
Cseke Attila rámutatott, hogy a magyarországi románok közintézményekre is kitűzhetik a román trikolórt
Fotó: RMDSZ
Létezik törvényes alapja annak, hogy az RMDSZ Bihar megyei szervezete szabadon használja – akár a székháza bejáratához tűzve – a magyar lobogót – hangsúlyozta keddi sajtótájékoztatóján Cseke Attila szenátor.
2019. január 08., 14:172019. január 08., 14:17
2019. január 08., 16:082019. január 08., 16:08
Az RMDSZ Bihar megyei szervezetét irányító politikus azokra a híresztelésekre reagált, melyek szerint a szövetség törvénytelen módon helyezte ki a magyar nemzeti színű lobogót, amelyet december 30-ára virradóra egy lány igyekezett meggyújtani az alakulat nagyváradi, Fekete Sas-palotabeli székházának bejáratánál. Mint ismert, az esetről a világhálóra felkerült egy videófelvétel, és ennek készítője akadályozta meg, hogy tettét véghezvigye az elkövető.
„De emellett rendelkezésre áll a december 30-ai videó is, az elkövető felismerhető, reméljük, hogy a rendőrség könnyedén azonosítja az elkövetőt. Eddig azonban semmilyen választ nem kaptunk a nyomozó hatóságtól” – fogalmazott Cseke Attila. A Bihar megyei szenátor ugyanakkor ismertette, hogy a 2001/1157-es számú kormányhatározat egyértelműen fogalmaz a zászlóhasználat ügyében: a szervezett formában tömörülő nemzeti kisebbségek önazonosságuk kifejezéseképpen használhatják sajátos, nemzeti jelképeiket.

Továbbra sem jártak sikerrel a nagyváradi rendőrök: hétfő délutánig nem sikerült azonosítaniuk azt a fiatal nőt, aki már több mint egy hete, december 30-ára virradó éjszaka megpróbálta felgyújtani a Bihar megyei RMDSZ-iroda bejárata fölé kihelyezett magyar zászlót.
A RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke számos nemzetközi példával illusztrálta, hogy másutt biztosított a nemzeti kisebbségek számára a jelképeik használatának joga, és ezzel élhetnek is. Közölte, a magyar-román határ mentén fekvő Méhkeréken – ahol a legnagyobb magyarországi román közösség él – az iskolán, a kultúrházon, de még a polgármesteri hivatal, illetve községháza homlokzatán is ott lobog a román zászló. „És ez senkit sem zavar, és nem is kell zavarnia. Természetes kellene legyen az, hogy elfogadjuk és tiszteletben tartjuk egymás kultúráját, hagyományait és jelképeinek használatát” – idézte Cseke Attilát az RMDSZ hírlevele. Hozzátette, most a magyar zászló használatának jogosultságát kérdőjelezi meg a román sajtó egy része, holott ezt törvényes keret teszi lehetővé. Így használhatja például az Élesd melletti, sólyomkővári (Șinteu) szlovák kisebbség saját zászlaját, ráadásul a községházára kitűzve.
Az RMDSZ nagyváradi központi székházára kitűzött magyar zászlót korábban már négy alkalommal rongálták meg az utóbbi fél évben. Augusztus végén, az ősz folyamán, továbbá december 1-jére és 17-re virradóra kitörték a zászlót a tartóból. Az első esetekben a lobogó el is tűnt, míg utóbb letörve, a bejárat fölött lógva találtak rá. „Az augusztusi és a december 1-jei eset után hivatalos feljelentést tettünk, és megtettük ezt a december 30-ai zászlóégetési kísérlet nyomán is. A hatóságoktól mindeddig semmilyen válasz nem érkezett beadványainkra” – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján az RMDSZ felsőházi frakcióvezetői teendőit ellátó Cseke Attila.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
szóljon hozzá!