A hibalehetőségekre figyelmeztet a főkonzul a kvótanépszavazás kapcsán

Mint a szerdai sajtótájékoztatón elhangzott, azoknak a külhoni magyaroknak, akik a 2014-es magyarországi parlamenti választások alkalmával már bekerültek a választói névjegyzékbe, nem kell ebben az esetben is regisztrálniuk, ők az október 2-ai népszavazáson is szavazhatnak. Többségüknek a napokban a postás már kézbesítette is a levélcsomagot.

Igyekeznie kell annak, aki postán küldi el a borítékot

A Romániában élő magyar állampolgárok a levélcsomagban egy szavazólapot, egy kis méretű borítékot és egy azonosító nyilatkozatot kapnak. A szavazás menete: a választópolgár a levélben szavazás szavazólapját kitölti (X-et vagy + jelt tesz az „Igen” vagy a „Nem” kockába); a szavazólapot beteszi a belső (a kis méretű) borítékba, a belső borítékot lezárja; kitölti és aláírja az azonosító nyilatkozatot (a magyar papírjain lévő adatokat használva); a belső borítékot és az azonosító nyilatkozatot a válaszborítékba (a nagy méretű borítékba) zárja. Ezután a borítékot beviszi vagy beküldi Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusára. Postán is feladhatja ingyen, ám ez esetben sietnie kell, hogy a Román Posta időben tudja eljuttatni a Nemzeti Választási Irodához (Magyarországra).

Zsigmond Barna Pál főkonzul több hibát is felsorolt, amelyekkel az előző választáson, 2014-ben szembesültek a romániai levélszavazatok esetében (akkor a levélszavazatok 20 százaléka érvénytelen volt). Gyakori hiba volt, hogy sokan a szavazólap mellé, a kis méretű borítékba tették a kitöltött nyilatkozatot is, ezzel viszont érvénytelen lett a szavazatuk. Két esztendeje gyakori hibának számított az is, hogy a levélben szavazó választópolgárok nem töltötték ki pontosan a nyilatkozatot.

A legtöbbször előforduló tévedés az volt, hogy az „anyja neve” kérdésre nem az anya lánykori nevét, hanem az apa családnevét adták meg. Abban az esetben sem volt érvényes a szavazás, ha úgy küldték vissza a szavazólapot, hogy nem ragasztották le a kis borítékot. Zsigmond Barna Pál jelezte, csak akkor érvényes a levélszavazat, ha az azonosító nyilatkozat alá van írva.

Megrohamozták az EMNT-irodákat

A magyarországi népszavazásra regisztrálók és voksolók a napokban valósággal megrohamozták az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) sepsiszentgyörgyi irodáját. Kátai Zsuzsanna, az EMNT sepsiszéki elnöke szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, két nap alatt több mint 300-an kérték a segítségüket.

Az EMNT irodahálózata segít a regisztrációban, és a levélszavazatokat is eljuttatja a külképviseletekhez, a falvakon az önkormányzati képviselők, önkéntesek nyújtanak útbaigazítást, segítenek például a nyilatkozat kitöltésében, de a szavazatokat nem befolyásolják, hangsúlyozta.

Tiboldi László országos alelnök rámutatott, fontos, hogy az erdélyi magyarság éljen a szavazás lehetőségével, hiszen „a jövőnk, a kultúránk, az értékeink megőrzése a tét”. Elmondta, irodahálózatuk két évvel ezelőtt százezer regisztrációban segített, és 80 ezer levélszavazatot gyűjtöttek be. Akkori tapasztalatuk, hogy az erdélyi magyarok nincsenek hozzászokva a magyar nyelvű nyomtatványokhoz, ezért két évvel ezelőtt is több rosszul kitöltött, ezért érvénytelen szavazatot küldtek be.

Pontosan kell átmásolni az adatokat

Tiboldi László felhívta a figyelmet, hogy a nyilatkozatot a magyar okmányok – lakcímkártya vagy útlevél – alapján kell kitölteni, nem pedig a román dokumentumok szerint, és ékezetpontosan kell átmásolni az adatokat, még akkor is, ha a magyar iratokban azok valamiért hibásan jelennek meg.

A szignóhoz olvasható, teljes nevet kell írni, mutatott rá. Ha a nyilatkozatot hibásan tölti ki valaki, van lehetőség új nyomtatvány beszerzésére, mondta Tiboldi. Hozzátette, világszerte 265 ezer regisztrált magyar állampolgár él, kétharmaduk, mintegy 180 ezer, erdélyi.