A Korond-patak a parajdi sóbányából hozott víznek a Kis-Küküllőbe való beömlése fölött
Fotó: Máthé István
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Szakértők szerint bekövetkezett az, amit sejteni lehetett: gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban a parajdi baleset következtében. Teljes terjedelmében közöljük a kutatók megállapításait.
2025. június 20., 17:562025. június 20., 17:56
2025. június 20., 18:012025. június 20., 18:01
Helyszíni terepszemlét, illetve elektromos vezetőképességi méréseket végeztünk 2025. június 19-én (csütörtökön) a Korond-pataknál és a Kis-Küküllő Parajd alatti, illetve Sóvárad fölötti részén, ugyanazokon a pontokon, ahol egy héttel korábban is vizsgálódtunk. Alsósófalva bejáratánál a hídnál, a Korond-patak vize ezúttal kristálytiszta volt, vezetőképessége kissé magasabb (1,0 mS/cm), mint az egy héttel ezelőtt mért érték (0,6 mS/cm).
A parajdi Sószoros alatt, a Kis-Küküllővel való összefolyás előtt a Korond-patak vizében 95 mS/cm vezetőképességet mértünk, ami kicsivel alacsonyabb, mint az egy héttel korábbi érték (114 mS/cm). Az állami hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt egy hétben az átszivattyúzásnak köszönhetően csökkent a Korond-patak sótartalma. Ugyanakkor június 19-én, azaz a mérésünk napján, a kora hajnali órákban az újabb bányabeszakadásoknak köszönhetően ismét jelentősebb tömény sósvíz jutott a patakba, ami magyarázza a magas vezetőképességi értékeket.
Elpusztult rovarok a Kis-Küküllő part menti zónájában, Sóvárad felett
Fotó: Máthé István
Az összefolyás előtt a Kis-Küküllő vizének vezetőképesége mindössze 0,5 mS/cm volt, amely érték 190-szer alacsonyabb a pár méterrel arrébb folyó Korond-patakhoz viszonyítva. Az utolsó vizsgálati pontunk a Kis-Küküllő Sóvárad fölötti részén volt, a Szováta-patak beömlésétől kb. 1,5 kilométerrel lentebb. Itt a vezetőképességmérő 17 mS/cm értéket mutatott, amely érték kicsit kisebb, mint egy héttel korábban (21,5 mS/cm). Amint akkor is, minden bizonnyal most is kiköpte volna a ló a továbbra is nagyon magas sótartalmú „itatóvizet”.
Akárcsak június 12-én, most is megfigyelhető volt néhány tucat kisebb méretű elpusztult hal a partmenti zónában, igaz ezúttal nem friss, hanem már előrehaladottabb bomlási fázisban voltak. Ami újdonság volt, hogy ezúttal a partmenti zónában átlátszóbb volt a víz, és így tetten érhető volt az a pusztulás, amelynek bekövetkeztét sejteni lehetett: több száz rovar (így például kérészék, tegzesek, álkérészek) és más gerinctelen állat (pl. bolharákok, csigák, kevéssertéjű férgek) tetemei hevertek, illetve lassan sodródtak lefelé a partmenti sekélyebb mederrészekben.
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
További részletes vizsgálatokra és szakemberek bevonására lenne szükség annak megállapítására, hogy meddig terjed ki és hol milyen mértékű ez a pusztulás az alsóbb szakaszokon. Tulajdonképpen nem is tudjuk, hogy pontosan milyen közösség is pusztult el, minderről csak sejtésünk lehet, hiszen a legutóbbi publikált adatok a Kis-Küküllő makrogerinctelen faunájára nézve 2005-ből származnak és ezek is szórványosak. Ezen vizsgálatokból tudjuk például, hogy a Kis-Küküllő Szováta környéki szakaszán, illetve alább is, megtalálható az aljzat köveire tapadó
A felsősófalvi hídnál június 19-én 10 cm-es volt a Korond-patak vízállása, a támfal fémhálójába szorult ágak alapján (piros vonallal jelölve) kikövetkeztethető, hogy a legnagyobb áradáskor a vízszint meghaladhatta a kihelyezett lapvízmérce felső határát, azaz a 250 cm-t
Fotó: Máthé István
A Kis-Küküllő jelenlegi, a magas sótartalom által érintett szakaszára vonatkozóan korábban leközölt fajok döntő többsége az érzékenyebb, úgynevezett indikátorfajok közé sorolhatóak, vagyis ha ezek megélnek egy adott folyószakaszon, akkor bizonyosan még jóval több, kevésbé érzékeny faj képviselőinek is ott kellett volna még lenniük, még ha nem is vizsgálták kellő részletességgel őket. Ezek az indikátorfajok a viszonylag állandó környezetnek tekinthető hegyvidéki vízfolyásokhoz alkalmazkodtak, a környezeti változásokra – akár csak az oldott oxigén tartalom csökkenésére is – igen érzékenyen reagálnak. A mostani drasztikus sókoncentráció emelkedés teljesen felborította az egyedek só-víz háztartását, a vékony kültakarójuk biztosan nem tudta megakadályozni a víz kiáramlását, élettani értelemben gyakorlatilag kiszáradtak a vízben.
