Darányi János szobra a Csiky Gergely Főgimnáziumhoz tartozó magyar református bölcsőde udvarán várja a felállítást
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Megkezdődtek az első konkrét lépések Darányi János, a 19. századi Arad néhai főorvosa mellszobrának újraállítására. Az évtizedeken át elveszettnek hitt Darányi János-szobor két évvel ezelőtt került elő a múzeum raktárából, s a minap született döntés értelmében az Arad Megyei Sürgősségi Kórház udvarán kap helyet, a megyei önkormányzat, a múzeum, a közegészségügyi intézmény és az aradi Kölcsey Egyesület együttműködése eredményeként.
2025. október 30., 13:592025. október 30., 13:59
Júliusban beszámoltunk arról, hogy elkészült a Darányi János-szobor talapzata, és a két évvel ezelőtt a megyei múzeum raktárából „kiszabadított” mellszoborral együtt a Csiky Gergely Főgimnázium bölcsődéjének udvarán várja, hogy amint a szükséges jóváhagyások megszületnek, felállíthassák. Akkoriban az volt még a terv, hogy a felújítás alatt álló régi városi kórház udvarán helyezik el a szobrot, ami közterületnek számít ugyan, de mégis csak egy zárt tér, ekként védelmet nyújt az emlékműnek, ám az Arad megyei tanács keddi közleménye szerint az alkotást végül a Megyei Sürgősségi Kórház udvarán, az adminisztratív székház közelében avatják majd fel.
Többek között azt is közölték:
Az andezit tömbből faragott posztamenst csütörtök kora délután elhelyezték a magyar református bölcsőde udvarán, ahol átmenetileg a néhai főorvos elveszettnek hitt mellszobrát is őrzik.
A néhai főorvos szobra azzal is kötődik Aradhoz, hogy Tóth András szobrászművész keze munkája, aki nem más, mint a magyar líra legelégikusabb költőjének, az Aradon született Tóth Árpádnak az édesapja.
Darányi János a Heves megyei Andornakon született 1819. július 6-án, és Aradon hunyt el 1889. május 12-én. Tanulmányait Pesten, Miskolcon és Egerben végezte, azután Bécsben képezte magát. Az 1848-as szabadságharcban eleinte a 49. honvédzászlóalj főorvosa, végül a komáromi összes kórházak igazgató főorvosa volt. 1858-ban Arad főorvosa lett, 1860-ban a megyei kórház igazgató főorvosa is volt, majd 1861-től 1881. március végéig az általa alapított és róla elnevezett magánkórházat vezette. 1883-ban a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki.
ami ma a Török Zsolt-park nevet viseli (a volt Gyermekpark), de 1934-ben lebontották, és azóta a múzeumnak és a filharmóniának is otthont adó Kultúrpalota alagsorában tárolták. Sokáig azt hitték, hogy elveszett, de 2023 őszén, a Kultúrpalota felújításakor – Csiky Gergely és Fábián Gábor eredeti mellszobraival együtt – ez is előkerült.
A Darányi-szobor eredeti helyén
Fotó: szoborlap.hu
Péró Tamás, az RMDSZ Arad megyei szervezetének ügyvezető elnöke, a megyei önkormányzat jelenlegi alelnöke (akkor még csak közgyűlési tag) kezdeményezésére a múzeum a magyar közösségnek adományozta az alkotásokat, amelyek közül a drámaíró Csiky Gergely szobrát a róla elnevezett magyar főgimnázium udvarán állították fel, a Fábián Gábor néhai református főgondnok, író, műfordító és országgyűlési képviselő szobrát a református esperesi hivatal vagy a belvárosi egyházközség parókiájának udvarán fogják majd elhelyezni.
– mondta a Krónikának a Péró Tamás, aki elégedettségének adott hangot, hogy egyre több magyar vonatkozású műalkotás kerül vissza köztérre Aradon, még ha nem is mind az eredeti helyére.
„Büszkék lehetnek erre a magyarok. De emellett épp olyan fontos, hogy ne csak elmenjünk ezen értékek mellett, hanem látogassuk, népszerűsítsük, ajánljuk másoknak is. Fontos az ereklyemúzeum vagy a magyar képtár látogatása is.
Az én szüleimnek nem adatott meg, hogy ezeket láthassák, de az én fiamnak, a mi gyermekeinknek már természetes dolog, hogy a Szabadság-szobor áll, és ezek az szobrok is a helyükre kerülnek. Nem minden esetben vannak tisztában, hogy e mögött mennyi munka van, de nem is szükséges ez, hiszen a magyar közösség választott tisztségviselőinek mindenkori feladata, hogy ezt a munkát elvégezzék” – mondta.
Péró Tamás (jobbról) a Darányi János-szobor talapzatának júliusi átvételekor
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A szobor egykori talapzata nincs már meg, ezért az aradi magyarság szervezetei újat rendeltek. A két darabból álló aljzatot a csíkszeredai Dóczy Gránit kőfaragó műhelyben készítették, mintegy másfél méter magas, hozzávetőleg 1200 kilogramm, és vulkanikus eredetű kőzetből, andezitből faragták-csiszolták ki. A cég saját bányájából származik, felirata román és magyar nyelvű:
A negyedik generációs kőfaragó műhely vezetője, Dóczy Ildikó júliusban, amikor a talapzatot elhozták Aradra, a Krónikának elmondta: hosszú évekre nyúlik vissza az együttműködés az aradi magyar közösséggel. „Az első felkérés még a Szabadság-szobor újraállításának idejében érkezett, akkor édesapám, néhai Dóczy András kőfaragó vezette a műhelyt, és őt kérték meg, hogy a szobor oszlopocskáit és a talapzat néhány hiányzó elemét pótolja. Az új Fábián Gábor-szobor talapzatát is mi készítettük (ezt 2008-ban állították fel a református templom előtt, abban a hitben, hogy a régi szobor már nem kerülhet elő – szerk. megj.), azután Csiky Gergely mellszobrának a talapzatát is tőlünk rendelték” – magyarázta a cégvezető, akinek nemcsak apja, hanem nagyapja és dédapja is kőfaragó volt.
Darányi János szobrának talapzata is elkészült már
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A műhelynek sok ipari megrendelése van, többek között lépcsőburkolatokat vagy ablakpárkányokat készítenek, de a művészeti jellegű munkáknak örvendenek igazán.
Az egykori aradi magyar köztéri alkotások közül Darányi János szobrát „az utolsó még vissza nem került” szobornak nevezik, leszámítva a Kossuth-szobrot, amelynek a sorsáról semmit sem tudnak. Helytörténészek, magyar közösségi vezetők azonban remélik, ha a város valóban átveheti majd a hadseregtől a várat, annak sáncaiban vagy katakombáiban megtalálják az első világháború után az új román hatalom által az Arad főteréről eltávolított Kossuth-szobrot is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!