Az elhagyatott csicsókeresztúri Torma-kúria, amikor még tetővel rendelkezett
Fotó: Műemlékem.hu
Csaknem fél évezredes múlttal rendelkező, az első magyar régésznőhöz köthető erdélyi kúria menekül meg a teljes pusztulástól: a csicsókeresztúri Torma-udvarház új román tulajdonosai boutique szállodává varázsolnák a gazdag történelemmel bíró, ám ma már tetővel sem rendelkező műemléket. Érdekesség, hogy a skandináviai magyarok a helyi szórványközösség számára szerették volna megmenteni a Beszterce-Naszód megyei ingatlant, amelyet már az OLX apróhirdetési portálon is eladásra kínált egy korábbi tulajdonos.
2023. december 14., 09:452023. december 14., 09:45
Úgynevezett boutique szállodát készül kialakítani az új tulajdonos a szörnyű állapotba került, de a jelek szerint az utolsó pillanatban megmentett csicsókeresztúri Torma-kúriában – legalábbis abból, ami megmaradt belőle. A Beszterce-Naszód megyei műemlék – amelynek első építési korszakáról egy 1593-as ajtószemöldök tanúskodott – átfogó felújítását, újragondolását egymillió lejből tervezi a besztercei Drecșan házaspár, amely többek között borospincét nyitna és 150 fő befogadására alkalmas rendezvénytermet létesítene az épületben – számolt be a Bistritabusiness.ro portál. A korszerűsítési-újjáépítési terveket októberben nyújtották be a megyei művelődési igazgatósághoz.
Az udvaron 30 parkolóhelyet létesítenek, a zöldövezet pedig 71 százalékot tesz majd ki az összesen 11 510 négyzetméteres telken. A felújítási munkálatok a rajttól számítva 36 hónapot tartanak. A korszerűsítés után a tulajdonosok úgynevezett boutique szállodát nyitnának az épületben: ezzel a megnevezéssel a kis méretű, egyedi stílusú, a vendégek igényeire kiemelt figyelmet fordító hoteleket illetik.
Mindez hihetetlen megújulásként, valódi „feltámadásként” élhetik meg azok, akik ismerik a Bethlentől 11 kilométerre nyugatra, Dés irányában fekvő csicsókeresztúri Torma-kúria jelenlegi állapotát, illetve hányattatott közelmúltbeli sorsát.
Archív felvétel a régi szép időkből
Fotó: Híradó.smosz.org
A Kastélyerdélyben.ro portál ismertetése szerint az 1553-as a tordai országgyűlés arra kérte Ferdinánd királyt, hogy a törökök elől Erdélybe menekült nemeseknek és rácoknak adja Csicsókeresztúrt és Felőrt (a jelenlegi községközpont). A korábban a Partiumban birtokos Torma család keresztúri birtoklásának kezdetei is minden valószínűség szerint ehhez az időszakhoz kötődnek, és a török hódoltság fenyegetésével lehetnek összefüggésben.
Az első építő (1593) Torma Kristóf, miután egy évtizeddel korábban testvérével megosztozott a családi birtokon. Az épület bővítésére kerülhetett sor a szintén Kristóf nevet viselő fia idejében, az 1627-es esztendőben. Az őseitől örökölt udvarházat a katonai pályát befutó Torma József építteti át 1782-ben. Az épület klasszicista jellegű megjelenését egy 19. század közepi, nagyobb arányú beavatkozás során nyerte. Ennek az átépítésnek az eredményei a pillérekre támaszkodó klasszicista portikuszok, és a két világháború közti időszak fényképein még látható pannós homlokzattagolás.
A történeti források szerint a településen állt még egy másik Torma-udvarház is, amelynek jelenleg helye is azonosítatlan. Ez a család másik ágának birtokában volt, amelyhez a család történetének két leghíresebb tagja, az erdélyi régészeti kutatások megalapozásában meghatározó szerepet játszó Torma Károly és húga, Zsófia is tartozott. Torma Károly csicsókeresztúri udvarházát a hozzá tartozó birtokokkal együtt 1877-ben a naszódi iskolaalapnak adta el.
A mai valóság
Fotó: Híradó.smosz.org
Az Ilosva patak közvetlen közelében fekvő nagyméretű tömbtelek belsejében – ma már alig-alig – álló udvarház eredeti alaprajzi rendszerét jelentős mértékben átalakították az elmúlt fél évszázad változó funkciói, pincéinek szerkezete azonban beszédesen őrzi építéstörténetének lenyomatát – olvasható a Kastélyerdélyben.ro portálon.
Bő egy évtizeddel ezelőtt a Kastély Erdélyben mozgalom által szervezett, 22 nap alatt a kastélyok körül nevű tanulmányutak egyike a csicsókeresztúri Torma-kúriába vezetett.
A 2012. decemberi keltezésű beszámoló szerint az építmény egykori díszítéseiből akkor már semmit sem lehetett látni, csupán az ívelt ablakok utaltak arra, hogy az egyszerű ház régebbi, mint ahogy az első látásra tűnhet. A nagyteremben levő színpad még a kommunizmus éveit idézte, amikor az épület a falu kultúrotthonaként funkcionált. „Miután a Torma fiúk visszaigényelték, rövid időn belül eladták egy vállalkozónak, aki hamarosan csődbe ment, így a kúriát a hitelező bank foglalta le. Nagy kérdőjel, hogy mi lesz további sorsa” – írták a kúria akkori látogatói.
Közben külföldön is híre ment a jóval szebb időket is megélt műemlék hányattatott sorsának. A Skandináviai Magyarok Kulturális és Tudományos Társasága megpróbált besegíteni a megmentésébe, még idén is gyűjtést hirdetett. A Diaszpóraprojekt.org honlapon is olvasható felhívás szerint „az első magyar régésznő, Dr. Torma Zsófia csicsókeresztúri otthona, a Torma-kúria siralmas állapotba került”. Jelzik, hogy 2016-ban a román tulajdonossal, Pop Mariusszal telefonos egyeztetés történt a kúria áráról – amikor a kúria még rendelkezett tetővel. Akkoriban 250 000 euró volt a meghatározott értékesítési ár.
Fotó: Híradó.smosz.org
„Jelenleg a Torma-kúriát 130 000 euróért árulja a tulajdonos. A rendbehozott kúria Csicsókeresztúron és környékén szolgálhatna a szórványban élő magyarság számára egy fontos találkozási helyszínként, ahol keresztelőkre, a most kedvelt néptáncoktatásra, de vendégművészek előadásaira, cserkészfoglalkozásokra, stb. is fel lehetne használni” – közölték az ötletgazdák. Akik szerint „nagyon sürgős az épület megvásárlása és annak az ottani magyar közösség tulajdonába való átmentése, ezért is cél a gyűjtés népszerűsítése”.
A rohamos állagromlásnak kitett udvarház eladása a tulajdonosnak is sürgős volt – a helyi román sajtó beszámolója szerint még az OLX online apróhirdetési portálra is felkerült. Illetve egy ingatlanközvetítő honlapján még ma is fellelhető a hirdetés, amely már nem aktív, viszont részletes leírást ad az épület állapotáról. Amely amúgy 200 ezer eurós áron szerepel a hirdetésben.
Így a skandináviai magyar segítség a jelek szerint okafogyottá vált. Ettől függetlenül a szervezet a Torma család egyik neves szülöttje, Zsófia „hódolója” maradt, akárcsak más magyar szervezetek a diaszpórában: idén a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület megemlékező rendezvényt szervezett Dr. Torma Zsófia születésének 190. évfordulója alkalmából, az eseményen a Skandináviai Magyarok Kulturális és Tudományos Társaságának képviselői is online előadást tartottak.
Torma Zsófia, az első magyar régésznő Csicsókeresztúron született
Fotó: Kjnt.ro
Torma Zsófia (Csicsókeresztúr, 1832. szeptember 27. – Szászváros, 1899. november 14.) magyar ősrégész, Torma József (1801–1864) történész leánya, Torma Károly (1829–1897) régész, országgyűlési képviselő testvére.
Torma Zsófia életműve a Kriza János Néprajzi Társaság honlapján böngészhető Erdélyi értékek Tárában is fellelhető. A leírás szerint a régésznő akkor kezdte el tevékenységét, amikor a tudományok még csak bontogatták szárnyaikat. Tudományos munkája, valamint az a tény, hogy külön császári engedéllyel kaphatta meg a doktori rangját, az első nők közé emeli, akik kimagasló tudományos kutatásokat folytattak. A régésznő elsőnek tárta fel az újkőkori Tordosi kultúrát, mely őskori lelőhelyet húszéves, folyamatos kitartással vizsgált.
Neki tulajdonítható az első európai írásbeliség megjelenésére vonatkozó felfedezés, azáltal, hogy 6-7000 éves írásjegyes cserépedényeket tanulmányozott. Dr. Torma Zsófia már 1879-ben kimutatta, hogy kapcsolat van a tordosi jelek és az asszír–babilóniai írásbeliség között. Abban az időben a leleteiben szereplő rovásjegyekre hívta fel a figyelmet, rávilágítva az ősi székely-magyar rovás jegyeire (például az „ny, zs, t és c” betűkre).
– olvasható a leírásban, mely szerint régészeti leletei alapján Torma Zsófia hasonlóságokat állapított meg a Kárpát-medence és Mezopotámia korai kultúrái között. Felterjesztői szerint eltűnt főművének – „Dáczia a római foglalás előtt” – felkutatása „becsületbeli feladatunk”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!