Bodó Barna szerint a megvalósításra váró projektek fajsúlyához kellene mérni a támogatásokat. A civil szervezeti vezető egy korábbi, a kolozsvári magyar főkonzulátus rendezvényén készült felvételen
Fotó: Orbán Orsolya
A 16 éven át kormányzó Fidesz-KDNP magasra tette a mércét a határon túli magyarság támogatása terén: az intézményhálózat fejlesztésétől kezdve a családtámogatásokig a társdadalom minden szegmensére kiterjedt Orbán Viktor leköszönő kormányfő kabinetjeinek a figyelme. Bodó Barna politológust, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MACISZESZ) elnökét arról kérdeztük, hogy civil aktivistaként miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.
2026. április 23., 19:042026. április 23., 19:04
– Két fő kategóriára bonthatók az anyaországból Erdélybe irányuló támogatások: a célirányos finanszírozások például az anyanyelvű oktatásnak, a történelmi egyházaknak vagy nemzeti jelentőségű intézményeknek, illetve a nyílt pályázatokon civil szervezetek által megszerezhető források. Utóbbiak mértékével – a keretösszeget vagy a támogatott projektek számát tekintve – elégedett lehet az erdélyi magyar civil társadalom az Orbán-kormányok 16 éve alatt?
– Mivel Magyarországon az áprilisi országgyűlési választások nagy változásokat hoztak, pontosan kell fogalmaznunk: nem az a cél, hogy a korábbi rendszert – mivel az új hatalom alighanem komoly változásokat fog bevezetni – bíráljuk, hanem hogy keressük a jobbítás lehetőségét. Több kérdésre lehet és kell kitérni: az első az, hogy van egy kiosztható összeg, és azt milyen szempontok szerint adják oda a pályázó civileknek.
– Sok szervezetnek adnak kis összegeket, vagy a benyújtott projektek alapján a hiteles pályázók megkapják a reális összegeket, minek okán jóval kevesebben részesülnek támogatásban?
– Bő három évtizedes tapasztalat mondatja azt velem, hogy a támogatásokat a pályázatokhoz kell mérni. Jó a projekt, megvalósítható és szükséges – akkor kapja meg a kért, vélhetően reális összeget. Ne kérjen mindenki nagy összegeket azzal a felkiáltással, hogy „úgysem adják meg az egészet, maradjon is valami”… Ne legyen az, hogy valaki egy fontos kulturális projektre beadott igény negyedét kapja meg, és bár tudja, hogy a pénz nem elég, tehát csorbul a program, a kért összeg alig negyedét kitevő támogatást nem meri visszautasítani, mert… – és itt sok szempont megfogalmazható.
A projekteket kell összemérni, s a jókat támogatni kell. Aki kimarad, jövőre jobb pályázatot fog írni.
A hamarosan hivatalba lépő új magyar kormány támogatásáról biztosította Magyar Péter leendő miniszterelnök Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt kettejük keddi budapesti találkozóján. Mint arról beszámoltunk, az április 12-i országgyűlési választásokon győztes Tisza Párt elnöke úgy fogalmazott, hogy „az erdélyi magyarok szerzett jogai továbbra is megmaradnak és mindenben számíthatnak az anyaország támogatására”.
– „Gyakorló civilként”, szervezeti vezetőként, a MACISZESZ elnökeként hogyan látja: min kellett volna/kellene változtatni a támogatások odaítélése során?
– A határon túli magyarság demográfiai szempontból hármas tagolással írható le, éspedig:
A tömbről és a szórványról több szó esik a sajtóban, a köztes helyzet pedig konfrontációs abban az értelemben, hogy az országos többség helyi szinten nincs nyomasztó fölényben, a magyarság aránya 20–49 százalék közötti, intézményei vannak, helyben jelentős politikai erőt képvisel. Ezért egy iskola, lásd a marosvásárhelyi katolikus líceum létrehozásának az esetét, két évtizedet meghaladó hatalmas harcot is jelenthet – teljesen abszurd módon. Bár adott a lehetőség az alkura, a megegyezésre, a többség dominálni akar. Tehát fronthelyzet!
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
De esetünkben a szórványt kell kiemelni, mert szórványban a helyi kulturális intézmények a magyarságot nem célozzák meg külön programjaikkal. Közös táncműsor még van, de ahol a nyelv az alap, ott a magyarság nem kap teret. Ha van magyar kultúra helyben, az a civileknek köszönhető.
Ennek ellenére az elnyert támogatások szintje jóval szerényebb. Ezen jó volna változtatni.
– Mit vár vagy remél az erdélyi magyar civil szféra a hamarosan hivatalba lépő új budapesti kormánytól?
– Minden támogatással el kellett és el kell számolni. A pénzügyi elszámolás meg is történik, ezt mindenki tudomásul veszi, tiszteletben tartja. De a pénzügyi elszámolás nem jelenti azt, hogy a tervezett és megtámogatott projekt sikeres is. A pénzügyi jelentést elfogadták, de lehet, hogy a projekt nem valósult meg.
Történik valami, amit sem a támogatott, sem a támogató nem akar látni. Ha olyan társadalmi folyamatok játszódnak le helyileg, amelyekre képtelenek vagyunk hatni, akkor erről beszélni kell. És nemcsak helyileg. Iskoláink nagyon komoly összegű támogatásokban részesülnek, és a helyzet általánosságban nem javul, sok helyen romlik. A támogató a pénzügyi beszámolón túl a folyamatokra is figyeljen, és akár szúrópróbaszerűen ellenőrizze, milyen társadalmi hatást ért el egyik vagy másik projekt. Ma a lényegi beszámoló ritkán és legföljebb informálisan történik meg.
