Dübörög a malom. A hat hengeren négyféle búzaliszt készül
Fotó: Makkay József
A Kis-Küküllő jobb partján fekvő évszázados gyulakutai malom Marosszék ama ritka ipari létesítményei közé tartozik, amely ma is működik. Az egykori vízimalmot előbb dízelmeghajtásra állították át, majd öt évtizede villamosították. A nagyvállalatok által uralt erdélyi piacon napjainkra a pityókás kenyeret sütő pékségek lisztbeszállítójaként maradt fenn. Videós összeállításunkban bemutatjuk a Frunza házaspár családi vállalkozásaként működő malmot.
2024. december 04., 07:592024. december 04., 07:59
2025. január 14., 12:442025. január 14., 12:44
Míg 1990-ben a legtöbb erdélyi községben helyi malom működött, 35 évvel a rendszerváltás után a helyzet gyökeresen megváltozott. Napjainkban már csak a falusi malmok romjait tekintheti meg az ember, sok épületet le is bontottak.
A mezőgazdasági termelés és a fogyasztási szokások gyökeres átalakulásával ha lenne is falusi malom, nem volna, mit őröljön, mert egyre kevesebb kisgazda termel kenyérgabonát saját szükségletre, másrészt az otthoni sütőkemencés kenyérsütés egy szűk réteg szenvedélyeként maradt fenn, amely megbízható forrásból vásárolja meg a kovászos sütésre alkalmas kenyérlisztet.
Kis malmokból mindössze néhány maradt Erdélyben, amelyek tulajdonosai megszállottan hisznek abban, hogy a nagyüzemek árnyékában hagyományos termékeikre is van igény. Aki felújított gépekkel, megfelelő szakértelemmel, és jó piaci érzékkel működtet hagyományos malmot, annak van esélye a talpon maradásra és gyarapodásra egyaránt. Ezt bizonyítja Gyulakután a Frunza család által húsz éve működtetett évszázados malom.
A garatban kezdődik az őrlésre váró tisztított gabona útja
Fotó: Orbán Orsolya
Frunza Tünde és Károly családi vállalkozása a 20. század elején épült egykori vízimalom újraindításával kezdődött el. A 2. világháború után dízelmotorral üzemelő marosszéki malom a környék falvainak gazdáit szolgálta ki. Az államosítást követően ugyanezt a tevékenységet folytatta az 1990-es években is.
A gyulakutai malom villamosítására 1976-ban került sor. Az új villanymotorok beszerelésében annak idején Frunza Tünde édesapja is részt vett: a marosvásárhelyi nagy malom gépészeként többek között az is feladatköréhez tartozott, hogy társaival a környékbeli falusi malmok gépeit is tartsa karban.
Frunza Tünde és Károly húsz éve viszik a vállukon a malom teendőit (archív felvétel)
Fotó: Makkay József
Húsz évvel ezelőtt közös családi elhatározásból viszont Gyulakután kötött ki, ahol a rendszerváltás után a régi tulajdonos által visszaszerzett malmot bérelték, majd megvásárolták.
Évtizedekig a helyi néptanács által működtetett ipari létesítményt lerobbant állapotban vették át, a gépek felújítása egy esztendőt tartott. Frunza Tünde arról mesél, hogy édesapjának oroszlánrésze volt a gépek felújításában, és a megfelelő alkatrészek besszezésében, illetve előállításában, mert több mindent helyben kellett esztergapadon elkészíteni. Beindítása óta viszont a malom folyamatosan működik. Dacolva az idő vasfogával, a régi gépek kiválóan teljesítenek, noha a berendezés zöme a fél évszázadot is meghaladja. Végtermékeik, a négyféle búzaliszt, a búzadara és a kukoricaliszt versenyképes a modern malmok eurómilliókban mért új gépeinek őrleményeivel.
Búzás zsákok. Óránként 800 kg gabonából őrölnek lisztet
Fotó: Orbán Orsolya
Frunza Károllyal a dübörgő masinák között szemrevételezzük a két emeletnyi magasságú malom működését. Lent, az előcsarnokban kezdődik az őrlésre szánt búza útja, amit hetente egyszer szállítanak kamionnal Gyulakutára, és rendszerint péntek délutánra elfogy, hiszen a malom óránkénti kapacitása nyolcszáz kg gabona.
