyőződése szerint az egyház jövője a legfiatalabb nemzedék hitben való megszólításán és megtartásán múlik. A gyermekek éve keretében számos rendezvényt szerveznek.

Gyermekek éve: a legkisebbek felé fordul a református egyház
Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

Lerobbant egy felújított mozdony, majd a segítségül küldött másik is, órákra Arad és Temesvár között rekedtek az utasok

Miután egy nemrég az európai uniós helyreállítási alap (PNRR) keretében felújított mozdony meghibásodott, majd a felmentésül küldött másik is, órákra Arad és Temesvár között rekedtek egy szerelvény utasai.

Lerobbant egy felújított mozdony, majd a segítségül küldött másik is, órákra Arad és Temesvár között rekedtek az utasok
2026. január 15., csütörtök

Indonéziában fogták el a szebeni rablógyilkosság harmadik vádlottját

Nemzetközi rendőri együttműködés eredményeként Indonéziában elfogták Costinel Cosmin Zuleamot, a 2023-ban történt nagyszebeni rablógyilkosság harmadik vádlottját – közölte csütörtökön a Román Rendőrség.

Indonéziában fogták el a szebeni rablógyilkosság harmadik vádlottját
2026. január 15., csütörtök

Gazdasági nehézségek ide, megszorítások oda, több millió lejből jelölik meg Románia földrajzi közepét egy erdélyi városban

Több mint két hektárnyi területet alakítanak át tematikus parkká a dél-erdélyi Fogaras városában, amely hűen reprodukálja Románia térképét, ahol az ország földrajzi középpontját is megjelölik.

Gazdasági nehézségek ide, megszorítások oda, több millió lejből jelölik meg Románia földrajzi közepét egy erdélyi városban
Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

Erdélyben fogták el az anyját Franciaországban megölő román férfit

Kolozsváron letartóztatták azt a 23 éves férfit, akit Franciaországban köröztek, mert október végén Molsheimben megölte édesanyját – közöltéka helyi hatóságok és a strasbourgi ügyészség.

Erdélyben fogták el az anyját Franciaországban megölő román férfit
2026. január 14., szerda

Hamis bejelentést tett egy gyilkosságról egy háromszéki tinédzser

Megbírságoltak egy 15 éves fiút, aki hamis bejelentést tett egy gyilkosságról a 112-es segélyhívó számon – számolt be szerdán a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Hamis bejelentést tett egy gyilkosságról egy háromszéki tinédzser
2026. január 14., szerda

Katasztrófavédelem: veszélyt jelenthetnek a lezuhanó jégcsapok, el kell távolítani az épületekről

A jégcsapok lezuhanása veszélyes lehet, ezért el kell távolítani az épületekről – hívta fel a figyelmet a román katasztrófavédelem (IGSU).

Katasztrófavédelem: veszélyt jelenthetnek a lezuhanó jégcsapok, el kell távolítani az épületekről
Hirdetés
Hirdetés