Az ehhez hasonló városi „rengetegben” nagyon keveseknek adódik lehetősége erős bizalmi kapcsolatokat kialakítani
Fotó: Haáz Vince
Egy friss statisztika szerint a tömbházban élő romániai lakosok 65 százaléka semennyire vagy szinte egyáltalán nem ismeri a szomszédait, és csak 8 százalék vallja azt, hogy jól ismeri a körülötte élőket. Román Mónika pszichológust faggattuk a jelenség okairól, velejáróiról, esetleges következményeiről, és arról, miként terjednek el nálunk is a nyugati civilizációra jellemző íratlan érintkezési szabályok.
2024. március 07., 09:552024. március 07., 09:55
Míg néhány évtizeddel ezelőtt még természetesnek számított, hogy valaki cukrot vagy lisztet kért kölcsön a szomszédtól, vagy megkérte, hogy nézze rá a gyerekre, amíg ő kilép vásárolni, sőt kulcsot adott a lakásához, hogy meglocsolja a virágokat, amíg nyaral, a felmérések azt bizonyítják, ma a tömbházlakók többsége azt sem tudja, hogy kikkel él egy épületben. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint a jelenség hátterében elsősorban az urbanizáció lapul, hiszen a városiasodási folyamat során sok ember költözött kicsi helyre, emiatt sokkal nehezebb volt megvédeni az intim szférájukat.
Továbbá fontos tényező a 21. századot jellemző individualizáció, illetve az egocentrizmus, mely az egyén saját érdekeinek előtérbe helyezését jelenti a közösségi érdekekkel szemben. Az individualizmus, illetve az egocentrizmus miatt háttérbe szorul a közösségi szellem, a közösségépítés szándéka, az ez emberek egyre kevésbé tartják a kapcsolatot egymással, lazulnak az emberi kötelékek.
Román Mónika kolozsvári pszichológus a Krónikának kifejtette, a munkaidő kitolódása, továbbá az, hogy az emberek egyre kevesebb időt töltenek otthon, szintén kihat a szomszédokkal, a lakóközösségekkel kialakuló, kialakult kapcsolatra. Hiszen régen, amikor az emberek reggel hétre jártak dolgozni, és általában délután négykor már hazaértek, „az egész délután az övék volt”. Szintén fontos kiemelni, hogy régen nem volt közösségi média sem, az emberek szabadidejét nem az töltötte ki, hogy a telefonjukat nyomkodták.
– hangsúlyozta pszichológus. Mindezeken túlmenően a világjárvány miatt is jelentősen lecsökkent a személyes érintkezések, találkozások száma, és mivel tulajdonképpen évekig tartottak a korlátozások, hozzászoktunk ahhoz, hogy ritkábban találkozunk másokkal. „Ha csak egy-két hónap lett volna, akkor könnyedén visszaálltak volna a lakóközösségek, a kisebb közösségek arra, hogy kapcsolatot tartsanak fenn” – állapította meg a kincses városi szakember.
Fotó: Pinti Attila
Román Mónika kifejtette, tulajdonképpen a napjainkban oly gyakran emlegetett elidegenedés egyik formájáról van szó: tiszteletben tarjuk egymás intim szféráját, figyelembe vesszük, hogy egy idegen valószínűleg nem örvend annak, ha megszólítja egy ismeretlen, vagy hogy az ismerőseink sem örvendenek, ha előzetes bejelentés nélkül bepattanunk. Tulajdonképpen megszűnik a közvetlenség.
Az is fontos tény, hogy manapság könnyen ki tudjuk elégíteni a különböző civilizációs igényeinket. Azaz nem kell bekopogjunk a szomszédhoz, ha elfogy az olaj, hanem két kattintással interneten is rendelhetünk, és kis idő elteltével meg is kaphatjuk a futártól; vagy beülünk az autóba, és elugrunk érte a közeli boltba. „Tehát nincs kényszer, hogy átmenjek, ugyanakkor megvan a lehetőség, hogy ne menjek át. Minden igényünk egyre jobban ki van elégítve, és önállóan, egyedül tudjuk ezt elvégezni,
A pszichológus azt is kiemelte, hogy a munkaerő-mobilitás miatt folyamatos a beköltözés vidékről a városokba, nagy azoknak a száma, akik idegennek érzik magukat, és úgy vélik, hogy nem ismerik a helyi „szokásokat”, a „hely szellemét”. És ezek az emberek gyakran bizalmatlanok, úgy érzik, hogy nem tudják, kinek nyithatnak ajtót, kinek nem – és ezt a médiából ismert negatív történetek is felerősítik. Továbbá mivel sokan albérletben élnek, gyakran váltanak – kényszerből vagy szabad akaratból – otthont, tulajdonképpen nem élnek annyit egy helyen, hogy hosszú távú kapcsolatokat alakítsanak ki, márpedig sok helyen kapcsolatokat kialakítani nagyon nehéz.
