HIRDETÉS

Elutasította a bíróság a kolozsvári Marianum egyházi visszaszolgáltatását

Krónika 2018. július 25., 19:00 utolsó módosítás: 2018. július 25., 19:04

A gyulafehérvári ítélőtábla alapfokon elutasította az egykori Marianum épületének kolozsvári visszaszolgáltatását a római katolikus egyház számára. Az egyház fellebbezni fog az ítélet ellen.

Veres Stelian, a kolozsvári Szent Mihály-templom plébániai kormányzója szerdai közleményében megállapítja, hogy a gyulafehérvári ítélőtábla a restitúcióra vonatkozó román jogi előírások szövegével és szellemével ellentétesen utasította el a Marianum visszaszolgáltatását. Emlékeztet ugyanakkor, hogy július elején ugyancsak a gyulafehérvári ítélőtábla utasította el a Batthyáneum visszaszolgáltatását.

„A határozatban nem vették figyelembe, hogy a Marianum bizonyítottan a római katolikus egyház által alapított, építetett, finanszírozott, működtetett és vezetett intézmény volt, amely az egyház saját szervezetéhez tartozott, tulajdonosa gyakorlatilag a kolozsvári római katolikus egyházközség volt. Valódi jogállamban nem fordulhat elő, hogy az igazságszolgáltatás célja – az állam által korábban elfogadott törvényes rendelkezésekkel is szembefordulva – a kommunista diktatúra államosításainak megerősítése és megőrzése legyen. Az ilyen intézkedés egyszerre ellentétes a jogállam és a vallásszabadság elveivel és sérti meg a kisebbségi jogokat” – szögezi le a plébániai kormányzó.

HIRDETÉS

Veres Stelian közölte, a határozatot ellen felfolyamodással élnek, amelyről a bukaresti legfelsőbb bíróság illetékes dönteni.

A Marianum a római katolikus egyház által alapított kolozsvári leánynevelő intézet volt, ma műemlékként lajstromozott épülete 1910-11-ben, az első világháború előtt készült el, Dr. Hirschler József kolozsvári belvárosi plébános (1874-1936) erőfeszítéseinek köszönhetően. Az épületet 1911. december 10-én szentelte fel Majláth Gusztáv Károly püspök (1864-1940). A Marianumot a világháború alatt és az impériumváltás után is bővítette az egyház. A több létesítményt és célt (elemi és polgári leányiskola, kereskedelmi iskola, leánygimnázium, tanítónőképző, tanárképző intézet, zeneiskola) összefogó oktatási intézmény összerdélyi jelentőségű volt: Erdély legtávolabbi részeiről is érkeztek hallgatók, hogy itt részesüljenek képzésben. A Marianum az erdélyi magyar kisebbség az egyik legfontosabb iskolájává vált. Az egyházi iskolák ebben az időszakban megtartó erőt, hitet, reményt képviseltek. Ezt a szerepet az államosítás megszüntette.

Az 1948. évi 176. törvényrendelet révén az állam a római katolikus egyháztól elvette, államosította az épületet. A kommunista diktatúra vallásellenes intézkedései közé tartozott az egyházak által alapvető céljaik közé sorolt oktatási tevékenység teljes körű felszámolása. Az épületet először a magyar tannyelvű Bolyai Egyetem, majd az önálló Bolyai Egyetem 1959-es megszüntetése óta a Babeș-Bolyai Tudományegyetem használta, jelenleg az egyetem Filológia Kara működök az épületben. Veres Stelian felidézi, hogy a rendszerváltás után Románia törvényben vállalta, hogy a kommunista diktatúra államosításait, mint egyértelmű visszaéléseket orvosolja. Az egyházaktól államosított ingatlanokra vonatkozóan a 2000. évi 94. sürgősségi kormányrendelet, illetve a rendeletet jóváhagyó 2002. évi 501. törvény teremtette meg a restitúció jogi kereteit. A Restitúciós Bizottság 2017. augusztusában a Marianumra vonatkozó visszaszolgáltatási kérést viszont megtagadta. E döntés ellen fordult jogorvoslatért az egyház, bízva az igazságszolgáltatásban és a tisztességes bírósági eljárásban.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS