
Nincsenek már élő halak a Kis-Küküllőben
Fotó: Maros megyei prefektúra
Nincsenek élő halak a parajdi bányakatasztrófa miatt megnövekedett sótartalmú Kis-Küküllő szennyezett szakaszán, és hódelhullást is tapasztaltak az elmúlt napokban.
2025. június 19., 16:582025. június 19., 16:58
2025. június 19., 17:212025. június 19., 17:21
A Maros megyei prefektusi hivatal csütörtöki közleménye szerint a környezetvédelmi ügynökség, valamint a környezetőrség Maros megyei kirendeltségei a Maros megyei vadász- és sporthorgász-egyesülettel közösen folytatták a Kis-Küküllő szennyezett szakaszának monitorozását a Küsmöd-patak torkolata és a Bözödi-tó között.
– közölték az Agerpres szerint. Hozzátették, a folyóparti növényzet egyelőre nem mutatja mérgezés jeleit, de a sóval való tartós szennyezés súlyosan károsíthatja azt is. Emellett hódelhullásokat is jelentettek, naponta újabb esetekkel. „A természetes regeneráció csak a Kis-Küküllő mellékfolyóiban képzelhető el, ezek azonban kevés vizet szállítanak, főként a nyári időszakban, Erdőszentgyörgy fölött. Ez is csak akkor lehetséges, ha a szennyezés teljesen megszűnik” – magyarázták a szakértők.
A közleményben emlékeztettek, hogy június 14-én körülbelül 200 kilogramm halat helyeztek át ezekbe a mellékfolyókba, és azóta megfigyelés alatt tartják őket. A Maros Vízügyi Igazgatóság a megye területén négy ponton, naponta kétszer méri a Kis-Küküllő vízminőségét.
A dicsőszentmártoni víztisztító állomás működése továbbra is szünetel, így Dicsőszentmártonban és a hozzá tartozó településeken, valamint Ádámos, Szászbogács és Vámosgálfalva községben nincs vezetékes víz.
„Gyulakután is zárva maradt a Kis-Küküllő folyóból történő nyersvíz-benyerés, mivel itt is magas sótartalmat (6 órakor 2850 mg/l) mértek. Jelenleg az ivóvízüzemet tartálykocsik látják el nyersvízzel” – derül ki a tájékoztatásból.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség a Temes, Bukarest-Ilfov, Szilágy, Szeben, Máramaros, Bihar, Brassó, Suceava és Neamț megyei katasztrófavédelem segítségével az elmúlt 24 órában összesen 1 225 500 liter vizet osztott szét, ebből 581 000 liter ivóvíz, 567 000 liter háztartási víz, 77 000 liter állatok itatására szánt víz.
Az Aquaserv vízszolgáltató vállalat az elmúlt 24 órában 62 000 liter ivóvizet szállított a maroscsapói vízüzemből. Jelenleg 73 ivóvízelosztó pont működik, számuk az igények függvényében folyamatosan változik – közölte a prefektusi hivatal.
Ugyanakkor Hargita megye prefektusa csütörtökön arról tájékoztatott,
Petres Sándor az Agerpres szerint elmondta, hogy a település lakóinak biztonsága szempontjából a helyzet változatlan, a veszélyeztetett környék lakosságának evakuálása továbbra is érvényben marad. Közlése szerint a beszakadások mellett az is növeli a Korond-patak vizének sótartalmát, hogy továbbra is édesvíz jut be a sóval szennyezett területre. Ezt további szivattyúk bevetésével próbálják megakadályozni – magyarázta.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) műszaki igazgatója, Luci Ervin a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a reggeli órákban nőtt a Korond-patak vizének sótartalma, de hozzátette, hogy a koncentráció azóta folyamatosan csökken. Közölte, hogy a magas sótartalmú víz első hulláma a Marosban már elérte Soborsint, és a román hatóságok dolgoznak azon, hogy ne jusson át Magyarországra.
A gazdasági minisztérium államtitkára, Bogdan Ștețco a sajtótájékoztatón elmondta, hogy hamarosan elkezdik a bányakatasztrófa miatt károsult vállalkozások támogatási kérelmeinek átvételét.
Eközben – amint arról beszámoltunk – csekély mértékű, évi néhány milliméteres felszínmozgásokat mutatnak a Parajd térségére vonatkozó mozgásvizsgálatok – derül ki a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatóinak legfrissebb jelentéséből. Ugyanakkor a parajdi Dózsa-bánya környezetében enyhe süllyedést és/vagy kelet felé történő elmozdulást figyeltek meg.

Csekély mértékű, évi néhány milliméteres felszínmozgásokat mutatnak a Parajd térségére vonatkozó mozgásvizsgálatok – derül ki a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatóinak legfrissebb jelentéséből.

A Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet kutatói hallgatók bevonásával követték a hétvégén a Korond-patak felől érkező sós víz levonulását a Maros magyarországi és a Tisza szegedi szakaszán.

A parajdi sóbánya tárnáit elárasztó víz hamarosan telítődik sóval – jelentette ki szerdai parajdi sajtótájékoztatóján Nicolae Sebastian Șoltuz, a Salrom beruházási igazgatója.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
szóljon hozzá!