Vadállatoktól kapott vírusok

A veszettség vírusát földrészenként különböző állatfajok hordozzák. Hazánkban a fertőzések forrásai a lakott területeken szinte teljesen megszűntek a kötelező védőoltások bevezetésével, gyakori azonban, hogy a háziállatok vadállatokkal kerülnek kapcsolatba, ilyenkor pedig fennáll a fertőzés veszélye.

A vadállatok a potenciális kórhordozók

A veszettség vírusával történő fertőzés a legtöbb esetben megelőzhető, de házi kedvenceink megkaphatják vadállatoktól a veszettséget. „A kutyák és macskák gyakran elkóborolnak, és előfordulhat, hogy fertőzött rókával verekednek. Azt is jó tudni, hogy a veszett állat teteme is hetekig fertőz még. Az elkóborolt, majd visszatért házi állatokon sokszor nem is látszanak külső sebek, de viselkedésük árulkodhat a veszettségről. Minden évben ajánlatos elvinni állatainkat a kötelező veszettség elleni oltásra, így nem számítanak veszélyeztetettnek. Sokan nem veszik komolyan az oltást, pedig a veszettség nagy veszélyforrást jelent” – figyelmeztet Hund Csaba nagykárolyi állatorvos, aki szerint a vadállatokat is rendszeresen kezeli veszettség ellen a vadőrség. „Vidékünkön a vörösrókákat, illetve az egyéb ragadozókat csalétekbe rejtett védőanyagokkal etetik. Darálthúsba vakcinát és apró üvegdarabokat kevernek, amelyek felsértik az állat száját, így a szervezetébe jutnak. Sajnos ez sem jelent teljes körű védelmet, hiszen maradhatnak állatok, amelyek nem jutnak hozzá a vakcinához. Figyelni kell a szarvasmarhákat is, nem jelentkeznek-e rajtuk a veszettség tünetei, hiszen a fertőzött tehén teje egész családokat betegíthet meg” – fejtette ki Hund Csaba.

„Csendes” és „dühöngő” típusú veszettség

A veszettség klinikai tünetei állatfajonként változnak, ugyanakkor megkülönböztetünk csendes és dühöngő veszettséget – fejtette ki az állatorvos. Csendes betegség esetén a lappangás után azonnal a bénulási szakasz következik, dühöngő veszettségnél pedig a fertőzött állat lázas, kerüli az embereket, ingerlékeny, a legkisebb vélt támadásra harap, a betegség utolsó stádiumában erősen nyáladzik. „Ha úgy véljük, hogy a háziállat veszett, azonnal értesíteni kell a legközelebbi állatorvost. Amennyiben nem vagyunk biztosak az állat egészségi állapotában, tíz napig megfigyelés alatt kell tartanunk” részletezi Hund doktor. Előfordulhat, hogy a megfigyelt állat a karantén ideje alatt elpusztul vagy megszökik, akkor a biztonság kedvéért úgy kell eljárni, mintha veszett lett volna, azaz minden vele érintkező állatot és embert haladéktalanul kezelni kell.

Az elejtett vadakat is meg kell vizsgáltatni

Az utóbbi években viszonylag sok vadállat kóborol lakott települések környékén. „Augusztus elején fényes nappal fogtak a kutyáim egy rókát a ház előtti virágoskertben – számolt be Büte József gazda, aki a Szatmár megyei Börvelyben lakik. – Azonnal végeztek is a vadállattal. Rögtön értesítettem az esetről a kerületi állatorvost, aki megnyugtatott, hogy mivel rendszeresen beoltatom a kutyákat, rájuk nézve nem jelent veszélyt az incidens, de a ravaszdi tetemét el kellett égetnem.” Az állatorvos szerint nagyon fontos odafigyelni arra, hogy a vadászat során elejtett állatokat is megvizsgáltassuk, hiszen a fertőzött egyedek nyúzása, kitömése is fokozottan veszélyes ez emberekre nézve.

Veszélyezteti az emberek egészségét is

„A kórházakban azonnali segélynyújtásként szérumkezelést (sorozatoltást) szoktak alkalmazni. Abban az esetben, ha a fertőzés lehetősége csekélyebb mértékű, elégséges a védőoltás. Szérumkezeléssel gyors hatást, védőoltással tartós védelmet lehet biztosítani. A megelőzés nagyon fontos ennél a betegségnél, hiszen utólagos gyógymód – az idegbénulás miatt – jelenleg még nem létezik. Ha harapásról van szó, esetleg más nyílt sebről, nagy segítséget jelent az azonnali fertőtlenítés – tájékoztatott dr. Simon Katalin Gyöngyi börvelyi háziorvos. – „A vírusokat ugyanis a hetvenfokosnál erősebb alkoholok, fertőtlenítő szerek és az ötven foknál forróbb víz akár percek alatt is megsemmisítheti. Fontos, hogy minden esetben keressünk fel szakorvost is, mert semmi sem jelenthet tökéletes védelmet” –  javasolja a háziorvos, aki szerint fontos, hogy védőoltást kapjanak a potenciálisan fertőzésnek kitett személyek, akik naponta érintkeznek állatokkal. A vadászok, állatorvosok, állattenyésztési gondozók tehát ne mulasszák el beadatni maguknak a veszettség elleni védőoltást, hiszen a megelőzés a legfontosabb.

V. B.

Az idegrendszert megbénító veszettség

A veszettség (rabies, lyssa) akut fertőző betegség, amely megbénítja a központi idegrendszert. A betegséget a lyssavírusok terjesztik, amelyek a beteg nyálában, nyálmirigyeiben és agyvelejében telepednek meg, és fertőzőképességüket akár hetekig is megtarthatják. Minden háziállat potenciális vírushordozó, de a veszettség az emlősökre nézve fokozottan veszélyes. Az embert is érintő fertőzést nálunk a róka, a kutya, a macska terjeszti, a déli, trópusi országokban gyakran a denevérek harapása is vírusfertőzéssel jár. A leggyakrabban halálos kimenetelű betegség lappangási ideje attól függ, milyen távol van a fertőzött testrész az agytól. A vírus a központi idegrendszert támadja meg, minél távolabb van tőle a fertőzött terület, annál később jelennek meg a klinikai tünetek. A vírusok az idegpályák mentén három millimétert haladnak óránként, így ha a lábfejet éri egy veszett állat harapása, sokkal később jelentkeznek a tünetek. Az ember esetében a lappangási időszak a fertőzés helyétől függően húsztól negyven napig tart. A lyssavírusok eredeti gazdatestei a denevérek, amelyek átlagosan nyolcvan százalékban túlélik a fertőzést. Veszettséget hordozó denevérfajok inkább a déli féltekére jellemzőek, a mi vidékünkön nem honosak. Veszettség szempontjából India a világ legfertőzöttebb országa.