Fotó: Pinti Attila
Korábban nem érzékelt módon megnőtt, és legitimmé vált a nyomkövető technológiák szerepe a koronavírus elleni küzdelem során, azonban az effajta felügyeleti rendszerek komoly kockázatokat is jelentenek – hívta fel a figyelmet a 10. Szociológus Napokon Péter László szociológus, egyetemi oktató.
A társadalomkutató online előadásában a koronavírus-felügyeleti kapitalizmusnak a társadalomra gyakorolt lehetséges hatásait vette számba, a társadalmi kontrollról, mint a jelenlegi krízis egyik valószínűsíthető negatív következményéről értekezett.
„Ebben a korban újszerű is. A világ a krízis előtt is nagyon gyors változásban volt – mihez visszatérni?” – fogalmazott. Továbbá elmondta, hogy az embereket ért kollektív trauma következményei is kiszámíthatatlanok, s a központi kormányzatok politikai szándékai sem világosak egyelőre.
– fejtette ki az egyetemi adjunktus. Megemlítette a Naomi Klein kanadai író, társadalmi aktivista által bevezetett sokkdoktrína fogalmát, miszerint a megrázó és nagy felfordulást okozó események – nagy horderejű politikai események, terrorista támadások, természeti csapások – ideális alkalmakat jelentenek egy szűk politikai elitnek és a nagy multinacionális korporációknak, hogy csoport- és gazdasági céljaikat és érdekeiket „észrevétlenül” és szövetségben érvényesítsék.
Nem árt vigyázni a nyomkövető technológiákkal járó veszélyre
Fotó: Pixabay
„Itt most nyugodtan gondolhatunk a jelenlegi rendkívüli helyzetre is, ami olyan globális szintű társadalmi probléma, ami egyelőre feldolgozatlan társadalmi sokkot és kollektív traumát okozott, nem beszélve a rögtön nyomában megjelent, megjelenő gazdasági recesszióról” – mondta Péter László.
– mert olyan helyzet állt elő, amikor a sokktrauma miatt a társadalmi ellenállás alacsony. „Klein szerint mire a társadalom a sokkból magához tér, felocsúdik, a sokkterápia már keserű valóság: a fájdalmas intézkedéseket az elitek már foganatosították, s ezek tartósak” – mutatott rá a szociológus.
A járványhelyzet többek között az egyházi élet digitalizálódását is elősegíti – hívta fel a figyelmet Kiss Dénes szociológus, egyetemi adjunktus Vallási élet kijárási tilalom alatt. Online egyházi szolgáltatások és azok fogadtatása című előadásában.
Az erdélyi történelmi egyházak lelkészei körében megoszlanak a vélemények arról, kell-e élni, és ha igen, milyen mértékben ezzel a lehetőséggel. Arról, hogy a templomi szertartások betiltása után az egyházak hogyan és milyen eredménnyel érték el híveiket a kijárási tilalom alatt, felmérés is készült, de az eredmények még nincsenek feldolgozva, így a kutató főleg esettanulmányok alapján osztotta meg észrevételeit.
Istentisztelet családi körben, a nagyszobában húsvét vasárnapján
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Elmondta, míg korábban az egyházak a nyomtatott sajtóra összpontosítottak, pár éve nyitottak az online sajtó felé, és szórványosan interaktív tartalmakat is gyártottak a Facebookra, Youtube-ra. Utóbbi a válsághelyzetben általános gyakorlattá vált, ami a klérus számára is új helyzetet teremtett, fel kell nőni a feladathoz.
Hatásai egyszerre negatívak és pozitívak: az egyház nehezebben éri el hagyományos közösségét, az idős, vidéki híveket, akiknek nincs internet-hozzáférése, okostelefonja. Ugyanakkor elér olyan közösségeket, melyeket eddig nem tudott, a nagyvárosi szórványt, a nyugati diaszpórát.
Az online misézés másik hatása, hogy lazul a parokiális kötöttség, a világhálón bármelyik prédikációba be lehet csatlakozni, ami eddig nem tapasztalt versenyhelyzetet teremt a papok között, akiknek technikai felkészültsége és hozzáállása sem egyforma, digitalizációpárti és -ellenes vélemények egyaránt fellelhetőek. A jelenlegi helyzet előbbieknek kedvez, és ez a folyamat a továbbiakban is folytatódni fog.
– mondta Kiss Dénes. Az online szertartás ugyanis passzívabb részvételre teremt lehetőséget, a hívek „nézik”, „hallgatják” a misét, istentiszteletet, de kevésbé kapcsolódnak be, mint a fizikai részvételt feltételező templomi szertartásba. Ezáltal a társadalomkutató szerint a vallás „privatizációja” is erősödik, a hívek maguk döntik el, mit és kit néznek, hallgatnak, nő a mozgásterük.
Torzítanak a hatóságok és a média az új típusú koronavírus-járvány kapcsán azzal, hogy abszolút számokat közölnek a viszonyszámok helyett – hívta fel a figyelmet Veres Valér szociológus a 10. Szociológus Napok online kiadásán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás