Fotó: Pinti Attila
Korábban nem érzékelt módon megnőtt, és legitimmé vált a nyomkövető technológiák szerepe a koronavírus elleni küzdelem során, azonban az effajta felügyeleti rendszerek komoly kockázatokat is jelentenek – hívta fel a figyelmet a 10. Szociológus Napokon Péter László szociológus, egyetemi oktató.
A társadalomkutató online előadásában a koronavírus-felügyeleti kapitalizmusnak a társadalomra gyakorolt lehetséges hatásait vette számba, a társadalmi kontrollról, mint a jelenlegi krízis egyik valószínűsíthető negatív következményéről értekezett.
„Ebben a korban újszerű is. A világ a krízis előtt is nagyon gyors változásban volt – mihez visszatérni?” – fogalmazott. Továbbá elmondta, hogy az embereket ért kollektív trauma következményei is kiszámíthatatlanok, s a központi kormányzatok politikai szándékai sem világosak egyelőre.
– fejtette ki az egyetemi adjunktus. Megemlítette a Naomi Klein kanadai író, társadalmi aktivista által bevezetett sokkdoktrína fogalmát, miszerint a megrázó és nagy felfordulást okozó események – nagy horderejű politikai események, terrorista támadások, természeti csapások – ideális alkalmakat jelentenek egy szűk politikai elitnek és a nagy multinacionális korporációknak, hogy csoport- és gazdasági céljaikat és érdekeiket „észrevétlenül” és szövetségben érvényesítsék.
Nem árt vigyázni a nyomkövető technológiákkal járó veszélyre
Fotó: Pixabay
„Itt most nyugodtan gondolhatunk a jelenlegi rendkívüli helyzetre is, ami olyan globális szintű társadalmi probléma, ami egyelőre feldolgozatlan társadalmi sokkot és kollektív traumát okozott, nem beszélve a rögtön nyomában megjelent, megjelenő gazdasági recesszióról” – mondta Péter László.
– mert olyan helyzet állt elő, amikor a sokktrauma miatt a társadalmi ellenállás alacsony. „Klein szerint mire a társadalom a sokkból magához tér, felocsúdik, a sokkterápia már keserű valóság: a fájdalmas intézkedéseket az elitek már foganatosították, s ezek tartósak” – mutatott rá a szociológus.
A járványhelyzet többek között az egyházi élet digitalizálódását is elősegíti – hívta fel a figyelmet Kiss Dénes szociológus, egyetemi adjunktus Vallási élet kijárási tilalom alatt. Online egyházi szolgáltatások és azok fogadtatása című előadásában.
Az erdélyi történelmi egyházak lelkészei körében megoszlanak a vélemények arról, kell-e élni, és ha igen, milyen mértékben ezzel a lehetőséggel. Arról, hogy a templomi szertartások betiltása után az egyházak hogyan és milyen eredménnyel érték el híveiket a kijárási tilalom alatt, felmérés is készült, de az eredmények még nincsenek feldolgozva, így a kutató főleg esettanulmányok alapján osztotta meg észrevételeit.
Istentisztelet családi körben, a nagyszobában húsvét vasárnapján
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Elmondta, míg korábban az egyházak a nyomtatott sajtóra összpontosítottak, pár éve nyitottak az online sajtó felé, és szórványosan interaktív tartalmakat is gyártottak a Facebookra, Youtube-ra. Utóbbi a válsághelyzetben általános gyakorlattá vált, ami a klérus számára is új helyzetet teremtett, fel kell nőni a feladathoz.
Hatásai egyszerre negatívak és pozitívak: az egyház nehezebben éri el hagyományos közösségét, az idős, vidéki híveket, akiknek nincs internet-hozzáférése, okostelefonja. Ugyanakkor elér olyan közösségeket, melyeket eddig nem tudott, a nagyvárosi szórványt, a nyugati diaszpórát.
Az online misézés másik hatása, hogy lazul a parokiális kötöttség, a világhálón bármelyik prédikációba be lehet csatlakozni, ami eddig nem tapasztalt versenyhelyzetet teremt a papok között, akiknek technikai felkészültsége és hozzáállása sem egyforma, digitalizációpárti és -ellenes vélemények egyaránt fellelhetőek. A jelenlegi helyzet előbbieknek kedvez, és ez a folyamat a továbbiakban is folytatódni fog.
– mondta Kiss Dénes. Az online szertartás ugyanis passzívabb részvételre teremt lehetőséget, a hívek „nézik”, „hallgatják” a misét, istentiszteletet, de kevésbé kapcsolódnak be, mint a fizikai részvételt feltételező templomi szertartásba. Ezáltal a társadalomkutató szerint a vallás „privatizációja” is erősödik, a hívek maguk döntik el, mit és kit néznek, hallgatnak, nő a mozgásterük.
Torzítanak a hatóságok és a média az új típusú koronavírus-járvány kapcsán azzal, hogy abszolút számokat közölnek a viszonyszámok helyett – hívta fel a figyelmet Veres Valér szociológus a 10. Szociológus Napok online kiadásán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás