
Fotó: BBTE/Magyar nyelv és irodalom szak
A bukaresti legfelsőbb bíróság jogerősen elutasította az egykori kolozsvári Marianum katolikus leánynevelő intézet épületeinek a visszaszolgáltatását.
2021. november 11., 12:532021. november 11., 12:53
2021. november 11., 13:452021. november 11., 13:45
A szerdán kimondott ítélet kivonatát csütörtökön tették közzé a legfelsőbb bíróság honlapján. A bíróság megalapozatlannak találta és elutasította a kolozsvári Szent Mihály római katolikus plébánia fellebbezését az elsőfokú hasonló ítélet ellen.
Amint a plébánia az első fokú ítélet után közölte: a római katolikus egyház által alapított kolozsvári leánynevelő intézet központi épülete 1910-11-ben épült, Majláth Gusztáv Károly püspök szentelte fel 1911. december 10-én. A Marianumot a világháború alatt és az impériumváltás után is bővítette az egyház, így az erdélyi magyar közösség egyik legfontosabb iskolájává vált. Az 1948-as államosítás előtt az épületegyüttesben elemi és polgári leányiskola, kereskedelmi iskola, leánygimnázium, tanítóképző, tanárképző intézet és zeneiskola is működött.
Fotó: Archív
A Marianum épületeibe az államosítás után a magyar tannyelvű Bolyai Egyetem költözött be, majd az önálló magyar egyetem 1959-es beolvasztása után ezeket a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) használta.
A rendszerváltás után Románia törvényben vállalta, hogy visszaszolgáltatja a kommunista diktatúra idején államosított egyházi javakat. A bukaresti restitúciós bizottság azonban 2017 augusztusában elutasította a Marianum visszaszolgáltatási kérését. A határozatot az egyház megtámadta a bíróságon, ám keresetét az első fokon eljáró Gyulafehérvári Táblabíróság 2018 májusában elutasította. A legfelsőbb bíróság szerdán a 2018-as ítélet elleni fellebbezést utasította el.

A gyulafehérvári ítélőtábla alapfokon elutasította az egykori Marianum épületének kolozsvári visszaszolgáltatását a római katolikus egyház számára. Az egyház fellebbezni fog az ítélet ellen.
„Az ilyen intézkedés egyszerre ellentétes a jogállam és a vallásszabadság elveivel és sérti meg a kisebbségi jogokat” – vélekedett a visszaszolgáltatást elutasító 2018-as ítéletről a kolozsvári Szent Mihály plébánia.
Az embereket a csatádi idősotthonból szállították át, az ott maradottakkal együtt összesen 90 személy elhelyezéséről kellett gondoskodnia a prefektus által összehívott vészhelyzeti bizottságnak.
Orosz Krisztofer Levente, Máramarossziget alpolgármestere a Krónikával közölte, hogy Románia legmodernebb határátkelőhelyét alakítják ki a határfolyónál, és a város hosszú távon gazdasági fellendülést remél a létesítménytől.
A szeméthegy környezetvédelmi veszélyt jelent a folyó és a természetvédelmi területnek számító Csálai-erdő közelében, a rossz hírű környék helyzete egyben rávilágít Arad egyik legnagyobb városrendezési és szociális kihívására.
Több mint ezer személyt evakuáltak csütörtökön Szebenben a környéken terjengő gázszag miatt.
A bukaresti képviselőház szószékéről szólította fel a hatóságokat a sporteseményeken tapasztalható magyarellenesség megfékezésére Miklós Zoltán, aki szerint a román állam bűnrészessé válik, amikor szó nélkül tűri, hogy a magyarokat gyalázzanak.
Az Emberi Jogok Európai Bíráságához (EJEB) fordul az Accept és az ARK Nagyvárad melegjogi szervezet, hogy „igazságot keresnek, miután az LMBTIQ+ közösség által szervezett Nagyvárad Pride felvonulást a helyi hatóságok megakadályozták”.
A gyorshajtók kiszűrésére szervezett razziában vett részt, és intézkedés közben, a leállósávban gázolta el egy figyelmetlen sofőr.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
A romániai munkavállalók 2026-ban 17 törvényesen elrendelt munkaszüneti napra számíthatnak, amelyek közül 12 hétköznapra esik, így több alkalommal is kedveznek a hosszú hétvégék és a szabadságtervezés kialakításának.
Nemtetszését fejezte ki Ukrajna bukaresti nagykövetsége, miután kiderült: Kolozsváron pénteken két orosz művész részvételével tartanak koncertet.
szóljon hozzá!