A juhászat vége? Sok gazda attól tart, hogy az új vírus nagy kockázatot jelent a juhállományok számára
Fotó: Makkay József
Új halálos vírus, a kis kérődzők pestise tartja félelemben hetek óta a romániai juh- és kecsketartó gazdákat. A balkáni országokban korábbról ismert fertőző betegség állatról állatra terjed, a megbetegített állományokat a hatóság elaltatja. Miközben Albánia és Oroszország már leállította a Romániából származó juhimportot, összeállításunkban erdélyi juhtartó gazdákat és szakembereket kérdeztünk az új pandémia kockázatairól, amely derékba törheti az utóbbi években felfelé ívelő romániai juhtenyésztő ágazatot.
2024. augusztus 02., 18:412024. augusztus 02., 18:41
Derült égből villámcsapásként érte a romániai juhtartókat az elmúlt hetekben felbukkant juh- és kecskepestis. Először Tulcea megyében mutatták ki a kis kérődzők számos balkáni országban elterjedt pestisét, az elmúlt napokban azonban már két Konstanca megyei juhállományban is megjelent, ahol a gazdaságok valamennyi állatát elaltatták. Erdélyben egy Temes megyei juhnyájban szintén a napokban mutatták ki a vírust. A hatályos hatósági eljárás szerint tíz kilométeres körzetben a gócpont körüli térséget lezárják, de más elővigyázatossági intézkedést egyelőre nem vezetett be az Országos Állategészségügyi Hatóság.
Bajkó Zoltán állattenyésztő mérnök, Hargita megyei falugazdász – aki családjával mintegy ezer juhot és bárányt tart Gyergyóban – a Krónikának nyilatkozva elmondta, hogy ezen a héten egy csapásra leállt az állatszállítás és az élőállat-kereskedelem.
„Korábban megegyeztünk egy Konstancai megyei kereskedővel, hogy a napokban több száz bárányt szállítanak el a portánkról, így az állatokat a legelőről behajtottuk. De épp ma derült ki, hogy nem jönnek értük, egyelőre kivárnak” – tájékoztatta lapunkat pénteken a Hargita megyei szakember. Bajkó Zoltán magyarországi felvásárolóknál is érdeklődött, akiknek korábban szintén értékesített erdélyi bárányokat, de a Romániában kitört járvány miatt egyelőre ők sem akarnak Erdélyből élő állatot vásárolni. A közel-keleti piacra szánt exportbárányokért az elmúlt hetekben állatlétszámtól függően 14-18 lejes árat kínáltak élősúlykilogrammonként, a székely gazda szerint azonban valószínűleg csökkenni fognak a felvásárlási árak.
Az új vírus megjelenése olyan hirtelen jött, hogy még nem történt egyeztetés a szakmai szervezetek között a hogyan tovább kérdésében.
Horváth Csaba állatorvos, Kolozs megyei falugazdász és juhtartó gazda is megdöbbenve áll a jelenség előtt, ami már idén sok állattartó gazda számításait keresztül húzhatja. ,,Azért nagy veszély, mert Romániában eddig nem fordult elő, így az állatoknak nem alakult ki semmiféle immunitásuk a pestis ellen. Ha egy-egy állományban megjelenik, ott nagyon sok állat el fog pusztulni” – mutatott rá a mérai szakember.
Horváth szerint Kolozs megyében egyelőre nem volt gond az állatok forgalmazásával, a korábban leszerződött bárányokat az elmúlt napokban is elszállították a konstancai kikötőbe. Az állatorvos szerint az állategészségügyi hatóság úgy próbálja elejét venni a kór terjedésének, hogy egyelőre nem engedélyezik a bárányhizlaló farmok részéről az élőállat-felvásárlást, és az állatok több gazdaságból történő vegyítését, hanem közvetlenül a konstancai kikötőbe lehet szállítani az exportra szánt állatokat.
A szakemberek szerint fertőzött állatokkal lehet a juh- és kecskeállományokba behurcolni a végzetes kórt
Fotó: Makkay József
István Róbert Hargita megyei főállatorvos a Krónikának arról beszélt, hogy a sertéspestistől eltérően a kis kérődzők vírusa sokkal gyengébb életképességű, és csak úgy kerülhet be egy állományba, ha azt idegen juhok vagy kecskék révén behurcolják, tehát a kór megjelenéséért az ember a felelős.
A csíkszeredai szakembertől megtudtuk, hogy a juhok és kecskék pestisével kapcsolatos újabb intézkedésekről jövő hét elején dönt az Országos Állategészségügyi Hatóság, amely előreláthatóan 10 kilométerről húszra növeli a fertőzési gócok körüli biztonsági zónát, ahonnan nem lehet majd élő állatot elszállítani.
hogy rendelkeznek-e minden szükséges állategészségügyi engedéllyel, az illegális szállítókat drasztikusan megbüntetik.
,,Megyeszerte kemény kampányba fogtunk, minden juhtartó gazdát tájékoztatunk az elővigyázatossági szabályokról. Voltak esetek, amikor az elszállított állatokat a kereskedők visszahozták a gazdához. Ezt az országos hatóság megtiltotta, remélem, több ilyen eset nem fordul elő, mert ez a vírus behurcolásának legkézenfekvőbb módszere” – mutatott rá portálunknak a székely megye főállatorvosa.
súlyos fertőzési gócot okozva. István Róbert szerint csak azok a gazdák kapnak kártérítést, akik rendelkeznek a szükséges állategészségügyi papírokkal – megvan a bejelentett állatlétszám, és az állatokon van fülszám –, a kárt a piaci árak alapján állapítja meg szakemberekből álló bizottság. Várható azonban, hogy a törzskönyvezett, húshasznosítású külföldi juhfajták gazdái nem kapják meg az elaltatott állatok piaci értékét.
István Róbert szerint egyelőre zavartalan a juhexport, ezen a héten is folyamatosan rakodtak az élőállat-szállító hajók a konstancai kikötőben.
A székelyföldi szakember szerint annyi változás történt, hogy korábban az elszállításra váró állomány tíz százalékát kellett pestis ellen tesztelni, most ezt az arányt húsz százalékra növelték, jóval nagyobb tehát az elővigyázatosság.
A megelőzéssel kapcsolatban az állatorvos nyomatékosította, hogy a különféle híresztelések ellenére a juhpestis ellen nincs vakcina. A sertéspestis ellen kidolgozott távol-keleti védőoltást is csak tesztelik egyelőre Romániában, de még nincs szó az engedélyeztetéséről. ,,A kis kérődzök pestis vírusa már több országban felütötte a fejét, és eddig sehol nem sikerült hatékony ellenszert kifejleszteni ellen” – szögezte le a Krónikának István Róbert Hargita megyei főállatorvos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!