A garatból felszippantott búza a legfelső emeltre kerül a tisztítórendszerbe, amelynek berendezése minden szennyeződést és idegen anyagot kitakarít az őrlésre kerülő gabonából. Innentől kezdődik a hathengeres malom őrlési művelete.
A hat járat hat munkafázist jelent, amelynek során finomliszt, az 550-es nevet viselő, tésztáknak való liszt, a 650-es kenyérliszt, végül búzadara (gríz) és más csatornán a korpa kerül a zsákokba. Minden munkafázis állítható, a hatalmas gépezetet nagy kapacitású villanymotor hajtja meg, amit indításkor lépésről lépésre terhelnek meg a hengerekkel, amíg minden zúg és dübörög az évszázados falépületben.
Ottjártunkkor a fő termék, a kenyérliszt készült, ez jelenti az összforgalom legnagyobb részét. Ilyenkor a kenyérlisztből kiveszik a nullás lisztet, az egységes liszt készítése viszont mindent tartalmaz. Rendeléstől és kereslettől függ, mikor milyen termékekre van beállítva a malom.
Lisztfelhő a gépek körül. A kenyérliszt a gyulakutai malom fő terméke
Fotó: Orbán Orsolya
Termékeik forgalmazásáról érdeklődve, Frunza Tünde úgy látja, a piacon mindenki elfér, mindenkinek helye van. „Mi a minőségre építettünk, ezért került a malom felújítása nagy befektetésbe. Csak jól működő gépekkel, és jó minőségű nyersanyagból lehet jó végterméket előállítani, amire a piacon kereslet van” – magyarázza a társvállalkozó.
Frunza Károly elmagyarázza, miként sikerült rést találni a nagy malmok által uralt erdélyi piacon termékeik számára.
mert a számos tartozékkal ,,feljavított” ipari lisztek erre nem alkalmasak. Ezt a fajta kenyérlisztet szállítja elsősorban székelyföldi pékségeknek a Frunza malom, amiből a közkedvelt pityókás kenyerek készülnek. Aki a gyulakutai malom termékeivel kezdte el a házikenyér sütését, kitartó ügyfelük maradt, de nő az egészséges táplálkozás iránt elkötelezett fogyasztói tábornak az a része is, akik otthoni körülmények között dagasztanak és sütnek kovászos kenyeret. Számukra kis kiszerelésben forgalmaznak lisztet. De nemcsak kenyérsütéshez, hanem házi tésztákhoz, laskákhoz is keresik a tiszta lisztet, amiben nincsenek vegyi pótlékok keverve.
A malom ma is őrzi évszázados falépcsőjét
Fotó: Makkay József
Nehéz volt megtalálni azt a beszállítót is, aki állandó búzaminőséget kínál aratástól aratásig. Sok keresés után találtak rá egy búzatermesztő agrárvállalkozóra, aki minimális növényvédőszer-használat mellett biztosítja éves gabonaszükségletüket, így a hetente kamionnal érkező búzamennyiség minősége állandó. A molnárnak az okozta a legnagyobb fejfájást, amikor különböző minőségű gabonát őrölt össze, így nem lehetett tudni, hogy valójában milyen lesz a végtermék, a liszt minősége. Ez rendszerint csak a pékségekben derült ki, ezért túl nagy kockázatot jelentett megbízhatatlan forrásból búzát vásárolni. Ezen a nehéz időszakon azonban már rég túljutottak.
A családi vállalkozásként működő gyulakutai malomban a közgazdasági egyetemet végzett kisebbik Frunza fiú is beállt a sorba, így hármasban vállalják a termelés és értékesítés feladatait. Egyik-másik családtag folyamatosan úton van az értékesítésre kerülő lisztekkel, miközben a környékbeli állattartók főleg korpáért kilincselnek a malomban. A szolgáltatásként végzett őrlés ideje lejárt, de aki mégis elhozza gabonáját a Frunza malomba, az cserébe minőségi lisztet kap abból a végtermékből, amiből a legjobb székelyföldi pityókás kenyerek készülnek. A Frunza malom húszéves sikertörténetének ez a titka.
Az 1970-es években beszerelt gépek ma is hibátlanul működnek
Fotó: Orbán Orsolya
Felcimkézett lisztek. Sokan az otthoni kenyérsütéshez is itt vásárolják meg az alapanyagot
Fotó: Makkay József
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!