
Fotó: Gábos Albin
Önkéntes használatú hulladékudvarok létesülnek az ország számos településén: 26 önkormányzattal már aláírta a finanszírozási szerződéseket a környezetvédelmi minisztérium, több mint 114 millió lej értékben – tájékoztatott Tánczos Barna tárcavezető.
2022. október 20., 11:392022. október 20., 11:39
2022. október 20., 11:462022. október 20., 11:46
„Hiánypótló beruházásokról van szó, hiszen a legtöbb település a megfelelő infrastruktúra hiányával küzd. A helyreállítási alapból önkéntes használatú hulladékudvarok létrehozását támogatjuk, ahová a lakosság azt a háztartásban keletkező szemetet viheti be, amit nem szállít el a köztisztasági szolgáltató” – jelentette ki az RMDSZ közleménye szerint csütörtökön a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter.
Az elsők között pályázott a magyar többségű települések közül a Maros megyei Balavásár, Marosszentgyörgy és Gernyeszeg, a Hargita megyei Székelyudvarhely, valamint a Bihar megyei Bihar község. Ugyanakkor a finanszírozásban részesülő első 26 település között található Szászrégen, Segesvár, Arad és Beszterce is.
Országszerte több mint 565 hulladékudvar megépítését tudják támogatni. A hulladékudvarok létrehozására november 22-ig pályázhatnak az önkormányzatok. Eddig 264 település nyújtott be igénylést, amelyek elbírálása folyamatos. A környezetvédelmi minisztérium 452,2 millió eurót különített el az országos helyreállítási alapból (PNRR) hulladékudvarok létrehozására. A szelektív hulladékgyűjtő udvarokra községek, városok, fejlesztési társulások is pályázhatnak, sőt több település közös pályázatot is benyújthat.
A hulladékgazdálkodás korszerűsítését több mint 1,2 milliárd euróval támogatja a környezetvédelmi tárca. A városok november közepéig digitalizált hulladékgyűjtő szigetek létrehozására is pályázhatnak, amelyekkel a szelektív hulladékgyűjtési infrastruktúrájukat bővíthetik.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
szóljon hozzá!