Több oktatási intézményben stabilizálódott a gyerekek létszáma az elmúlt közel nyolc évben, helyenként pedig számszerű növekedés is tapasztalható a magyar kormány támogatásával megvalósuló délutáni oktatási programnak köszönhetően.
– Mire lenne a legnagyobb szükségük a civil szervezeteknek a mindenkori magyar kormány részéről a pénzen kívül: tapasztalatok átadására, projektmenedzsment-ismeretek szélesítésére?
– Sok mindenre szükség volna, nehéz rangsorolni… Először is párbeszédre. Tárgyaljanak a támogatáspolitikáról a támogató és a támogatottak képviselői. Tisztázzanak elveket, alapvető szempontokat. Szükség volna kis civil szervezetek vezetőinek a képzésére, a felkészítés azt szolgálná, hogy eredményesebb lehessen a támogatott tevékenység.
Magyarországon vannak megyei civil központok, amelyek képzéseket is tartanak. Szerintem át lehetne emelni a rendszert a kisebbségi lét körülményei közé – a megfelelő változtatásokkal. Mit értek támogatási potenciálon? Szakmai felkészültséget, a szükséges infrastrukturális feltételeket, a hitelképességet, ha kell az önrész, a hitelességet, a megfelelő kapcsolatrendszert. Ezekre külön-külön kialakíthatók oktatási programok.
– Ön társalapítója és elnöke a MACISZESZ-nek. Mikor, kinek a kezdeményezésére alakult a szövetség, ernyőszervezetként működik-e, és melyek a legfontosabb célkitűzéseik?
– A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége 2005-ben jött létre 77 szervezet részvételével, amikor az RMDSZ egy hasonló projekt révén önmagához kívánta kapcsolni a civileket. A civil addig civil, ameddig nincs közvetlen politikai hatás/irányítás alatt. Amikor létrejött a szövetség, még létezett az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány, az ERMACISZA, amely a kolozsvári nagy civil találkozókat szervezte – többek között és többekkel. Az alapítvány régóta nem működik.
Bár tagsága növekedett és elérte a 130 szervezetet, a MACISZESZ egyre nehezebb körülmények között fejtette ki tevékenységét, ugyanis az erdélyi civil világban is elindult a specializálódás, a civilek mind több szakmai feladatot vállaltak át, s ez a folyamat nem kedvez egy ernyőszervezeti struktúrának. Ezért a mai tevékenység alapja a tájékoztatás – elég sok levelet kapunk igen sokféle kérdéssel.
A 2010-es években kiadtuk a Civil Évkönyvet, a koronavírus-járvány idején le kellett állnunk, ugyanis a köteteket nem lehetett terjeszteni a pandémia miatt. Létezett a Civil Fórum című lap, ezt az ERMACISZA indította el, kiadtunk pár lapszámot, de nem tudtuk folytatni, nem sikerült támogatást szereznünk a korábbi főszerkesztő távozását követően. Ez is jelzés azt illetően, hogy a civil tevékenység mennyire személyi kapcsolatok függvénye. Civil akadémiai előadásaink vannak, tájékoztatunk és tanácsadási szolgálatot működtetünk, illetve részt vállalunk közös projektekben.
Elnök úrral egyetértettünk abban, hogy a múltat magunk mögött hagyjuk – jelentette ki Magyar Péter, Magyarország leendő kormányfője, miután budapesti irodájában fogadta Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
A Maros megyei rendőrök csütörtökön 23 házkutatást tartottak Nyárádremete és Makfalva községben, valamint Szovátán egy erdészeti bűncselekményeket vizsgáló büntetőügyben.
Április 26-án, vasárnap ismét megnyitja kapuit a látogatók előtt a soborsini kastély, I. Mihály néhai román király Arad megyei rezidenciája. A birtok tavaly mintegy 30 ezer fizető látogatót fogadott.
Rekordszámú, 33 magyar nyelven írandó tankönyvre hirdetett közbeszerzést idén a román oktatási minisztérium, az RMDSZ szakpolitikusai szerint az intézkedés valódi irányváltást jelent, és mérföldkő a romániai magyar oktatásban.
A lakosság körében tartott online közvélemény-kutatás és közvita nyomán a polgármesteri hivatal határozattervezetet dolgozott ki, amelynek értelmében Aradon betiltják a szerencsejátékgépek működését.
Többéves bizonytalanság után 2025-ben új lendületet kapott a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programja a Partiumban. Videós riportunkban Szatmár megyében jártunk utána, hogyan fogadták a támogatást a helyi termelők.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) ügyészei szerdán 69 helyszínen tartanak házkutatást Bukarestben és négy megyében egy pénzmosási ügyben, amely a Beszterce-Naszód és a Szilágy megyei önkormányzat közbeszerzéseihez kapcsolódik.
Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) riasztást adott ki szerdán a heves szél miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország több megyéjére.
Bár tavaly felszerelték a belvárosi parkolóhelyekre a mintegy 600 szenzort, amelyek egy mobilalkalmazáson keresztül jelezhetnék a szabad helyeket az autósoknak, az úgynevezett okosparkolási rendszer mindmáig inaktív Aradon.
Őrizetbe vették Szék község polgármesterét sikkasztás és hivatali visszaélés gyanújával, miután a nyomozók szerint közpénzből finanszírozott beszerzéseket használt fel saját céljaira.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!