Hogy mikor fog a vízi makrogerinctelen közösség részlegesen vagy teljes mértékben regenerálódni, azt még korai találgatni, hiszen a pusztulás mértékét sem ismerjük pontosan. A parajdi bányaszerencsétlenség által nem érintett felsőbb szakaszokról, a betorkolló befolyókból minden bizonnyal jelenleg is folyamatosan sodródnak le makrogerinctelenek. Addig azonban amíg nem csökken jelentősen a víz sótartalma, sajnos ezeknek az újonnan érkezőknek sincs nagy esélyük a túlélésre.
A Kis-Küküllőben idegenhonos tömzsi hólyagcsiga (Physella acuta) faj teteme
Fotó: Zsigmond Andrea Rebeka
Ugyanakkor amint a helyzet normalizálódik, a betelepedés sodródással illetve a röpképes fajok esetében berepüléssel, egyre sikeresebb lehet. Alvízi irányból is meg fog kezdődni a migráció, bár ez jóval lassabb folyamat lesz a röpképtelen fajok esetében, hiszen ebből az irányból az árral szembeni aktív vándorlással történik a benépesülés.
Így például a vízi makrogerinctelenek a halak és sok más gerinces állat fontos táplálékbázisát jelentik. Egy ragadozó állat nem lesz képes visszatelepedni a folyóba a taplálékfaunája nélkül, még ha azt a víz minősége lehetővé is tenné. Várhatóan a teljes regenerálódás csak lépcsőzetesen, éveken, akár évtizedeken keresztül fog megtörténni.
A Kis-Küküllő és a Korond-patak összefolyása. Látható különbség
Fotó: Máthé István
Minden bizonnyal a jelenleg is zajló pusztulás pontos dokumentálása mellett fontos lenne a jövőben a vízi élőlényegyüttesek, így a fajgazdag makrogerinctelen faunát is nyomon követni, monitorozni, és szükség esetén segíteni a működőképes fajegyüttesek újbóli létrejöttét.
Dr. Máthé István – mikrobiológus, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
Dr. Zsigmond Andrea-Rebeka – kémikus, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
Dr. Málnás Kristóf – rovarász, Horizont Természtvédelmi és Tudományos Egyesület
Nincsenek élő halak a parajdi bányakatasztrófa miatt megnövekedett sótartalmú Kis-Küküllő szennyezett szakaszán, és hódelhullást is tapasztaltak az elmúlt napokban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kolozsvári nemzetközi repülőtér lesz az első Romániában, amely feloldja a kézipoggyászban szállítható folyadékokra vonatkozó korlátozásokat.
Szóbeli és fizikai agresszió ért egy magyar férfit a Kolozsvár közeli Szászfenesen amiatt, hogy a feleségével anyanyelvén beszélt egy zöldségesben. Az áldozat a Krónikának elmondta, nem tett feljelentést az incidensről, mert „nem hiányzik neki a cirkusz”.
Idén korábban kezdődött a „parlagfűszezon”, és ezzel együtt a légúti panaszokkal küzdő betegek száma is megugrott Aradon.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba került egy 45 éves maroscsügedi férfi, aki egy gyulafehérvári szupermarketből egy üveg szeszes italt lopott, majd menekülés közben a bolt egyik alkalmazottját bántalmazta.
Zsarolás vádjával vettek őrizetbe egy Maros megyei fiatalembert, aki pénzt követelt és kapott egy balavásári férfitól azért, hogy ne gyújtsa fel a lakását.
Őrizetbe vette a rendőrség annak a temesvári óvodának az igazgatóját, ahol hétfő délelőtt az udvaron található dísztóban vízbe fulladt egy másfél éves gyermek.
Szeptember 6-án és 7-én 36. alkalommal rendezik meg a Petőfi-emlékünnepet Koltón. Az idei rendezvény fő eseménye Jókai Mór szobrának a leleplezése lesz.
Az aradi önkormányzat több tucat kerékpárlopási kísérlet miatt tett feljelentést a rendőrségen, miután az újonnan bevezetett közösségi kölcsönző rendszerből sorra tűntek el a kétkerekű járművek.
Nem idegengyűlölő indítékkal támadtak a múlt héten Kolozsváron két ázsiai férfira az elkövetők ügyvédje szerint. A súlyosan bántalmazott vendégmunkás kómában fekszik, az agresszorok egyikét előzetes letartóztatásba helyezték.
Elismerő bejegyzésben fejezte ki büszkeségét önkéntes kollégája iránt a Maros megyei hegyimentő szolgálat a vasárnapi gyerővásárhelyi buszbalesetet követően.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!