Fotó: Haáz Vince
„Ha állandóan költözöm, a szomszédaim változnak, nehéz kialakítani bizalmi, hosszú távú kapcsolatokat, olyan kapcsolatokat, hogy merjek hozzászólni vagy egyáltalán akarjak részt venni az ő életében” – magyarázta Román Mónika. Aki arra is felhívta a figyelmet, hogy míg régen akár a gyereket is rábíztuk a szomszédra – tulajdonképpen a hagyományos közösségek mintájára, ahol az „egész falu nevelte a gyereket” – , ez ma már szinte elképzelhetetlen, nagyon keveseknek van lehetősége erős bizalmi kapcsolatokat kialakítani.
A szakember azt is kifejtette, hogy
„Én úgy gondolom, hogy fogadjuk el a természetes igényeinket. Tehát ha szükségünk van arra, hogy biztonságban érezzük magunkat, és ehhez tartanunk kell a kapcsolatot a szomszéddal, akkor tegyük. Ha engem érdekel, hogy miért van nála olyan világosság, vagy miért nem volt egy hétig világosság, akkor merjünk rákérdezni, vegyük a bátorságot, és szólítsuk meg, ha erre igényünk van, mert ez egy természetes belső igény. És ne helyezzük előbbre a modern íratlan szabályokat, miszerint ha idegenként hozzá szólok valakihez, akkor esetleg megijesztem, vagy tolakodásnak vélheti. Csináljam úgy, hogy az ne legyen tolakodó, ne érezze tolakodásnak” – fogalmazta meg tanácsait Román Mónika.
Fotó: Haáz Vince
„Tehát nem az lesz, hogy akkor egész nap a szomszédban ülök és pletykálok, vagy a kapu elé ülök ki és ott beszélgetek, hanem esetleg ráírok előbb chaten, és megkérdezem, nincs-e kedve átjönni. Szerintem ha valaki megtapasztalta, hogy milyen az élő kapcsolat, ha úgy érzi, hogy az jobb neki, mint az online, akkor engedjen a saját belső igényeinek. Higgye el, hogy ez így jobb, és nemcsak neki, hanem a másiknak is” – hangsúlyozta lapunknak az emberi kapcsolatokról Román Mónika kolozsvári pszichológus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Harmincnapos előzetes letartóztatásba került egy 45 éves maroscsügedi férfi, aki egy gyulafehérvári szupermarketből egy üveg szeszes italt lopott, majd menekülés közben a bolt egyik alkalmazottját bántalmazta.
Zsarolás vádjával vettek őrizetbe egy Maros megyei fiatalembert, aki pénzt követelt és kapott egy balavásári férfitól azért, hogy ne gyújtsa fel a lakását.
Őrizetbe vette a rendőrség annak a temesvári óvodának az igazgatóját, ahol hétfő délelőtt az udvaron található dísztóban vízbe fulladt egy másfél éves gyermek.
Szeptember 6-án és 7-én 36. alkalommal rendezik meg a Petőfi-emlékünnepet Koltón. Az idei rendezvény fő eseménye Jókai Mór szobrának a leleplezése lesz.
Az aradi önkormányzat több tucat kerékpárlopási kísérlet miatt tett feljelentést a rendőrségen, miután az újonnan bevezetett közösségi kölcsönző rendszerből sorra tűntek el a kétkerekű járművek.
Nem idegengyűlölő indítékkal támadtak a múlt héten Kolozsváron két ázsiai férfira az elkövetők ügyvédje szerint. A súlyosan bántalmazott vendégmunkás kómában fekszik, az agresszorok egyikét előzetes letartóztatásba helyezték.
Elismerő bejegyzésben fejezte ki büszkeségét önkéntes kollégája iránt a Maros megyei hegyimentő szolgálat a vasárnapi gyerővásárhelyi buszbalesetet követően.
Egy férfit 30 napos előzetes letartóztatásba helyeztek Kolozsváron, miután megtámadott egy bangladesi vendégmunkást, akit az illető többször megütött egy fadarabbal. Az áldozat kómában fekszik a kórházban.
Hétfő reggel közúti balesetben lelte halálát egy 22 éves szatmárnémeti sofőr, aki átsodródva a szemközti forgalmi sávba, a Bihar megyei Nagybáród településen frontálisan ütközött egy szabályosan közlekedő haszongépjárművel.
Tűz ütött ki hétfő reggel a szászsebesi Kronospan feldolgozó üzemnél, többen megsérültek. A lángok eloltásában a környező megyék tűzoltói is részt vesznek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!