2012. június 19., 09:442012. június 19., 09:44
A prefektus az elmúlt héten találkozott a gazdákkal, és elmondása szerint annyi problémával szembesítették, hogy már nem is tudta ezeket feljegyezni. A termelők elsősorban a nem lojális konkurenciára panaszkodnak, a külföldről feketén behozott krumpli és vetőmag miatt nem tudják értékesíteni a terményt, ugyanakkor a kistermelőként adózó nagytermelők is tisztességtelen versenytársaik.
A háromszéki gazdák kérik, hogy a mezőgazdasági minisztériumon belül alakítsák meg újra a krumpliügyekkel foglalkozó egyeztetőbizottságot, amely az európai uniós csatlakozás után szünt meg, pedig általa a termelők közvetlen módon vehettek részt az ágazatra vonatkozó stratégiák és jogszabályok kidolgozásában. Ugyanakkor kérik, hogy a krumpli legyen önálló kultúra, mint az EU-ban, és hogy ne negyedévente, hanem évente adózhassanak.
Az államnak támogatnia kellene a vetőmagtermesztését, hiszen az országban hanyatlóban vannak a kísérleti állomások, a termesztők kénytelenek külföldről behozni a jó minőségű vetőmagot. Az apró krumpli nem vetőmagnak való, az a rossz géneket örökíti tovább, de Romániában 2006-hoz viszonyítva 2011-ben 2 257 hektárról 754 hektárra csökkent azoknak a területeknek a nagysága, ahol vetőmagot termesztenek, ez a tendencia Kovászna megyében is tettenérhető, ahol öt év alatt 500 hektárról 159 hektárra esett viszsza a vetőmagra szakosodott területek nagysága, mondta a prefektus.
A termelők ugyanakkor kérik, hogy a kormány fékezze meg az ágazatban az adócsalást, hiszen az importkrumpli 75 százaléka hivatalos dokumentumok nélkül érkezik az országba, ezért a hazai termelők veszteséggel értékesítették a tavalyi termést. A prefektus által megalakított munkacsoportba a kormányhivatal alkalmazottai mellett a mezőgazdasági igazgatóság, a kifizetési ügynökség, a pénzügyi igazgatóság, a pénzügyőrség és a vámhivatal szakemberei vesznek majd részt.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.