Fotó: Pinti Attila
Korábban nem érzékelt módon megnőtt, és legitimmé vált a nyomkövető technológiák szerepe a koronavírus elleni küzdelem során, azonban az effajta felügyeleti rendszerek komoly kockázatokat is jelentenek – hívta fel a figyelmet a 10. Szociológus Napokon Péter László szociológus, egyetemi oktató.
A társadalomkutató online előadásában a koronavírus-felügyeleti kapitalizmusnak a társadalomra gyakorolt lehetséges hatásait vette számba, a társadalmi kontrollról, mint a jelenlegi krízis egyik valószínűsíthető negatív következményéről értekezett.
„Ebben a korban újszerű is. A világ a krízis előtt is nagyon gyors változásban volt – mihez visszatérni?” – fogalmazott. Továbbá elmondta, hogy az embereket ért kollektív trauma következményei is kiszámíthatatlanok, s a központi kormányzatok politikai szándékai sem világosak egyelőre.
– fejtette ki az egyetemi adjunktus. Megemlítette a Naomi Klein kanadai író, társadalmi aktivista által bevezetett sokkdoktrína fogalmát, miszerint a megrázó és nagy felfordulást okozó események – nagy horderejű politikai események, terrorista támadások, természeti csapások – ideális alkalmakat jelentenek egy szűk politikai elitnek és a nagy multinacionális korporációknak, hogy csoport- és gazdasági céljaikat és érdekeiket „észrevétlenül” és szövetségben érvényesítsék.
Nem árt vigyázni a nyomkövető technológiákkal járó veszélyre
Fotó: Pixabay
„Itt most nyugodtan gondolhatunk a jelenlegi rendkívüli helyzetre is, ami olyan globális szintű társadalmi probléma, ami egyelőre feldolgozatlan társadalmi sokkot és kollektív traumát okozott, nem beszélve a rögtön nyomában megjelent, megjelenő gazdasági recesszióról” – mondta Péter László.
– mert olyan helyzet állt elő, amikor a sokktrauma miatt a társadalmi ellenállás alacsony. „Klein szerint mire a társadalom a sokkból magához tér, felocsúdik, a sokkterápia már keserű valóság: a fájdalmas intézkedéseket az elitek már foganatosították, s ezek tartósak” – mutatott rá a szociológus.
A járványhelyzet többek között az egyházi élet digitalizálódását is elősegíti – hívta fel a figyelmet Kiss Dénes szociológus, egyetemi adjunktus Vallási élet kijárási tilalom alatt. Online egyházi szolgáltatások és azok fogadtatása című előadásában.
Az erdélyi történelmi egyházak lelkészei körében megoszlanak a vélemények arról, kell-e élni, és ha igen, milyen mértékben ezzel a lehetőséggel. Arról, hogy a templomi szertartások betiltása után az egyházak hogyan és milyen eredménnyel érték el híveiket a kijárási tilalom alatt, felmérés is készült, de az eredmények még nincsenek feldolgozva, így a kutató főleg esettanulmányok alapján osztotta meg észrevételeit.
Istentisztelet családi körben, a nagyszobában húsvét vasárnapján
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Elmondta, míg korábban az egyházak a nyomtatott sajtóra összpontosítottak, pár éve nyitottak az online sajtó felé, és szórványosan interaktív tartalmakat is gyártottak a Facebookra, Youtube-ra. Utóbbi a válsághelyzetben általános gyakorlattá vált, ami a klérus számára is új helyzetet teremtett, fel kell nőni a feladathoz.
Hatásai egyszerre negatívak és pozitívak: az egyház nehezebben éri el hagyományos közösségét, az idős, vidéki híveket, akiknek nincs internet-hozzáférése, okostelefonja. Ugyanakkor elér olyan közösségeket, melyeket eddig nem tudott, a nagyvárosi szórványt, a nyugati diaszpórát.
Az online misézés másik hatása, hogy lazul a parokiális kötöttség, a világhálón bármelyik prédikációba be lehet csatlakozni, ami eddig nem tapasztalt versenyhelyzetet teremt a papok között, akiknek technikai felkészültsége és hozzáállása sem egyforma, digitalizációpárti és -ellenes vélemények egyaránt fellelhetőek. A jelenlegi helyzet előbbieknek kedvez, és ez a folyamat a továbbiakban is folytatódni fog.
– mondta Kiss Dénes. Az online szertartás ugyanis passzívabb részvételre teremt lehetőséget, a hívek „nézik”, „hallgatják” a misét, istentiszteletet, de kevésbé kapcsolódnak be, mint a fizikai részvételt feltételező templomi szertartásba. Ezáltal a társadalomkutató szerint a vallás „privatizációja” is erősödik, a hívek maguk döntik el, mit és kit néznek, hallgatnak, nő a mozgásterük.
Torzítanak a hatóságok és a média az új típusú koronavírus-járvány kapcsán azzal, hogy abszolút számokat közölnek a viszonyszámok helyett – hívta fel a figyelmet Veres Valér szociológus a 10. Szociológus Napok online kiadásán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A jövő héten a hőmérséklet megközelíti majd a 27 Celsius-fokos maximumot, ami meghaladja az ilyenkor szokásos átlagot – közölte Meda Andrei, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa az Antena 3 televízióban.
A Kolozs megyei egészségbiztosítási pénztár a Krónika kérdéseire válaszolva közölte: tudnak az európai egészségbiztosítási kártya kézbesítési késedelmeiről, melyek nem abból adódnak, hogy intézményi szinten késve dolgoznák fel a kérelmeket.
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.
Milyen lehetőségek nyílhatnak a majdnem egy évvel ezelőtti parajdi bányakatasztrófa után a térség turizmusának tovább éltetésére? Parajd jócskán megcsappant idegenforgalmának potenciális lehetőségeiről dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás