
Fotó: RMDSZ
A román legfelsőbb bíróság csütörtökön jogerősen felmentette Markó Attilát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) korábbi szakpolitikusát a korrupciós vádak alól az ellene folyó egyik perben.
2022. július 21., 17:372022. július 21., 17:37
2022. július 21., 18:402022. július 21., 18:40
Az ítélet kivonatát a bíróság honlapján tették közzé. A bírói tanács elutasította a korrupcióellenes román ügyészség (DNA) fellebbezését a vádlottak többségét felmentő korábbi ítélet ellen.
Markó Attilát és az egykor államosított ingatlanok restitúciós kérelmeit elbíráló bizottság többi tagját azzal vádolta a DNA, hogy 128 millió euró értékű kártérítést szavaztak meg Horia Simu üzletembernek egy ingatlanért, mely az ügyészség szerint valójában csak 58 millió eurót ért, így az államot 70 millió euróval megkárosították.
Markó Attila az egyik közösségi portálon reagált az ítéletre. „Hosszú évek óta viszem ezeknek a képtelen pereknek a terhét. Sokáig úgy tűnt, a román igazságszolgáltatás titkosszolgálati függősége olyan mély gyökerű, hogy az igazság kiderítése helyett a parancsok teljesítése vezérli a rendszert. Ez az elhíresült titkos protokollumok megsemmisítése óta megváltozott, és talán a jog lassan visszaveszi az uralmat a parancsok felett” – írta az egykori jogász-politikus. Markó Attila megköszönte mindenkinek, aki vele együtt drukkolt az igazság végső győzelméért.
Az RMDSZ egykori jogász-politikusa Magyarországra menekült azt követően, hogy öt más restitúciós, illetve kártérítési ügyben is vádat emelt az ügyészség ellene. Az ügyészség a kártérítési bizottság valamennyi tagját megvádolta, mert úgy vélte, hogy a megrendelt szakértői jelentés alapján indokolatlanul nagy összegű kártérítést ítéltek meg egyes államosított ingatlanokért.
Az öt ügy közül egyben ejtették a Markó Attila elleni vádat, miután a jogász-politikus bizonyította, hogy nem is volt jelen azon a bizottsági ülésen, amelyen a vitatott döntés született. Egy másik ügyben a bíróság visszaküldte a DNA-nak a dossziét, és az ügyészség végül ejtette az ügyet.
A harmadik ügyben a legfelsőbb bíróság jogerősen felmentette a bizottság tagjait. Indoklásában ahhoz hasonlította a felértékelési ügyet, mint amikor a bíróság kér bizonyos (orvosi, építésügyi, patológiai) ügyekben szakvéleményt, mert az adott kérdés nem a szakterülete. Úgy vélte: ezeket a szakvéleményeket akárcsak a bíróság, úgy a kártérítési bizottság sem bírálhatta felül.
Egy további hasonló perben az első fokon eljáró bíróság elmarasztalta Markó Attilát és a bizottság tagjait. A fellebbezés után ebben az ügyben is a legfelsőbb bíróság hoz jogerős ítéletet.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Egyre nagyobb gondot jelent az aszály szilágysági Varsolcon is. Bár a községben egyelőre nincs vízkorlátozás, a zöldségtermesztésből, faiskolákból és szőlőművelésből élő helyi gazdák attól tartanak, hogy bevételeik a termelés költségeit sem fedezik.
Bár Romániában a módszer még gyerekcipőben jár, európai szinten a szerves hulladékból nyert energia már széles körben elterjedt. Temesváron is elkezdték a piacokon összegyűlő romló élelmiszerhulladékot villamos árammá alakítani.
szóljon hozzá!